Rövid csere izzó, kifejezetten UFO UV lámpákhoz. 9W-os rövid, hajlított csere UV izzó UFO lámpákhoz. Akkor van szükség csőcserére, ha a Top Shine zselé kettő perc alatt nem köt meg és bemattul! 9W UV izzó UFO lámpába mellé többen vásárolták
Népszerű termékek
9W UV izzó UFO lámpába értékelése, véleményezése
Értékelés, véleményezés
Értékeles (0 szavazat alapján)
0 / 5
Szükséges adatok
A csillaggal* jelölt mezők kitöltése kötelező. 9W izzó UFO lámpába uv cső, uv cső, uv izzó, hajlított uv cső, 9wattos izzó, rövid uv izzó, kicsi UV cső. Felhívjuk figyelmedet, hogy véleményed a teljes neveddel együtt kerül megjelenítésre oldalunkon! A képeken megjelenő színek eltérhetnek a valóságtól, a monitor beállításaitól függően.
- Kicsi uv lámpa lampa biltema
- 221 évvel ezelőtt született Jedlik Ányos, az egyik legnagyobb magyar fizikus és feltaláló - SZELLEMITULAJDON.HU
- Kandó Kálmán emléktábla?
Kicsi Uv Lámpa Lampa Biltema
SUN 5 UV/LED LÁMPA 48W Kiváló minőségű, kompakt, kis energiafelhasználású, 48 W-os UV/LED lámpa fali csatlakozóval (220V). Beépített Dual LED/UV lámpa, műköröm készítéshez és gél lakkok megkötéséhez. A speciális Dual LED/UV dióda 365nm+405 nm hullámhosszúságon működik, így a fénye alatt egyaránt köt a hagyományos UV és a LED zselé is. 24 led izzót tartalmaz. Kicsi uv lámpa lampa biltema. Automatikus mozgásérzékelő időzítő: 5, 30, 60 másodperc, LED kijelzővel. Méretei: 220x195x105 mm
Ez az UV-lámpa, könnyű és ellenálló, egy 10 cm-es csőből áll, LED-es izzókkal. Kicsi uv lámpa 9. Ez a lámpa többek között lehetővé teszi a láthatatlan fényfestékek és jelölők kiemelését a nap fényében, félfényben vagy teljes sötétségben. A mini ultraibolya lámpa műszaki jellemzői: Elemek: 4 AA nem tartozék Cső 4 wattos teljesítményű Súly: 100gr Méretek: 16cm x 5cm
Figyelmeztetés: az expozíció túl sokáig érinti a bőrt és a retinát. Az ultraibolya fény sok alkalmazást tesz lehetővé
Biztonsági dokumentumok (bankjegyek, személyazonosító okmányok) biztonsága és felderítése
Kövek, drágakövek és kristályok tanulmányozása
Bűnözési helyszíni ellenőrzés (testfolyadékok és gyorsítók, gyúlékony termékek)
Festmények és műalkotások ellenőrzése (retusálás, foltok, hamisítványok)
A vizeletfoltok elhelyezkedése
Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13. ) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Kandó Kálmán régi nemesi családból származik. A gimnáziumi tanulmányait a Fasori lutheránus gimnáziumban kezdte. Szülei a zsúfolt iskolából egy kisebb osztálylétszámú iskolába, a Kármán Mór alapította gyakorló gimnáziumba iratták át. Mivel az iskola csak két évenként indított osztályt, Kandó a hatodik osztályt kétszer végezte el. Ebben az elitiskolában érettségizett le. 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. A villamosság korán felkeltette érdeklődését. Egyik elektrotechnikai dolgozatával pályadíjat nyert negyedéves hallgatóként. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be. 1892-ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelét. Kandó Kálmán emléktábla?. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte el. Gépész és villamos ismereteit későbbi pályafutásában sikeresen kamatoztatta.
221 Évvel Ezelőtt Született Jedlik Ányos, Az Egyik Legnagyobb Magyar Fizikus És Feltaláló - Szellemitulajdon.Hu
Tény, hogy két legnagyobb horderejű találmánya jelentőségét maga Jedlik sem ismerte fel időben. Az elektromos motor és a dinamó utóbb technikatörténeti mérföldkőnek bizonyult. Ezekkel a találmányokkal a villamosság kora köszöntött be, amelyet az általános emberi történelem "második ipari forradalom" fejezetcímen jegyez. Jedlik Ányos szép hosszú kort élt meg, 1895. december 13-án fejezte be földi pályafutását. 1942-ben Győr városa Jedliknek díszsírhelyet adományozott, melyen kedvenc zsoltáridézete áll: " "Az igazak örökké élnek, és az Úrnál az ő jutalmuk. Kandó kálmán talalmanyai. " Legfontosabb eszközeire a Műszaki Múzeumban, írásos hagyatékára a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattárában vigyáznak. Munkásságáról a német Siemens Múzeum is megemlékezik. Emlékét több köztéri szobor és emléktábla őrzi. Nevét innovációs díj, társaság, egyetemi kollégium, középiskolák és több utca viseli. Források:
Jedlik Ányos -
Vílághíres feltalálóink -
Kép forrása:
Kandó Kálmán Emléktábla?
Kandó még szerencsésen hazatért, és kétéves katonai szolgálat után (tanulmányai hatására a MÁV és a Ganz gyár kieszközölte Kandó felmentését a katonai szolgálat alól) a Ganz Danubius gyár műszaki-, majd vezérigazgatója lett. Kandó már 1900-ban javasolta a vasutak villamosítását. Rámutatott, hogy a megoldás csak az országos energiagazdálkodáson belül lehetséges, úgy, hogy az 50 Hz-es egyfázisú váltakozó áramot a mozdonyban háromfázisúvá alakítva táplálják a vontatómotorokat. Hazatérése után azonnal hozzákezdett a rendszer részletes kidolgozásához. 1922-ben még vezérigazgatói állásáról is lemondott, és a Ganz Villamossági Rt. műszaki tanácsadójaként kizárólag a villamos mozdonyok tervezésével, és a Villamosmozdony Szerkesztési Osztály irányításával foglalkozott. A gazdasági helyzet miatt kísérletei csak 1923. október 1-jén kezdődhettek meg a Budapest-Alag vonalszakaszon. A munkavezeték 15 kV-os, 50 Hz-es áramát a mozdonyban a fázisváltónak nevezett új villamos gép alakította át. 221 évvel ezelőtt született Jedlik Ányos, az egyik legnagyobb magyar fizikus és feltaláló - SZELLEMITULAJDON.HU. A próbaüzem igazolta Kandó elgondolásának helyességét, egyúttal rámutatott a mozdonyon szükséges változtatásokra.
Külföldön nagy feltűnést keltett, hogy az I. világháborútól meggyötört Magyarországon már a gyakorlatban is megvalósították ezt a rendszert. A MÁV elhatározta a 190 km hosszú Budapest-Hegyeshalom fővonal új rendszerrel történő villamosítását. A rendszert az 1930-ban üzembe helyezett Bánhidai Erőműből indított háromfázisú 100 kV-os távvezetékről táplálták négy transzformátor állomáson átalakított, egyfázisú 16 kV 50 Hz munkavezetéken keresztül. A fázisváltós rendszerrel villamosított vonalon Komáromig 1932-ben indult meg a forgalom. A fázisváltós rendszer létrehozását már 1919-ben megfogalmazott tanulmányában eredményesen támogatta Verebélÿ László a MÁV Vasútvillamosítási Osztály vezetőjeként. A kísérleti mozdonyok próba időszaka alatt Kandó több külföldi felkérést is teljesített. 1926-ban megtervezte Európa akkor két legnagyobb teljesítményű egyenáramú gyorsvonati mozdonyát (2BB2 400) a Párizs-Orléans vonal számára. A teljességhez tartozik, hogy Kandó halála után, az általa kijelölt úton haladt tovább a villamos mozdony fejlesztés Ratkovszky Ferenc, és Mándi Andor irányításával.