Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt! További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!
Jogszabályok: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/E. §, 35. § Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29. ) Korm. rendelet A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. ) EüM rendelet A személyi kedvezmény olyan – a súlyosan fogyatékos személyt megillető - adókedvezmény, mely az összevont adóalap csökkentése révén személyi jövedelemadó megtakarítást eredményez. Mértéke: jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. 49 2009 xii 29 eüm rendelet melléklet. A minimálbér havi összege 2021. február 1-től: 167 400 Ft (2021. januárban 161 000 Ft): a leírható összeg eszerint 55 800 forint havonta (2021. januárban: 53 700 Ft), az adómegtakarítás havi szinten 9370 Ft (2021. januárban: 8055 Ft). Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább 1 napig fennáll. SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY a kedvezményre jogosultság szempontjából az, aki a) a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben meghatározott betegségben szenved vagy fogyatékossággal él, vagy b) rokkantsági járadékban részesül, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesül.
2. § (1) Az ideiglenes igazolást évente kell kiállítani az adóévben fennálló, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságot megalapozó betegségről, illetve fogyatékosságról. (2) Ha az 1. § (1) bekezdése alapján a fogyatékosság véglegessége került megállapításra, a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a beteg választott háziorvosa végleges igazolást állít ki. 3. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) Az e rendeletben foglaltakat a 2010. január 1-jétől keletkezett jövedelmek tekintetében kell alkalmazni. (3) Akinek a végleges súlyos fogyatékosságát e rendelet hatálybalépését megelőzően a személyi jövedelemadóról szóló 1995. Betegségek után járó adókedvezmény - Rehabportál. évi CXVII. törvényben foglaltaknak megfelelően már igazolták, a korábban kiadott és e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos igazolása – ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt esetet – e rendelet hatálybalépését követően is hatályosnak tekintendő, helyette új igazolást nem kell kiállítani.
(4) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított, az állapot ideiglenességét megállapító igazolás utoljára a 2009-es adóévre vonatkozóan használható fel az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére. (5) A II. típusú diabeteses beteg - ide nem értve a Kr. alapján adókedvezmény igénybevételére jogosult II. típusú diabeteses beteget - részére a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 15/1990. (IV. Betegségek, amelyekre adókedvezmény igényelhető. ) SZEM rendelet alapján kiállított igazolás az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére utoljára a 2009-es adóévre vonatkozóan használható fel. (6) * (7) * Melléklet a 49/2009. ) EüM rendelethez Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalma A súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele Az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma A súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítása Ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása Az igazolás kiállításának dátuma Az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírása Vissza az oldal tetejére
(3) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - a Kr. 1. § (2) bekezdése alapján a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal is igénybe vehető. 2. § (1) Az ideiglenes igazolást évente kell kiállítani az adóévben fennálló, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságot megalapozó betegségről, illetve fogyatékosságról. (2) Ha az 1. § (1) bekezdése alapján a fogyatékosság véglegessége került megállapításra, a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a beteg választott háziorvosa végleges igazolást állít ki. 3. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. 49 2009 xii 29 eüm rendelet v. (2) Az e rendeletben foglaltakat a 2010. január 1-jétől keletkezett jövedelmek tekintetében kell alkalmazni. (3) Akinek a végleges súlyos fogyatékosságát e rendelet hatálybalépését megelőzően a személyi jövedelemadóról szóló 1995. törvényben foglaltaknak megfelelően már igazolták, a korábban kiadott és e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos igazolása - ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt esetet - e rendelet hatálybalépését követően is hatályosnak tekintendő, helyette új igazolást nem kell kiállítani.
1898-ban felfedeztek két új kémiai elemet: a polóniumot és a rádiumot. A jelenségre a radioaktivitás kifejezést először a Curie házaspár használta 1898-ban. Rutherford 1898-ban kezdett az újonnan felfedezett sugárzással foglalkozni. Ő úgy találta, hogy a radioaktív sugárzás kétféle sugárzásból áll. Tőle származik az α -, β -sugárzás elnevezés. A Curie házaspár megfigyeléseiből arra következtetett, hogy a Becquerel által felfedezett sugárzás során az anyag átalakul. Ezt a megállapítást tette Rutherford és Frederick Soddy (1877-1956) is, akik 1902-ben egy cikkükben óvatosan utalnak arra, hogy a sugárzás során elemátalakulás játszódik le. A radioaktivitás felfedezése a tudományos világ számára meglepő és hihetetlen volt. Radioactive sugárzás fajtái . Alig 100 év telt el azóta, hogy Lavoisier kimondta az oszthatatlan atomok létezését. Még kevesebb idő telt el azóta, hogy az atomelmélet általánosan elfogadottá vált és még 10 év volt hátra Rutherford atommodelljének megalkotásáig.
Ha felújítás során ilyet talál, hívja a Magyar Azbesztmentők Szövet ségét. Az eltávolítása nagy körültekintést igényel, védőöltözetben általában vízsugárral történik, az anyagot ezután veszélyes hulladékként kezelik, betonba vagy agyagzagyba ágyazzák. Kinézetre is sok fajtája létezik, van ahol a nagy szálak kevésbé láthatóak. Fajtái és tudnivalók: anyag/azbeszt#forras28 Ellenőriztesse épületszerkezeteit! Pl. Ionizáló sugárzás – Wikipédia. Újlipótváros lakásaiban gyakori még az azbeszt szigetelés és a kohósalak falazat is, az utóbbi megemelkedett radioaktív háttérsugárzást okozhat. További információ: T: 30-457-29-63 Bontáskor látszik legjobban az épületszerkezetben található salak mennyisége, ami többek között az acélgerendás födémek és az előregyártott vasbeton gerendás födémek jellegzetes kitöltő anyaga. A belvárosi bérházak lakásai azért is válhatnak radioaktivitás szempontjából terheltté, mert általában a födém tartalmaz salakot és a vastagabb kisméretű tégla falazatok is képesek megemelni a háttérsugárzást. Ha ezekhez még egy háború utáni újjáépítéskor felhúzott salakbeton tégla falazat radioaktív sugárzása is hozzáadódik, akkor nagy valószínűség szerint az összérték az ilyen lakóterekben már meg fogja haladni az egészségügyi határértéket.
A mesterséges források közé kell sorolni egyes orvosi berendezéseket is (röntgengép, PET, CT). Fontos kihangsúlyozni, hogy a természetben állandóan jelen van bizonyos mennyiségű ionizáló sugárzás. Az ionizáló sugárzás hatása az élő szervezetekre [ szerkesztés] Veszélyes radioaktív sugárzásra figyelmeztető jel Ennek a jelenségnek a tárgyalásakor általában a sejtet vesszük alapul. A sejt nagyrészt vízből áll, amit az ionizáló sugárzás reaktív H és OH gyökökre [1] bonthat. Ezek a gyökök a sejt szerveivel reagálva tönkretehetik azokat. Radioaktív sugárzás | Rák ellen | dr. Tihanyi. Ennek a folyamatnak három kimenetele van: az érintett sejtek megjavítják saját magukat az érintett sejtek elpusztulnak az érintett sejtek rosszul javítják meg saját magukat A második eset mindennapos jelenség: az emberi szervezetben naponta több millió sejt pusztul el. A harmadik lehetőség is általában a sejt pusztulásához vezet, az esetek kis hányadában azonban rákot okozhat. Lásd még: sugárbetegség. Mérése [ szerkesztés] Az ionizáló sugárzás mérésére a magfizika specializálódott.
A neutron protonná vagy a proton neutronná alakul át elektron kibocsátása vagy elnyelése révén. A gamma sugárzás igen rövid hullámhosszú, nagy energiájú, nagy áthatolóképességű elektromágneses sugárzás, amely mindig csak alfa vagy béta sugárzással fordul elő. A radioaktív bomlás által keletkezett új elem gyakran ismét radioaktív. Az aktivitás mértékegysége az 1 becquerel (bomlás/s).
Ez az úgynevezett kozmikus sugárzás jórészt ismeretlen eredetű, nagyon nagy energiájú protonokból (pozitívan töltött részecskékből) áll, amelyek meglehetős állandósággal bombázzák az atmoszférát. A kozmikus sugárzás illusztrációja Forrás: NASA A természetes sugárzáson kívül emberi eredetű ionizáló sugárzás is ér bennünket. Ilyen például az orvosi vizsgálatoknál használt röntgen, és az orvosi diagnosztikai eljárásoknál vagy a daganatos betegségek kezelésére használt sugárzás. Ehhez jön még a kísérleti nukleáris robbantásokból légkörbe jutott, valamint a szén- és az atomerőművekből származó radiokatív anyag sugárzása. Mi a radioaktivitás? A radioaktivitás az atomok bomlásának "mellékterméke". Egyes, a természetben előforduló elemek instabilak, ezért atommagjuk elbomlik, és eközben energia szabadul fel sugárzás formájában. A radioaktivitás mértékegysége a becquerel (Bq). Egy Bq az aktivitása annak a radioaktív anyagnak, amelyben másodpercenként egy atommag bomlik el. Dr. Jánossy Lajos: Fizika IV/III. (Tankönyvkiadó, 1977) - antikvarium.hu. A radioaktív atommagok (radionuklidok) bomlási sebessége az adott elemre jellemző, amely állandó és nem befolyásolják külső tényezők, mint amilyen például a hőmérséklet vagy a nyomás.
Ehhez képest a sör alig radioaktív (15 Bq/l). A vezetékes víz radioaktivitása normális esetben elhanyagolható (0, 1 Bq/l). Magyarországon is ez utóbbihoz hasonló értékeket mértek az OSSKI munkatársai. Emberi eredetű sugárzások A természetes sugárzáson kívül változó mennyiségű sugárdózist kapunk a különféle emberi közreműködéssel létrehozott sugárforrásokból, amilyen a fogászati vagy más orvosi röntgen, az ipari nukleáris technikák, és más fogyasztási termékek, például fluoreszkáló órák, vagy az ionizációs füstérzékelők. Ezenkívül az atomrobbantási kísérletek, valamint a nukleáris és szén alapú erőművek működése miatt is éri sugárdózis szervezetünket.
A gyakoribb radioaktív ionizáló sugárzások az alfa-, béta- és gamma-sugárzás, valamint a neutronsugárzás. A neutronsugárzás közvetlenül ugyan nem ionizáló, de kölcsönhatásba lép az anyag atomjaival, ami miatt ionizáló sugárzás (alfa-, béta- vagy gamma-sugárzás, illetve röntgensugárzás) jön létre. Külön kell említeni a röntgensugárzást, amely nem radioaktív, hanem elektromágneses természetű, viszont nagy energiája miatt ionizáló sugárzás. Rövidebb hullámhosszú tartománya – az úgynevezett kemény röntgensugárzás – nagyon közel áll a gamma-sugárzáshoz, de nem atommag-átalakulások, hanem nagy energiájú elektronfolyamatok azaz nagy sebességre felgyorsított elektronok és egy anyagi közeg kölcsönhatása hozzák létre. Mellkasröntgen készítése. Ma már jóval kisebb sugárterheléssel jár egy ilyen vizsgálat Forrás: Wikimedia Commons Sugárdózis Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai a sugárzás típusától és energiájától függenek. A biológiai károsodás kockázatának mértéke az a sugárdózis, amely a testszöveteket érte.