A fokozott hatás érdekében készíts illóolaj keveréket Borsmenta és Kakukkfű illóolajból. Fertőtlenítő hatása és mentolos illata miatt jó választás szájhigiéniai készítményeknél. Használd fogkrémbe vagy szájvízbe. Ha megerőltetted az izmaidat, vagy csak hűsítő fürdőt vennél egy meleg nyári napon, akkor a fürdővized kiváló kiegészítője lesz a Borsmenta illóolaj. A fáradt megerőltetett izmokat hűsíti és ellazítja. A migrénes fejfájást és meghűlés tüneteit enyhítheti. Egyéb felhasználás A Borsmenta illata taszítja a hangyákat, pókokat, csótányokat, szúnyogokat, egereket és a tetveket is. Adj néhány csepp Borsmenta illóolajat a padlóápolódhoz, felmosószeredhez, vagy készíts légfrissítőt a hívatlan vendégek ellen. Borsmenta természetes illóolaj - Humanity Áruház. Mentolos, friss illata a fürdőszobát is frissen tarthatja. Készíts WC illatosító golyót a Borsmenta illóolaj használatával. Érzékeny bőr esetén mindenképp higítandó az alkalmazás előtt! Adagolás A Humanity Tudástárban minden erre vonatkozó információt megtalálhatsz itt: Illóolajok alkalmazási és adagolási útmutatója Figyelmeztetés Az illóolajok belsőleges használata világszerte több országban megszokott, azonban Magyarországon ez nem bevett szokás, így mi sem javasoljuk a belsőleges használatot!
A borsmenta és a levendulaolaj kombinációja nagyszerű lehetőség a test ellazítására és az izomfájdalom csökkentésére. Borsmenta illóolaj korpásodás, viszketés ellen A borsmentaolaj százalékos aránya a kutatások szerint serkenti a haj növekedését, serkenti a hajhagymákat és a fejbőrt, valamint erősíti a hajat. Nem véletlenül, az illata is nagyszerű. Keverhető samponban és balzsamban, de alkalmazható közvetlenül a fejbőrre vagy a hajra is. Borsmenta, természetes savlekötő és epekőoldó gyógynövény - BioBolt.eu webáruház. Ha rendszeresen használja az olajat, akkor a fejbőr és a haj már nem lesz zsíros. Másrészt a borsmentaolaj pH-egyensúlya biztosítja, hogy az olaj mind a száraz fejbőrön, mind a hajon használható legyen. Tanulmányok azt mutatják, hogy a borsmentaolaj mentoltartalma gátolja a viszketést. A borsmenta illóolajnak fényvédő hatása is van Természetesen semmilyen körülmények között nem cserélheti ki a fényvédőt, ezért ezt ne is próbáljuk ki. Másrészt jó tudni, hogy az összes illóolaj közül a menta a legerősebb fényvédő hatású. Ezért, ha szeretjük az aromát, elég könnyen összekeverhetjük a naptejünkkel és a napolajunkkal.
Szédülés, hányás, utazáskor bekövetkező rosszullét Frissítő, élénkítő, hűsítő hatás, pl. vizsgák előtt, munkavégzéshez, a koncentráció segítésére. Vigyázat: bőrre kenve, ha nem megfelelő arányú keveréket készítesz, melegítő, akár égető hatást is elérhetsz vele. Szellemi fáradtság kezelésére Megfázás, nátha, orrdugulás, köhögés esetén: köptetésre, a felgyűlt váladék kiürítésére (inhalálás javasolt). Izzasztó hatása is lehet. A borsmenta illóolaj hatása - 12 életterületen - Sylvian - Illóolajok és gyógynövények a gyakorlatban.. Fejfájás esetén: a borsmentának fájdalomcsillapító, természetes nyugtató hatása van, ha idegi okokból (túlzott stressz) vagy felső légúti betegség (nátha, megfázás) miatt alakult ki a fejfájás. Reumatikus panaszokra, izom- és idegfájdalmakra (pl. izomhúzódásra, rándulásra) Menstruációs problémáknál: hastájéki puffadás és fájdalom esetén, nehezen induló menstruációnál Viszkető bőrkiütések esetén Gyulladt, aknés, zsíros bőrre Szájüregi fertőzésekre, fogínyvérzésre: natúr fogkrémekben, szájvizekben is találkozhatsz vele. Rovarűzésre Sok esetben az enyhébb hatású, borsmenta virágvíz is segíthet, amely szintén tartalmaz valamennyi illóolajat, kevésbé irritálja bőrt, így biztonságosabban használható, például arctisztítóként.
A megosztásokat, "like"-okat is köszönöm. További írásaimat az illóolajokkal kapcsolatban ide kattintva találod meg. Ha a gyógynövények érdekelnek, róluk itt olvashatsz bővebben. Felhasznált irodalom: ESCOP, American Botanical Council
A borsmenta nagy valószínűség szerint a vízi menta (Mentha aquatica) és a fodormenta (Mentha spicata) fajok hibridje. Betegsége a mentarozsda, mely barnás foltok megjelenésében látható a levélfonákon. Kártevője még a levéltetű és a takácsatka. Minden növényi részében jellemző, kellemes, mentol illatú, melyet dörzsölés, morzsolás hatására mindenképpen érezhetünk. Felhasznált irodalom: Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy. : A gyógynövények ismerete Earl Mindell: Gyógyfüvek bibliája Gyógynövények kincsestára -Alexandra kiadó Dr. Kmeth Sándor – Herbárium Csupor Dezső: Fitoterápia, Növényi szerek a gyógyászatban Reader's Digest – A természet füvészkertje Kissné Dogossy Éva- Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája Reader's Digest -Fűszerek és gyógynövények nagykönyve 2008
Az ereklyét William S. Key tábornagy adta át Witz Béla érseki helynöknek, a Szent Jobb őrének. A Szent István-napi körmenet a Szent Jobbal a Ferenciek terén (1945. augusztus 20. ) (MTI Foto: MAFIRT) A Szent Jobbot 1945. augusztus 20-án, a háború utáni első körmenetben a ferencesek belvárosi templomából a Szent István-bazilika előtti térre vitték, majd az ünnepség után visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, ahol 1950-ig, a rend feloszlatásáig őrizték. A körmenet hagyománya 1947-ben szakadt meg, az egyházra erőltetett megállapodás szerint ugyanis ettől kezdve nem lehetett országos körmeneteket tartani. Az ereklyét 1950-től huszonegy éven át a Szent István-bazilika prépost plébánosának lakásán, egy falba épített páncélszekrényben őrizték, és csak évente egyszer, augusztus 20-án vitték át a bazilikába. Megérkezik a Szent Jobb a Szent István-napi ünnepségek alkalmából celebrált ünnepi mise helyszínére, a Hősök terére (1947) (MTI Foto: Kovács Géza) 1971-ben, hazahozatalának 200. évfordulójára készült a bazilika Szent Jobb-kápolnája kulccsal zárható, a nyilvánosság előtt láthatatlan őrzőhellyel.
A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át zarándokoltak a hívek. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771 április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható.
Ottan szent István sok érdeme után, Krisztus Jézusnak születése után, Az ezer és az harmincnyolcadikban, Az Isten Fia nékünk is engedje, Hogy életünknek mikor lészen vége, Szent István után juthassunk mennyégbe, (összeállítás) (tanulmány) Megváltóját szívből hitte, mindünkért s minden felett. Király volt s hit apostola: így rótt kétszeres adót; s nem kényeztetője volt. gyönyörű volt szál-alakja, Weöres Sándor fordítása Dicső István, nagy királyunk, Téged ég s föld magasztal, Téged tisztel kis országunk, Első szent urának vall. Tőled vette fényességét, Méltóságát, érdemét, Hitit, kincsét, mindenét. Szent István ereklye - az eredetihez hozzáérintett másolat (fotó: Legeza Dénes István) Mi vagyunk, akik megmaradtunk, mikor a bőrruhások ránknyilaztak, anyánkból kihasítottak, lófarkas zászlóval fojtogattak, mikor a vörösöket földbeverték, mikor a Fehérlovas a te nevedben végigvágtatott földbeásott fejeinken.
Ekkortól lett ünnep augusztus 20-a, a szent király napja. A Szent Jobb "vándorútja" azonban folytatódott, a kiegyezés előtt az esztergomi főegyházmegyébe került, a 20. század hajnalán pedig a budavári palota Zsigmond-kápolnájába, ahol 1944-ig őrizték. 1938-ban épp Budapest adott otthont a 34. Eucharisztikus Világkongresszusnak, ami egyben Szent István jubileumi éve is lett, hiszen 900 éve hunyt el. A kongresszus fővédnöke Horthy Miklós felesége volt, aki a katolikus felekezethez tartozott, a református kormányzó pedig a Szent István-év fővédnöke lett. A Szent Jobb ot egy kifejezetten erre a célra kialakított úgynevezett Aranyvonattal vitték körbe az országon, ami több évig tartott, de 1938-ban vette kezdetét. Az első állomás "természetesen" Esztergom, a magyar katolikus egyház székhelye volt. Az aranyvonatot egy mozdony és öt kocsi alkotta, a különféle méltóságoknak két-két luxuskocsiban biztosítottak helyet, s középen helyezkedett el a bizánci stílusjegyeket hordozó "aranykocsi", ami a Szent Jobb ot szállította.
A Hartvik-legenda elbeszélése szerint egy gazdag bihari családból származó előkelőt, Merkúrt László király kitiltott a ceremóniáról, "nehogy a szent ereklyékből valamit ellopjon". A kitiltás oka egy korábbi lopás lehetett, amelyre a Bihar megyei Szentjobb-apátság alapítólevele utal, hogy Merkúr a Szent Jobbot saját családi monostorába vitte. Ekkor kezdődött a testrész ereklyeként való tisztelete, amelyet az Aranybulla 1222-ben törvénybe is iktatott. A felső és alsó kart valószínűleg a 14-15. században választották szét egymástól. A Szent Jobbnak a magyarországi török uralom kezdetén nyoma veszett. A legenda szerint a Székesfehérvárott őrzött ereklye a török hódoltság idején Boszniába, majd 1590 körül Raguzába, a mai Dubrovnikba került a domonkos szerzetesekhez. 1771 áprilisában Mária Terézia magyar királynő közbenjárásának köszönhetően a raguzai (ma Dubrovnik) domonkosok visszaadták a Szent Jobbot, amelyet nagy pompával szállítottak Budára. 1771. június 21-én ünnepélyesen adták át megőrzésre az angolkisasszonyoknak.
Itt jelent meg elsőként ábrázolás a Szent Jobbról. A hagyomány szerint Klimo pécsi püspök is messzemenőkig támogatta Pray György ez irányú kutatásait. A Szent Jobb első ábrázolása (metszet) és annak forrása Pray György: Dissertatio historico-critica de sacra dextera divi Stephani primi Hungariae regis (Bécs, 1771) címlapja Az uralkodónő csak éveken át húzódó (1768–1777), hosszas diplomáciai tárgyalások után tudta érvényesíteni akaratát a visszaszerzést illetően. A végső döntésnek az első orosz-török háború (1768–1774) alakulása adott nagy lökést. Az 1770-ben bekövetkezett fordulat után az oroszok hadat üzentek a törökpártinak tartott Dubrovniki Köztársaságnak, amelynek szenátusa kénytelen volt gyors döntést hozni, és a támogatásért cserébe – továbbá 200 arany "fájdalomdíj" ellenében – visszaadta a már régóta kért szent ereklyét a Habsburg uralkodónőnek. Az ereklye átadására 1771. június 28-án a schönbrunni kastélyban került sor, az ünnepségen meghívottként a pécsi püspök is jelen volt.