A jambikus és magyaros ritmus, a hangnemek váltakozása (ironikus, patetikus, archaikus, népies) erősíti a régi és a modern kor közötti párhuzamot. A kortársak egyértelműen az erősödő fasizmus bírálatát olvasták ki a Jónás könyvéből, de a tágabb értelmezés szerint a humánum, az erkölcs védelmének egyetemes érvényű szándéka minden koron átível. Hogy maga a költő is önarcképnek szánta a Jónás könyvét, a Jónás imája bizonyítja leginkább. Az egyes szám első személyű könyörgésben "mértékül kívánja még a költő Istent és a Bibliát, költészetének művészi és erkölcsi tökélyéért, a hibátlan szavak hadsorának bátor kimondásáért, Isten sugallata szerint" (Melczer Tibor). Elbeszélő költemény: verses kisepikai műfaj; nagyfokú költőiség jellemzi; a romantika óta szinte normaként szerepelt irodalmunkban (Petőfi: János vitéz, Arany János: Toldi-trilógia). s n ne sznjam Ninivt, amely vszzak folytn plt vala fel? melynek tornyai vetekedve kelnek? mely mint egy gyztes harci tbor terjed {270. } a sivatagban, s utci mint kpesknyv amit a trtnet irt, nylnak elm?
A Jónás imája című verset Babits egy évvel később, 1939-ben fűzte a Jónás könyvé hez, és még abban az évben megjelent a Tükör című folyóiratban. A vers talán még megrendítőbb, mint az epikai remekmű, és Babits életművének összefoglalásaként, kulcsverseként kell rá tekintenünk. Babits életét végigkísérte a hit és a hithez való viszony problémája: már gyermekkorában is járt vasárnaponként templomba, nagybátyja kanonok volt, stb. Csak egyetemista korában távolodott el a vallástól, mert világszemléletét filozófiailag akarta megalapozni. Ebben az időben a katolicizmus helyett a szocializmusban hitt, de később rájött, hogy csak egy új dogmával váltotta fel a régit. Fiatalkori műveiben alig játszik szerepet az istenhit, a Biblia nem versszervező erő. Az első világháború vége felé kezdett újra a vallás felé fordulni, de ekkor írt verseiben (pl. Fortissimo) Isten közömbös vagy alszik vagy rejtőzködik. Később Isten egyre nagyobb szerephez jut verseiben és Babits újra katolikusnak vallja magát. Az 1930-as években írt műalkotásai jelzik, hogy nemcsak a katolikus kultúra, a keresztény értékek iránt volt fogékony, hanem vonzódott a dogmakereszténységhez is, a katolikus szertartásokhoz, pl.
Ugyanakkor meg is menti. Jónás meggyőződik arról, hogy Ninivének pusztulnia kell, de az Úr mégsem pusztítja el. Jónás alakja groteszk: egyszerre magasztos és komikus, általános emberi, a sorsa elől menekülő figura. Babits Jónás alakjával a prófétai szerep vállalására szólít fel. Hangneme: patetikus (nyelvi archaizmusokat használ) és ironikus -komikus (a nyelv nyersebb rétegeiből származó szavakat, szókapcsolatokat). Jónás imája A Jónás könyvének utolsó része, de önálló műként is megállja a helyét. Műfaja: könyörgő ima, fohász. Cselekménye nincs. Két nagy mondatból áll: A beteg költő a szavak hűtlenségére panaszkodik. (Már nem tudott beszélni. ) Ha újra szólhatna, nyíltan, bátran tenné ezt, a halál biztos tudatában. Jónás imája az emberi helytállás nagyszerű, tragikus verse. A teljes mű itt olvasható >
Úgy folytatta, az anyaországi és a határon túl élő magyaroknak szükségük van egymásra "hiánytalan létszámban". "Önöknek egy gyarapodó Magyarországra, az anyaországi magyarságnak pedig minden erdélyi, minden külhoni, például minden romániai magyar teljesítményére, tehetségére és tudására. Hiszen összetartozunk, akár a test és a lélek. Az ész és a szív. Egy ország megcsonkításának a tragédiája pedig csak akkor teljesedik be egészen, ha maga a nemzet is csonkává válik. De amíg a trianoni államhatárokat minden mai és eljövendő magyar kormánynak, minden magyar embernek tiszteletben kell tartania, addig a nemzet fogyását és szétszakadását egyiknek sem kell, sőt mindannyiuknak szent kötelessége megakadályoznia" – húzta alá. Trianoni békeszerződés. A politikus beszédében vázolta, az elmúlt tizenkét évben fontos dolog történt a nemzeti összetartozás történetében. Többé nincs első- és másodosztályú magyar se jogi, se gyakorlati szempontból. A nemzet egy és oszthatatlan: minden teljesítmény, minden tehetség és tudás előtt ugyanazok a karrierutak állnak nyitva.
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben
Úgy fogalmazott, Hódmezővásárhely és Marosvásárhely sok gondolkodásbéli, lelki rokonságot mutat egymással: mindkettő forradalmi város, nyakas és erős hitű település, sokszínű és gazdag kultúrájú város. Ráadásul mostanában mindkettő a nemzeti figyelem középpontjában áll. " Az erdélyi Vásárhely azért, mert 20 év után – Soós Zoltán polgármester úr személyében – újra magyar ember irányíthatja a fejlődését. A város sikere tehát közös ügy, nemzeti üggyé vált minden magyar számára. A trianoni békeszerződés. A magyarországi Vásárhely pedig azért, mert 20 év után olyan ember irányítja, aki gyökeresen más politikát képvisel, mint amilyen 2010 óta a közös ügyeinket és a határon átívelő együttműködésünket meghatározza. Márpedig a képviselőválasztáson ez az ember nemcsak az én kihívóm lesz, hanem Orbán Viktoré is. Így a választási sikere vagy kudarca szintén nemzeti üggyé vált – hatással lesz minden magyar életére határon innen és túl egyaránt. Csakhogy amíg, a mostani Hódmezővásárhely sajnos egyre inkább csalódás és fenyegető jövőkép sok millió magyar számára (félve attól, hogy ami ott történt kicsiben, az megtörténhet nagyban is, az egész országgal), addig Marosvásárhely remény és példakép az egész nemzet számára.
A támogatások a Kárpát-medence minden magyarlakta településre, minden magyar közösségbe eljutottak: bölcsődéket és óvodákat építettünk, iskolákat újítottunk fel, több mint 3500 magyar vállalkozás támogattunk példaértékű nemzeti összefogással. Kiemelte, ennek kapcsán is még nagyobb téttel bírnak az április 3-i magyarországi választások, mint bármelyik korábbi voksolás. A tét ugyanis többek között a határon túli magyarságot támogató politika folytatása vagy visszavonása, a nemzetegyesítő programok bővítése vagy megcsonkítása. "Tétje a haza vagy a hazátlanság, a haladás vagy a leszakadás kérdése. Tétje a béke vagy a békétlenség választása. Mi abban hiszünk, hogy a béke és a gyarapodás záloga a függetlenség, a kellő mértékű nemzeti önállóság, az erős nemzet. Tagállami és közösségi szinten egyaránt – hiszen az erős és békében élő Európához is erős és szuverén nemzetállamok és országok kellenek. Magyarország ma ilyen nemzetállam. Sőt Magyarország az elmúlt 30 – sőt az elmúlt 174 évben! A trianoni béke tartalma. – most ilyen állam a leginkább.
Az itt élők ugyanis megmutatták, hogy sok munkával, alázattal és időnként bizony nem kevés küzdelemmel, kisebbségből is ki lehet érdemelni a többség bizalmát. Az a politikai közösség, amelyhez tartozom, ebben hisz. Ezt akarja elérni Magyarország, még pontosabban a Kárpát-medencei magyarság vonatkozásában is" – vázolta a honatya. Lázár kiemelte: politikai közösségének célja, hogy a magyarságot a közép-kelet-európai térség megkerülhetetlen és meghatározó erejévé tegye egy évtizeden belül, olyan erővé, amelyhez jó tartozni határon innen és túl egyaránt. VEOL - A megbolondult Hitlerhez hasonlította Gyurcsány Ferencet az ellenzéki jelölt (videó). Ezt követően kitért rá: a szomszédunkban háború van. Magyarország és Románia is menedék a menekülők számára. Hangsúlyozta: közünk van ehhez a háborúhoz, mert magyarokat is érint, százezernél több kárpátaljai magyart. De azért is, mert a magyar népnek az elmúlt 200 évben nem egyszer kellett hasonló szabadságharcot vívnia mint, amilyet most az ukránoknak, így 1848-ban és 1956-ban is. A politikus rámutatott: a háború most elsöpörte a Nyugat Ukrajnával, az ukránokkal kapcsolatos tanácstalanságát, illetve tudatlanságát.