Egy kis bevezetés… Egy egyszerű áramkör működésének megértéséhez először is nagyon fontos néhány alapfogalmat tisztáznunk. Az áramkörben – ahogy az elnevezése is mutatja – töltéshordozók haladnak egy zárt körben, avagy hurokban. Ez azt jelenti, hogy vezető anyagból készített csatornával kell az energia forrását (generátor) és annak felhasználóját (fogyasztó) összekötni az alábbi ábrán látható módon. Egy áramkör elemei A töltéshordozók áramlását magyarul áramnak hívjuk, jele I, mértékegysége pedig az Amper [A]. Áram csak akkor folyik az áramkörünkben, ha fent említett töltéseket egy erő – régies elnevezéssel elektromotoros erő – hajtja körbe. Ezt az erőt modern elnevezéssel feszültségnek hívjuk, jele U, mértékegysége pedig a Volt [V]. Fajlagos ellenállás | Varga Éva fizika honlapja. Érdemes feltenni a kérdést: vajon mitől függ az áram erőssége egy ilyen áramkörben és ha már tudjuk, mekkora az erőssége, abból mi következik? Ha adottnak vesszük az áramot körbehajtó feszültséget, akkor csak egy dolog szabhat gátat az áramerősségnek: ez pedig az ellenállás.
Ezért az ellenállás fordítottan arányos a vezető keresztmetszetével! A fémek általában kristályos szerkezetűek, ám a kristályszerkezeten belül igen sokféle erősségű és "szorosságú" lehet az atomtörzsek kapcsolata (gondoljunk csak a fémek rendkívül különböző sűrűségére ρ Na = 0, 9 kg/dm 3; ρ Os = 22, 61 kg/dm 3). Így könnyen beláthatjuk, hogy a különböző kristályszerkezeti kapcsolódás befolyásolja az elektronok haladását a fémen belül. Ha az atomtörzsek messzebb vannak gyorsabban, ha közelebb, akkor lassabban (a gyakoribb ütközések miatt) haladnak az elektronok a fémben. Így - beláthatjuk, hogy - a fémek ellenállás függ az anyagi minőségtől, azaz attól, hogy milyen fémből készült a vezetékünk! Az anyagi minőségtől való függést a fajlagos ellenállás ( ρ), vagy a fajlagos vezetőképesség ( σ) fejezi ki. Vegyük észre, hogy a fajlagos ellenállást a fizikában ugyanazzal a ρ - val jelöljük, mint a sűrűséget, ám a két mennyiség NEM AZONOS! A fajlagos ellenállás értéke - mindig mérésen alapulva - megadja az egy méter hosszú és (SI-ben) az egy m 2 keresztmetszetű vezeték ellenállását!
(Akvarisztikai szaküzletben ezt az edényt elkészíttethetjük. A lemezeket célszerű egy-egy műanyag tartóra felszerelni, a banándugós csatlakoztatásokat pedig banánhüvelyek beszerelésével egyszerűbbé tenni. Ebben az esetben a töltésáramlás a folyadék teljes keresztmetszetén egyenletesen oszlik el. Így Ohm törvényének igazolására is alkalmas lehet az eszköz. Mérő kísérlethez alkalmazzunk néhány voltos váltakozó feszültségű áramforrást! Az egyenfeszültség alkalmazása rövidebb idejű demonstrációra használható csak, mérésre nem. Fellép ugyanis az elektrolízis jelensége, ami különböző anyagi minőségűvé alakítja a lemezeket. Az így létrejött galvánelem a zsebtelep áramával ellentétes irányú áramot szolgáltat, ami a mérésünk esetében nem kívánatos. Feltételek Szükséges anyagok és eszközök: 2 db 4 X 6 cm-es, kb. 0, 5 mm vastag fémlemez (réz, alumínium, cink stb. ), 3 db banándugós vezeték, 4 db krokodilcsipesz, zsebizzó foglalattal, 4, 5 V-os zsebtelep, 2-3 dl Egri Leányka (bor), alacsony teáscsésze (pohár).
középkor reneszánsz barokk rokokó a felvilágosodás kora klasszicizmus szentimentalizmus romantika realizmus a századvég stílusirányzatai szecesszió szimbolizmus impresszionizmus naturalizmus avantgarde irányzatok kubiztmus konstruktivizmus futurizmus expresszionizmus dadaizmus szürrealizmus Középkor Művelődéstörténeti korszak. A "középkor" fogalma történelmileg a Római Birodalom bukásához kötődik (476). Az irodalom általában elfogadja ezt a korszakolást, bár a korábbi ókeresztény írókat (pl. Szt. Ágoston, Szt. Jeromos) a középkorhoz szokták sorolni. A középkor időszaka a reneszánszig tart (kb. XIII-XV. század a fordulópont). Római Birodalom területén a kereszténység az I. Román, gótikus, reneszánsz építészeti stílusok by Dalma Hegedüs. szd-tól kezdett terjedni. A középkor világképének alapja a kereszténység, ami nemzetek fölötti egységes kultúrát hozott létre nyelv (latin), a vallás és tematika tekintetében. A tudomány a vallásnak volt alárendelve, az iskolákban a hét szabad művészet fölött a csúcson a teológia állt. A világképet meghatározó vallásos szemlélet uralkodó a művészetekben is.
Szobrászat A szobrászatban is olyan alkotások születtek, hogy szabadon lehetett gyönyörködni az emberi test szépségében. Az anatómiai ismeretekre építettek, s előtérbe került az aktábrázolás, illetve a világias életérzés. A reneszánsz esztétikai eszménye a harmónia volt, amely az arányos megformálás következtében jön létre. A közterekre készült reneszánsz szobrokon gyakran a szépség és a reneszánsz öntudat egyszerre van jelen. Különbség a barokk művészet és a reneszánsz művészet között Hasonlítsa össze a különbséget a hasonló kifejezések között - Élet - 2022. A korszak híres szobrászai Donatello (1386-1466) és Michelangelo. Építészet Az építészetben is új utakat kerestek, az építészet is persze antik minták alapján újult meg. Fiatal művészek félre akarták dobni a hagyományokat a 15. század első évtizedeiben. Vezetőjük az olasz Filippo Brunelleschi (1377-1446) volt, aki a reneszánsz építészet egyik első jelentős alakja. A firenzeiek kívánságára nyolcszögletű gót kupolával fedte be a dómot, aztán Rómában tanulmányozta az antik épületek romjait. Nem másolni akarta őket, hanem új stílust kialakítani a segítségükkel: az antik formák, szépségek felhasználásával új harmóniát teremteni.
Kulcs különbség - barokk művészet vs reneszánsz művészet A barokk művészet és a reneszánsz művészet két olyan művészeti forma, amelyek között a legfontosabb különbség felismerhető. A barokk művészet egy olyan művészeti forma, amely Rómából eredt. A barokk művészet népszerűvé vált összetett és ellentmondásos természetének, valamint az érzelmeket idéző képességének. A reneszánsz művészet a természet, a klasszikus tanulás és az egyéniség együttes hatása volt. A két forma közötti kulcs különbség, hogy míg a barokk művészetet díszes részletek jellemzik, a reneszánsz művészetet a kereszténység és a tudomány fúziója jellemzi annak érdekében, hogy a művészet [999] révén megvalósuljon. Mi a barokk művészet? A barokk művészetet a 16. század későbbi része és a 18. század közepén állították elő. A reneszánsz általános jellemzése | Sulinet Hírmagazin. Érdekes megjegyezni, hogy a barokk szó a portugál "barokk" szóból származik. "Ez a" hibás gyöngy ". A barokk művészet legalábbis a reneszánsz korszak után fejlődött ki. Elmondható, hogy a 16. század után kezdődött.
Ebben az időszakban nagy szerepe volt a vallásnak. A hit pedig arra tanította az embereket, hogy éljenek úgy, ahogy a papok mondják. Ezáltal az egyház nagy mértékben tudta befolyásolni az emberek véleményét. Hirdették, hogy egész életükben dolgozniuk kell, és isten igéi szerint élni, hogy ne kerüljenek pokolra. A reneszánsz ennek az ellentéte. Az alapelv az volt, hogy az ember itt, a Földön keresse a boldogságot, legyen boldog, amíg él, élvezze az életet. Reneszánsz építészet jellemzői: A reneszánsz építészeti stílus a 15. Századba, Toszkánában alakult ki. Európában csak a 16. században vált közismertté. Az építészeti jellemzői: - Az épületeket igyekeztek összhangba helyezni a tájjal. - Használtak antik építészeti elemeket: kupola, lépcsősor… - A szimmetria előkelő szerepet kapott. Vizsgáljuk meg a reneszánsz műremekeit: Szent Pál-székesegyház (London) A Szent Pál-székesegyház Európa ötödik legnagyobb temploma. Vegye figyelembe, hogy a közös Palladio ablak származott Olaszországban a reneszánsz.
Kép jóvoltából: 1. BRüHLschloss6 Hans Weingartz (Átirányítva a Wikimedia Commons-tól. ) [CC BY-SA 3. 0], a Wikimedia Commons -tól 2. Botticellí's Venus By Sandro Botticelli - Módosított szintek a fájlból: Sandro Botticelli - La nascita di Venere - Google Art Project. jpg, eredetileg a Google Art Project-ből. Compression Photoshop 9. szint, [Public Domain], a Wikimedia Commons-on
Román, gótikus, reneszánsz építészeti stílusok by Dalma Hegedüs
Ez azért jött létre, hogy nagyobb tömegeket vonzzanak a katolikus egyházhoz. A barokk festészet túlzott megvilágítást, intenzív érzelmeket és még egyfajta művészi szenzációzást is tartalmazott, de a barokk művészet nem ábrázolta az abban az időszakban élők stílusát. Érdekes megjegyezni, hogy a barokk építészet ösztönözte a kupolák, oszlopok, színhatások és hasonlók építését. A kolozsvári Augustusburg palota csodálatos példája a barokk építészetnek. A római Trevi-kút egy másik barokk alkotás. A barokk művészetről ismert, hogy négy fontos jellemzője van. Fény, realizmus és naturalizmus, vonalak és idő. A barokk művészet csak egy fényforrással büszkélkedhet, nevezetesen a tenebrizmus. Ennek a koncepciónak a példája az Artemisia Gentileschi "Judith és a Szobalány a Holofernes vezetőjével". Rubens a művészetében támogatta a realizmus sajátosságát. A barokk művészet nagymértékben a realizmusra támaszkodott, ellentétben a görög művészettel. A vonalak segítették a művészek mozgását. Más szavakkal elmondható, hogy a vonalak hozzájárultak a mozgás érzéséhez.