© Technológia: A héten érkeztek meg az első amerikai gyártású Pfizer-vakcinák Mexikóba – adta hírül exkluzív információkra hivatkozva a Reuters. A Michigan államban lévő kalamazooi gyár eddig Donald Trump elnök rendelkezésének megfelelően kizárólag az Egyesült Államokat szolgálta ki, az exporttilalom azonban március végével érvényét vesztette, így már külföldre is szállíthatnak vakcinákat. Az Egyesült Államokra egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedett azért, hogy segítsenek az oltással lassan haladó vagy vakcinahiányban szenvedő országoknak, az amerikai oltásprogram ugyanis gyorsan halad, a Pfizer-gyár pedig több oltást tud gyártani, mint amennyire Amerikában szükség van. 2, 5 milliárd vakcina A Pfizer tervei szerint 2021-ben 2, 5 milliárd vakcinát lesz képes előállítani, ebből egymilliárdot már le is foglaltak. Bombariado vakcinagyarban ahol astrazeneca-t gyartjak friss hírek - a Hírstart hírkeresője. Mexikó emellett az amerikai gyártású Johnson & Johnson és AstraZeneca vakcinákból is bevásárolt, ezekből Kanadába is szállítottak. Ez utóbbiakat Baltimore-ban gyártják, és a héten azért volt róluk különösen sok szó, mert az amerikai gyógyszer- és élelmiszerfelügyelet szerint a gyárban nem voltak megfelelőek a higiéniai körülmények, és a dolgozók képzettsége is hagyott maga után kívánnivalót.
(Borítókép: Dado Ruvic / Reuters)
Ha már a logisztikánál tartunk, itt a következő bökkenő: Márpedig az ilyen hűtőgépek finoman fogalmazva is ritkán fordulnak elő a háziorvosi rendelőkben, nem csak Magyarországon, máshol is. A Moderna vakcinája is fagyasztást igényel a tárolás és a szállítás során, de "csak" mínusz 20 fokon. A Pfizer bejelentése után meg is indult a mélyhűtők pánikszerű felvásárlása, és az ilyen berendezéseket gyártó cégek részvényeinek szárnyalása a tőzsdepiacokon. A vakcinagyártók és jól időzített bejelentéseik börzékre gyakorolt hatásáról mi is részletesen írtunk. Astrazeneca hol gyártják logo. Régi motorosok a pályán Érdemes néhány szót szólni a gyártók legitimitásáról, illetve eddigi eredményeikről és tapasztalatairól is. A szereplők közül vakcinagyártás terén kétségkívül a Sanofi és a GSK tett le a legtöbbet az asztalra eddig, mindkét cég régóta és sikeresen gyárt védőoltásokat, azon belül is vírus elleni vakcinákat. A Sanofi például a sárgaláz, hepatitis A és B, rubeola, kanyaró ellen, míg a GSK a papillomavirus, hepatitis A és B és más vírusok ellen.
A Pfizer/BioNTech vakcinájával elsősorban logisztikai nehézségek adódnak, mivel -70 Celsius-fokon kell tárolni, és kifagyasztása után néhány napon belül be kell adni. Sinopharm (BBIBP-CorV) Ahogy korábban írtuk, a kínai fejlesztésű négy vakcina közül teljeskörű engedélyt egyelőre csak a Sinopharm oltása kapott: decemberben Kína, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek gyógyszerfelügyeleti szervén is átment a vakcina. Európából elsőként Magyarország fejezte ki az érdeklődését a Sinopharm vakcinája iránt. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter január 15-én azt mondta, hogy a kormány megállapodott a Sinopharmmal, így amint az OGYÉI engedélyezi az oltóanyagot, küldhetik is az első szállítmányt. Ötezer oxfordi vakcinát kaphat Bangladestől a magyar kormány - Blikk. A klinikai vizsgálatok harmadik fázisáról azonban még mindig nem jelent meg részletes beszámoló, így azt sem lehet tudni, hogy mennyi igaz abból a híresztelésből, miszerint egy vizsgálaton 73 különböző mellékhatást figyeltek meg, többek között látásvesztést és vérnyomás-emelkedést is. Az aggodalmak ellenére Kínában már novemberben bejelentették, hogy túlvannak az egymillió oltáson a Sinopharm anyagával, és a 86 százalékos hatékonyság belengetése után sorra jelentkeztek be a vakcináért az ázsiai, arab és dél-amerikai országok.
Helyi elemzők szerint ez azt sugallja, hogy a járványt az oltások mérséklik, nem pedig egyéb faktorok, mint például a karantén. Tény, hogy a szigetországban január vége óta összességében is zuhan a Coviddal összefüggő, regisztrált halálesetek száma: A napi koronavírusos halálesetek száma Nagy-Britanniában. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data) Jól állunk átoltottságban, de... Persze a briteknél jobban érdekel minket, hogy Magyarország hogyan halad az oltásokkal. Kedd reggeli adatok szerint csaknem 722 ezren kapták meg az első adag vakcinát, közülük 253 ezren a másodikat is. A beadott vakcinák teljes száma mintegy 975 ezer, azaz 100 lakosra mintegy 10 oltás jut. Ez térségünkben a legmagasabb mutató az uniós országok között. A nem uniós államokat tekintve is csupán Szerbia áll nálunk jobban: A Covid elleni, beadott oltások száma 100 lakosra vetítve térségünk országaiban. Astrazeneca hol gyártják i u. (Forrás: Our World in Data) Déli szomszédunknál 100 emberre már 21 oltás jut, ami elsősorban a kínai vakcinának köszönhető: Szerbia már január közepén egymillió Sinopharm-oltóanyagot kapott a távol-keleti országból.
– Miért van szükség az ISPM 15-re? – Az ISPM 15-öt azért vezették be, hogy akadályozzák az egyes, fűrészáruban előforduló biotikus fertőzések (rovarok, hengeresférgek) globális terjedését. – Ki készítette és hagyta jóvá arendeletet? – Európai uniós szinten a United Nations Food (FAO) megbízásából az International Plant Protection Convention (IPPC) dolgozta ki a fertőtlenítés műszaki és adminisztrációs irányelveiről szóló szabványt, abból a célból, hogy a tagállamokazt bevezessék és alkalmazzák. Magyarországon a szabványról szóló rendeletet a Földművelésügyi és VidékfejlesztésiMinisztérium adta ki. A szabványhonosítási feladatait az NTKSZ és a FAIMEI munkatársai végezték el. – Milyen faalapú csomagolóanyagokra alkalmazható az ISPM 15? – Az ISPM 15 fenyő és lombos alapanyagok esetében is alkalmazható. A szabvány nem vonatkozik faalapú kompozit anyagokra (rétegelt lemez, OSB, MDF stb. ), amelyek gyártási technológiájaeleve kizárja a biotikus kártevők túlélését. Nem vonatkozik a szabvány továbbá a 6 mm-nél vékonyabb csomagolóelemekre.
(VII. 8. ) rendelete, mely most már hazánkban is szabályozza a szabvány alkalmazásának módjá érintett faiparostársadalom értetlenkedveés gyakran ellenségesen fogadta a szabvány bevezetését, kétségbe vonva alkalmazásának és anyagi terheinek szükségességét. A sajtóból és az interneten beszerezhetőinformációk alapján, a hőkezelő berendezéseküzemeltetői alapvetően rosszul informáltak, nem nagyon értik és félreértikaz ISPM 15, az FVM mint kormányzati intézmény, az NTKSZ mint hatóság, és a FAIMEI, mint vizsgálatot végző laboratóriumszerepét a szabvány alkalmazása során. A probléma orvoslására összeállítottuk, és jelen publikációs lehetőséget kihasználva közzétesszük a gyakran feltett kérdések listáját. A kérdések áttekinthető listája reményeink szerint hatékonyabban fogja szolgálni céljainkat, mintha azok tartalmát egy tanulmányszerű szövegbe foglaltam megfelelően a laboratóriumunkhoz leggyakrabban intézett kérdések a következők voltak:– Mi az ISPM-szabvány? – Az ISPM 15 szabványa faalapú csomagolóanyagoknemzetközi forgalomba hozatalát szabályozó rendelet.
– Kire vonatkozik az ISPM 15 szabvány? – A szabvány azokra vonatkozik, akik közvetlenül vagy közvetve csomagoló-anyagot exportálnak bármely másik országba, és a fenti kritériumoknak megfelelőfaanyagot használnak fel csomagolóanyaggyártásához. – Mely országok alkalmazzáka szabványt? – Az iparral számottevő mértékben rendelkező országok túlnyomó többsége alkalmazza. A jelenleg nyilvántartásba vett országok listáját az alábbi címen lehet megtekinteni a világhálón:. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a lista csak tájékoztató jellegű, érvényes információkat az adott ország illetékes hatósága tud adni. – Mi történik, ha nem megfelelően kezeltcsomagolóanyag kerül exportálásra? – Amennyiben a csomagolóanyag ellenőrzése során annak fertőzöttsége bizonyítást nyer, az illetékes hatóság elrendelhetia szállítmány átrakodását, vagyKérdések és tapasztalatok az ISPM 15 hőkezelési szabványrólA fertőtlenítés igazolása a raklapok esetén is előírás, a kezelést végző üzemnek akkreditált laboratóriumi minősítésselkell rendelkeznieJOGSZABÁLY2005/10 Magyar Asztalos és Faipar 169(nagyobb valószínűséggel) megtagadhatja annak bebocsátását.
168 Magyar Asztalos és Faipar 2005/10A zárlati károsítók fa csomagolóanyaggaltörténő terjedésének megakadályozásáraa FAO szabványt hozott létre ISPM 15 jelöléssel, mely szabályozza a fa csomagolóanyagoknemzetközi kereskedelmét. (Lásd erről cikkünket előző számunk 122. oldalán – a szerk. ) A szabvány a világ számos országában már bevezetésre került, és alkalmazásának ellenőrzését megkövetelik a határon dolgozó hatósági szervektől. Mindez azt jelenti, hogy azok a hazai cégek, akik nem rendelkeznek a megfelelő hivatalos papírokkal, és termékeiketnem látják el megfelelő bélyegzővel, nem tudják csomagolótermékeiket olyan országokba küldeni, ahol az ISPM 15 szabvány alkalmazása megkövetelt. Ennek következtében 2005 év elején sürgető helyzet alakult ki, mely gyors, határozott és kemény munkát követelt meg mind az FVM, mind az NTKSZ, mind pedig a FAIMEI munkatársai részéről. A munka eredményeként a FAO ISPM 15 szabványának honosított változata alapján, 2005 júliusában megszületett az FVM 62/2005.
The Commission shall forward those data to the SPRFMO Secretariat within 15 days of the date of debarkation. A Bizottság ezeket az adatokat a kiszállás napjától számított 15 napon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának. Eurlex2018q4 In addition to the requirements approved under ISPM No 15, Annex IV to Directive 2000/29/EC includes a requirement that imported wood packaging material be made from debarked wood. Az ISPM 15. szabványának értelmében jóváhagyott előírásokon túlmenően a 2000/29/EK irányelv IV. melléklete előírja, hogy az importált fa csomagolóanyag kérgezett fából készüljön. EurLex-2 So long under Guild control before Honored Matres that, in these first moments of debarking, getting their "ground legs, " everything around them could be seen to have that special Guild flavor. Olyan sokáig volt a Liga fennhatósága alatt a Tisztelet Matrónáinak ideje előtt, hogy a kiszállásnak ezekben az első pillanataiban mindenen az a jellegzetes Liga-íz érződött.
Egyre több egészségügyi tanulmány figyelmeztet az ülő munka veszélyeire. A számítógép előtti napi 8-12 óra görnyedezés nemcsak a gerincet, vázizomzatot károsíthatja, hanem a kutatók szerint számos daganatos betegség kialakulásával összefüggésbe hozható - írja a Wall Street Journal korábbi cikke. A lehetséges megoldások között szerepel az álló íróasztal alkalmazása. Nem mindenkinek tesz jót azonban az egész napos állás; lábfájás, visszérproblémák jelentkezhetnek. Érdemes ezért először kipróbálni a dolgot, ehhez kínál ötleteket a How-To Geek összeállítása. A tippek két csoportba sorolhatók: vagy a számítógépet emeljük meg, vagy az asztalt magát. A számítógép (monitor, billentyűzet, egér, laptop) megemelése az egyszerűbb és olcsóbban kivitelezhető dolog: használhatunk könyveket, dobozokat, polcokat, kisasztalt, hokedlit, széket. Hátránya, hogy kevéssé stabil, és nem kínál elegendő munkafelületet a nem számítógépen végzendő feladatokhoz és dokumentumokhoz. A másik megoldást azok választják, akik ugyanannyit vagy többet dolgoznak számítógép-mentes üzemmódban, tehát szükségük van valódi "író"-asztalra.