Szeretettel köszöntelek a SLÁGERMÚZEUM közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 6768 fő Képek - 5911 db Videók - 16752 db Blogbejegyzések - 517 db Fórumtémák - 24 db Linkek - 336 db Üdvözlettel, Kustra Gábor SLÁGERMÚZEUM vezetője Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt: Bejelentkezés A jelszavadat elküldtük a megadott email címre. Jöjj kedvesem - Koncz Zsuzsa - Bródy János Mária Köbli Megjelenés ideje: 2013. 09. 22. Jöjj kedvesem, gyere, mondd el, mit érzel, Titkolni kár, hisz látom én. Az élet nem lányregény. Jöjj kedvesem, hiszen szép szemed könnyes, Úgy érzem, mást akartál. Úgy érzem, most csalódtál. Ne legyél bánatos, én komolyan gondolom, Hogy hozzám tartozol, és én hozzád tartozom. Meglátod, rendbe jönnek majd a dolgaink, Lesznek még szép napjaink. Jöjj kedvesem, gyere, bújj ide mellém, Szeress most úgy, ahogy rég!
Jöjjön Koncz Zsuzsa: Jöjj kedvesem dala.
C F Minél inkább havazik, G C Annál inkább hull a hó. Minél inkább hull a hó, Annál inkább havazik. Hull a hó és hózik-zik-zik, Micimackó fázik-zik-zik, Micimackó fázik. Ismert erdei körökben Az az általános nézet, Hogy Micimackó, mint minden medve, Szereti a mézet. És ez nem csak afféle Szerény vélemény, Határozottan állítom, hogy Tény, tény, tény. Ezért, mikor hideg van És sűrűn hull a fehér hó, Kell, hogy legyen az almáriumban Eltéve ennivaló. Így aztán, ha délidőben Micimackó megéhezik, Megkóstol egy csupor mézet Alaposan, fenékig. Minél inkább havazik... Micimackó a barátom, És gyakran elbeszélgetünk Azokról a dolgokról, Mit mind a ketten ismerünk. És tanultunk egy verset is, És most már kívülről tudom. Ha hideg van és hull a hó, Én mindig ezt dúdolgatom: MICIMACKÓ (Koncz Zsuzsa) – Gitártab és Akkordok Kertész leszek, fát nevelek, Dm Bb F C F C Kelő nappal én is kelek. Lá... Nem törődöm semmi mással, Dm Bb F C F F Csak a beolytott virággal. Lá... Minden beolytott virágom Kedvesem lesz virág áron.
Az április 7-én 80 éves korában elhunyt alkotónak hat filmjét is lehet streamelni a Filmión. Nézd meg a Kopaszkutyát, a Rosszembereket – vagy válaszd rögtön a legjobbat, a Roncsfilmet! A Rosszemberek a kiegyezés előtti dunántúli szegénylegények világát, végnapjait eleveníti fel korabeli újsághírek, néprajzi anyagok alapján. Gelencsér Jóskát (Derzsi János) és bandáját a nincstelenség, a nyomor, a bosszúvágy fűti. Egy rablás alkalmával Jóska felismeri és megöli az öccsét kivégeztető marcali bírót. Soromfai, a banda alvezére (Dörner György) eközben arra készül, hogy kegyelemért cserébe feladja a férfit a hajdani negyvennyolcas Hegyessy főszolgabírónak (Djoko Rosić)... Szomjas György kultuszfilmje egy rockzenekar történetét meséli el. A banda turnéja akadozik. Változtatni kell. Roncsfilm teljes film festival. A főnök felismeri az idők szavát: külvárosivá kell lenni, le kell menni kutyába – legyenek Kőbánya Blues Band! A fiúk ráállnak. Szereznek egy kutyát, felfedezik Billt, aki mindenkinek tetszik, durvább szövegeket írnak, és már az első koncert sikeres lesz.
Szomjas csak "csálénak" hívja azt a technikát, amelyet Halász Mihállyal, a Rosszemberek (1979) és a Kopaszkutya (1981) operatőrével fejlesztettek ki, s amelynek a lényege, hogy "kicsit máshol van a dolgok középpontja, nem ott, ahol megszoktuk". Grunwalsky a korábbi közös filmekben megjelenő vizuális kísérleteket (például fekete-fehér és színes képek váltakozása) fejleszti tovább, különböző szűrők alkalmazásával, szolarizációval, döntött kameraállással, a jelentéktelen részletekre vagy a groteszkül felnagyított emberi testrészekre fókuszálással. Mindez eltávolítja a nézőt az eseményektől, azokat zárójelbe helyezi. A kollázshatást és a reflexivitást fokozzák a tűzfalakon megjelenő, gyakran korábbi Szomjas-filmekre utaló graffitik is. Roncsfilm teljes film youtube magyarul. A roncsolással járó trash-esztétika pontos jelképe a filmben közvetlen közelről többször is mutatott, betörő tükör: mintha már a kamera sem lenne képes ábrázolni ezeket a roncséleteket és roncstörténeteket, amelyekből csak szilánkok maradtak. Szomjas és Grunwalsky az expresszionizmus és a naturalizmus, a bent és a kint, a pátosz és a gúny keverésével, egyidejű alkalmazásával zavarba ejtő elegyet hoz létre, amely éppúgy áthatja a filmet, mint a bérházat az udvaron rotyogó leves szaga és a csatornanyílásokból elő-előtörő ismeretlen eredetű pára.
Szomjas forgatókönyveit városi pletykákra, újságcikkekre, helyi lakosok által mesélt mikrotörténetekre építi. Ezt a munkamódszert tükrözik vissza a filmbe beékelődő nyilatkozatok is, amelyekben egyes szereplők a kamerának vagy a Nyomozónak (Fábry Sándor) mesélnek, gyakran meghazudtolva az aktuális képi információt. Roncsfilm – vagy mi van, ha győztünk?. A Roncsfilm ebben is követi a Szomjas korábbi filmjeiben, például a Könnyű testi sértés ben vagy a Könnyű vér ben megjelenő, a rekonstrukciót előtérbe helyező narratív módszert, amely a Kőbányai Amatőr Stúdió vagy a Közgáz Vizuális Brigád filmjeit is jellemzi. Az ironikus reflexivitást a vissza-visszatérő reklámbetétek is erősítik, amelyek a berlini fal jelenetéhez hasonlóan didaktikusan ellenpontozzák a filmben megjelenő "hiányt", legyen az pénztelenség (Postabank), lerobbant technika (SZÜV- számítógépek), röghöz kötöttség (autóreklámok), nyomor vagy akár az amatőr színjátszás (hollywoodi álom). Grunwalsky képei szintén a kollázsszerűség, illetve a roncsolás jegyében születtek.
És elég jófej ahhoz, hogy ne féljen a témától, ne eufemizáljon, ezzel is segítve értelmezni a diákokat körülvevő felnőtt világot. Réz András kreatívan és közvetlenül nyitotta meg a filmklubot, Jancsó filmjének bemutatása előtt arról is beszélt, hogy a filmklubban látható filmeket történelmi szempontból is érdemes megvizsgálni, nemcsak kelet-európai szempontból, hanem a nyugat-európai történelmet is fontos figyelembe venni. Beszélt arról is, hogy Luc Besson Lucy című filmjét nézte meg nemrég a moziban, aztán rátért az erős nők filmes karaktereire. Velvet - Trend - Erotika, mellek és szemérmetlen szex a magyar filmekben. Innen egész ügyesen keveredett a Még kér a nép Jancsó-film korszakára, beszélt arról, hogyan viszonyult a társadalom 1971-ben az aktuális rendszerhez, milyen emlékei, tapasztalatai vannak azokból az évekből. Felolvasta a film címét adó Petőfi verset, szóba kerültek a hatvanas évek európai diáklázadásai, Bacsó Péter Tanú című filmje, a fennálló rend kizökkentéséről szóló filmek. "Ez egy ilyen korszak volt" – mondta Réz András, és alátámasztotta azzal a ténnyel, hogy amikor Jancsó Miklós a Még kér a nép című filmjével Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezésért járó díjat, abban az évben megosztott helyezéssel két olasz film is nyert Cannes-ban, mindkettő a politikáról szólt (A munkásosztály a paradicsomba megy és A Mattei-ügy).
Egy árulást követően még komolyabbra fordulnak a dolgok... 1989-ben járunk, a kelet-európai szocializmusok összeomlásának nevezetes esztendejében. Mindazonáltal a film egyetlen mozzanata sem utal eme történelmi pillanat magasztosságára – épp ellenkezőleg: a vásznon burjánzó burleszk mozzanatfüzérek mintha csak szamárfület akarnának mutatni a politikai felhőrégiók gőgös színjátékának. A mű kópés gesztussal fordul a politika számára megközelíthetetlen, profán, hétköznapi létezés misztériuma felé. A színhely egy lerobbant, ételszagú lakótömb Gólyának nevezett kocsmája és annak közvetlen környéke. A chaplini kisemberek világa ez. Szomjas György legjobb elérhető filmjei. Bizonytalan, lecsúszott egzisztenciák élnek errefelé: munkanélküliek és alkalmi munkások, zöldségesek és taxisok, melegszívű svihákok és alkalmi szeretők. Csúfak és gonoszak, lágyszívűek és hirtelen haragúak. Csupa kedves csirkefogó. Szomjas György első fontosabb filmje ez a bő félórás doku, ami a hatvanas években dívó "digózás"-t, a pesti lányok kedvenc szórakozását mutatja be.