Kis fahíd vezet be a kert mélyére, ahonnan színes növények szegélyezte ösvények visznek egyre beljebb, majd vízesést és szobrokat is felfedezhetsz. A Margitsziget Japánkert létrehozása Magyar György nevéhez fűződik, aki 1882-től volt a Margitsziget főkertésze. Az akkoriban kuriózumnak számító "kertészeti alkotás" az autentikus japánkertekre tipikusan jellemző gömb bukszusokkal, nagy levelű árnyékkedvelő évelőkkel, páfrányokkal, kő lámpásokkal igazi ázsiai hangulatot varázsol a Margitszigetre. Margit sziget japán kert festival. A Margitsziget japánkert ingyenesen látogatható. Japánkert az Állatkertben Az Állatkertben, vagyis hivatalos nevén a Fővárosi Állat és Növénykertben csodálhatod meg Magyarország egyik legnagyobb japánkertjét, melyet az 1960-as években alakítottak ki a Nagy-tó és a Gundel közti területen. Az idők folyamán többször is átalakították, de az autentikus japán hangulat a kövekkel, tavakkal, hidakkal és jellegzetes japán növényekkel mindig is tetten érhető volt. Nemzeti Bonsai Gyűjtemény, Sziklakert, Citruskert is vár Rád, sőt egy igazi famatuzsálem, egy öreg platán a Japánkert szélén, amely valószínűleg már az Állatkert 1866. évi nyitásakor is itt állt.
Margitsziget Japánkert Japánkert - Margitsziget Japánkert Japán kert hídja fahíd Tavasszal a margitszigeti Japánkert A Japánkert tavasszal - tavirózsák a hódító teknős: A Japánkert tavában teknősök és aranyhalak is vannak. További képek: margitszigeti képek.
A FELTALÁLÁS Bíró a találmánya tervezését Budapesten kezdte el és 1931-ben bemutatta az első golyóstollát, melynek mérete még nagyon nagy volt és rossz minőségben lehetett vele írni. Ezt követte a kicsinyítés, ezeknek a tollaknak a működési elve már a mai golyóstollal megegyező volt, de még alkalmatlanok voltak a betű írására, illetve a benne található golyó is többször elakadt benne. További fejlesztésnek köszönhetően 1938-ban szabadalmaztatták a golyóstollat Magyarországon. Bíró 1938 év végén a zsidótörvény miatt úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Először Párizsba ment, majd 1940-től Argentínában vonulva kísérletezgetett tovább. Ezt követően 1943. június 10-én Argentínában szabadalmaztatta találmányát. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították New Yorkban (mai értékre átszámítva kb 20. 000 Ft-ért), majd Biropen néven gyorsan elterjedt az egész világban. Bíró László József. Az országban, ahol haláláig, élt tiszteletére ezen a napon ünneplik az Argentín Feltalálók Napját.
A dinamó csupán közeli helyekre tudta zavartalanul átadni az áramot, nagyobb távolság esetén az energia túlnyomó része elveszett. A problémát három mérnök: BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (1860 – 1939), DÉRI MIKSA (1854 – 1938) és ZIPERNOWSKY KÁROLY (1853 – 1942) oldotta meg 1885-ben. Közös szabadalmuk a sarok nélküli, zárt vasmagú, váltóáramú transzformátorra vonatkozott. Máig is ez az 1885-ben bejelentett találmány az alapja az ipar és a háztartás gazdaságos és olcsó elektromos energiával való ellátásának. Zsúrpubi - A golyóstoll feltalálója 122 éve született. GOLYÓSTOLL A ma legelterjedtebb íróeszköz feltalálója BIRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (1899 – 1985) újságíróként dolgozott, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, azaz a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Első golyóstoll-találmányát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be, majd 1938. november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel tett újabb szabadalmi bejelentést.
Mint erősen magyar érzésű nemesember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte, és küldte Pestre.
Így jutott el a ma is használatos biztonsági gyufa őséhez, amelynek meggyulladása sokkal simábban történt, nem robbant (ezért nevezték biztonsági gyújtónak), és zajtalan volt. Az új, zajtalanul gyúló foszforos gyufát 1836-ban Bécsben találta fel. Irinyi találmányát eladta Rómer István Bécsben élő kereskedőnek 60 pengő forintért, aki elkezdte annak tömeges gyártását, s tekintélyes vagyonra tett szert a szabadalomból, amelyet Irinyi találmányára kért, és még 1836-ban meg is kapott. Bíró László - a golyóstoll feltalálója — Magyarság Okosság.hu. 1839-ben Irinyi hazatért Magyarországra, a magyar nyelvű kémiai cikkek egész sorát jelentette meg a kémia elméleti és gyakorlati vonatkozásairól. Ugyanebben az évben Pesten gyújtógyárat alapított. A gyár fellendült, és naponta félmillió gyufát gyártott. Irinyi János pesti gyújtógyára komoly versenytársa lett Rómer István bécsi gyárának, de vetélytársai mindent megtettek annak érdekében, hogy tönkretegyék, és így Irinyi 1848-ban kénytelen volt gyárát bezárni. 1849-ben a Kossuth-kormány megbízta a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével.
TELEFONHÍRMONDÓ Budapesten 1893 februárjában megkezdte működését a világ első kötött programú műsort szolgáltató hírközlő eszköze, a Telefonhírmondó. Megalkotóját, PUSKÁS TIVADART (1844 – 1893) ma innováció-menedzsernek neveznénk, mivel hatalmas szerepet játszott az új műszaki megoldások elterjesztésében. Az USA-ban töltött évek után 1877-ben Edison megbízottjaként tért vissza Európába. 1878-ben Párizsban az első telefonhálózat és -központ építési munkáit irányította. 1879 nyarán pedig saját költségére kezdték meg Budapesten a telefonhálózat és -központ építésének szervezését és munkáit, amivel 1881-ben készültek el. A központ 1881. május 1-jén nyílt meg (negyedikként Európában), és az induláskor 25 előfizetője volt. Puskás 1892-ben jelentette be legnagyobb jelentőségű találmányát " Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére " megnevezéssel. Ez volt a telefonhírmondó, így jelent meg először a világon hangközlő újság (1893), a rádió közvetlen elődje. Puskás több mint negyedszázaddal előzte meg korát a nagyközösségi, kötött programú műsorszórás (broadcasting) feltalálásával, talán éppen úttörő volta miatt nem terjedt túl a hírmondó Budapest határán, pedig Puskás 18 országban szabadalmaztatta találmányát.