Ercsiben született, ott is töltötte gyermekkorának első éveit. Édesapja uradalmi számtartó, édesanyja temesvári polgárlány. Saját bevallása szerint fiatalon többféle dologba belekezdett: volt segédmunkás, színházat csinált, bábozott, és már írni is elkezdett. 1974-től 1989-ig a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat szerkesztője. A lap megszűnése után lett a Nők Lapja munkatársa. Férjével, Hegedűs Tibor építésztechnikussal (aki a 70-es évek legendás Utcaszínházának meghatározó embere volt) negyven éve házasok. Négy gyermekük (Réka, Marci, Kinga, Fanni) született, és hét unokának örülhetnek. Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg ÁtUtazó rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre! E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hegedűs Tibor Jób Dániel és Hegedűs Tibor 1936-ban Életrajzi adatok Születési név Hegedűs Tibor Károly Vendel Született 1898. november 8. Budapest Elhunyt 1984. november 7. (85 évesen) Budapest Sírhely Farkasréti temető Származás magyar Szülei Hegedűs Károly Ács Malvina Pályafutása Iskolái Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (-1921) Aktív évek 1921–1969 Díjai Érdemes művész 1973 Hegedűs Tibor IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs Tibor témájú médiaállományokat. Hegedűs Tibor (teljes nevén: Hegedűs Tibor Károly Vendel) ( Budapest, 1898. – Budapest, 1984. ) magyar színművész, rendező, színigazgató, főiskolai tanár, érdemes művész. Életpályája [ szerkesztés] 1898 -ban született Budapesten Hegedűs (Fiedler) Károly (1863–1945) [1] és Ács Malvina (1877–1949) [2] gyermekeként. [3] Az első világháborúban az orosz fronton volt katona. Pályáját Miskolcon újságíróként kezdte. 1918–1921 között a Színművészeti Főiskola hallgatója volt. [4] Diplomaszerzése után a Belvárosi Színházban és az Andrássy úti Színházban játszott.
Figyelmeztetés Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
1918–1921 között a Színművészeti Főiskola hallgatója volt. [4] Diplomaszerzése után a Belvárosi Színházban és az Andrássy úti Színházban játszott. 1923-tól az Unió Rt. színházainak rendezőjeként dolgozott. 1924-ben Budapesten házasságot kötött Horváth Kornélia Auguszta színésznővel. [5] 1925–1926 között a Renaissance Színház, 1926–1927 között a Belvárosi Színház művésze volt. 1927-től a Vígszínház rendezője, majd főrendezője volt. 1943–1944-ben a színház igazgatója volt. 1938–1944 között a Színművészeti Főiskolán tanított. 1945 után több színházbanː Vidám Operettszínpad (1946), Szegedi Nemzeti Színház (1946–1949), Állami Bányász Színház (1949–1950), Vidám Színpad (1951–1958), a Magyar Néphadsereg Színháza (1955–1957), József Attila Színház (1958–1969) dolgozott. [6] A XI. kerületi Tanács Népművelési Osztályának munkatársa és a Csepeli Vasművek munkás színjátszó csoportjának tanára (1949–1955) is volt. [7] 1969-ben nyugdíjba vonult. [8] Főbb rendezései Móricz Zsigmond: Sári bíró Wedekind: A tavasz ébredése Shakespeare: Hamlet Móricz Zsigmond: Úri muri Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka Bruckner: Angliai Erzsébet Kós Károly: Budai Nagy Antal Wilder: A mi kis városunk Hauptmann: Naplemente előtt Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt Csehov: Sirály Kállai István: Kötéltánc Kertész Imre: Bekopog a szerelem Filmes és televíziós szerepei Sári bíró (1943) Tavaszi szonáta (1942) Kacagó asszony (1930) Az orvos titka (1930) Könyve A színész, a színpad és a hangosfilm (1942).
Rogán Antal nem jött el, Portik Tamást viszont elhozták, hogy tanúskodhasson a Juhász Péter és Rogán Antal között zajló perben, amelynek tárgya a személyiségi jog megsértése. Portik Tamás saját bevallása szerint egyszer 10 millió forintnak megfelelő eurót vitt el személyesen Rogánnak. Rogán minisztériuma szerint Portik hiteltelen és hazudik. Itthon: Portik: Árpiék felvezettek egy üzletet, amit a Tóni intéz majd | hvg.hu. Újabb fejezetéhez érkezett Juhász Péter, az Együtt politikusa és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter összecsapása. Ezúttal a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épülete volt a helyszín, ráadásul a szereplők sora egy illusztris névvel gazdagodott, a bíróság ugyanis tanúként idézte be Portik Tamást, a 90-es évek olajügyeinek egyik állítólagos főszereplőjét, aki pár héttel ezelőtt 15 év fegyházat kapott a Prisztás-gyilkosságban betöltött szerepéért. A tárgyalásra csak két fémdetektoros kapun keresztül lehetett bejutni, az egyiket éppen a tárgyalóterem elé helyezték, a teremben pedig több civilruhás rendőr és TEK-esek is helyet foglaltak, volt, aki golyóálló mellényben.
Mindketten magunk hozzuk a döntéseinket: én a politikai döntéseimet, ő az üzleti, gazdasági döntéseit" - fogalmazott határozottan, azonban a következő percekben mégis elbizonytalanodik. Ahogy a politikus fogalmazott, tisztességtelennek tartja, hogy olyan ügy ég rá, amely döntésnek nem volt sem a részese, sem a haszonélvezője. "Higgye el mindenki, hogy nem ismerem a konkrét szerződést. Rogán antal gyerekei. Tudom, hogy nehéz szóra bírni Leisztinger Tamást, de tényleg őt kell megkérdezni. Ami az én dolgom ezzel az egésszel, és már most jelzem: az október 13-ai győzelem után nemcsak az utcákat takarítjuk ki a Belvárosban, hanem Rogán Antal összes emberét is eltakarítjuk a cégekből és a hivatalból. És kiteregetjük a szennyest, nyilvánosságra hozunk minden régebbi szerződést, amelyet ma titkol az önkormányzat és a vagyonkezelő" - hangsúlyozta. Azonban arra a kérdésre, hogy akkor most minden szerződés szennyes-e, így Leisztinger ingatlanszerzései is, már nem volt minden fekete-fehér: "Nem, én azt mondom amíg nem látjuk a szerződéseket, nem tudjuk eldönteni, mit gondoljunk ezekről.
A tüntetésről távozókat ez ellentüntetők nem tudták megzavarni, a rendőrök ugyanis teljesen elkerítették őket.