2021 végén egy szabadon járkáló fekete párducot észleltek Magyarországon, Kiskunhalas térségében. Az állatot hétvégén már Szolnok közelében látta Fátyol Zsuzsa, aki videót is készített a nagymacskáról. Az Érd FM 101. Fekete párduc ólálkodik Magyarországon a Kiskunságban - Videóval | ma7.sk. 3 Bundáskenyér című műsorában a szemtanúval beszélgettek. Mint Fátyol Zsuzsa felidézte, Szolnok irányából autóztak hazafelé, amikor a főút melletti erdős területen egy nagytestű fekete "valami" mozgását érzékelte. Eleinte nem gondolta, hogy az a párduc lehet, ezért megpróbáltak félreállni, mert érzékelték, hogy amit láttak, az jóval nagyobb egy házimacskánál. "Visszafordultunk, mert tudtuk, hogy a közelben van egy tanya, ahol laknak és egy autómosó is. Hogy nehogy valakinek baja essen, szóltunk, hogy vigyék be a háziállatokat, illetve felhívtuk a rendőrséget, hogy szerintünk a párducot láttuk, mindenesetre nagyon nagy és fekete" – idézte fel a történteket Fátyol Zsuzsa, ismertetve azt is, a rendőrség eleinte nem vette komolyan a bejelentést, de a kiérkező járőröknek megmutatták a videofelvételt, amely után már elhitték, hogy a fekete párducot látták.
(Kiemelt kép: Fülöp Róbert/Facebook)
Ebből a gyenge minőségű felvételből nem lehet egyértelműen meghatározni a vad faját, ám ami biztosan látható, hogy a farokhossza vélhetően meghaladja a farkasét, valamint a bundája árnyalata jóval sötétebb, mint az Európában előforduló példányoké. Bár a terület közvetlen közelében biztosan vannak farkasélőhelyek, a videón szereplőn állat nagyobb valószínűséggel egy házi kutya, mint farkas – mondta a szakember. Újra felbukkant az Alföldön kóborló fekete párduc, videóval - Napi.hu. A szürke farkas Magyarországon fokozottan védett faj, mely nem ismeri az országhatárokat, így csak nemzetközi együttműködésekkel tartható fent az állománya. Az emberrel távolságtartó, ám megközelítése, követése semmiképpen sem ajánlott. Kapcsolódó
20:40 Újra megtörténik? Vonattal ütközött egy kamion Tiszaföldvár és Kunszentmárton között (frissítve)
A kunsági párduc felbukkant már Kecskeméten, Ballószögön, Kengyelen, valamint Szolnok és Újszász környékén, legutóbb pedig Kerecsenden mutatkozott, pánikot okozva. A Blikk most egy újabb, az egyik olvasójuk által beküldött felvételt tett közzé: a z eredeti cikkben megtekinthető videón azt látni, hogy egy nagytestű fekete állat mozog a távolban a Szolnok környékén lévő Tiszatenyőn. Megint látták a fekete párducot – a szemtanúkat kérdeztük | Érd Most!. Szerintetek vadmacskáról van szó? Január 24-én hétfőn megérkezett Magyarországra az év első gólyája. Kele hosszú évek óta elsőként repül be hazánk légterébe: a Somogy megyei Vörs egyik villanypóznáján található fészkében landolt. Fotó és leadfotó: 123rf
Parádsasvár község Heves megye Pétervásárai kistérségében. A honfoglalás tájékán a Kápolnától Parádsasvárig terjedő földterület az Aba nemzetségből származó Debrőy családé volt. Az uradalom a történelem folyamán többször is gazdát cserélt. Sok nemzeti család, köztük a Rákócziak, Orczyk és Grassalkovichok is éltek hosszabb-rövidebb ideig a birtokon. 1827-ben építették az első fürdőházat az uradalom területére. Kastélyhotel Sasvár Resort - Kastélyhotel Sasvár Resort. Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Egyetlen híresség élt itt, Károlyi Mihály. A Károlyi család tulajdonába a Debrőy uradalom 1846-ban került, az emigráció után Károlyi György 1893-tól1903-ig élt a kastélyban. Károlyi György után unokája, Károlyi Mihály lett az uradalom tulajdonosa. Ő városi ember révén, nem szerette a földesúri életet, de felesége, Andrássy Katinka, a Vörös Grófnő, kedvelte a vidéki életformát.
A keleti-Mátrában, a községtől mintegy 2 km-re található a Mátra, s egyben Heves megye legjelentősebb erdei arborétuma, melyet egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapító tiszteletére Jámbor-tanyának, illetve Bojtos-kertnek nevezik. Létrehozása Jámbor Vilmos főhercegi főkertész (1825-1901) nevéhez fűződik, aki a múlt század végén hozta létre csemetekertjét, valamint a világ szinte minden tájáról összegyűjtött, elsősorban örökzöld fafajokból álló gyűjteményét. Sajnos, a kert a II. világháborút követően pusztulásnak indult. Fájl:Károlyi-kastély, Parádsasvár.jpg – Wikipédia. A botanikai értékek számbavétele 1955-ben megtörtént, de igazi gazdája nem volt. 1975-ben védelem alá helyezték az erdő 70 ha-nyi részét, melynek 4, 5 hektáros középső területe tekinthető arborétumnak. Ma 29 fajhoz tartozó, 572 betelepített fásszárú növényegyed él itt. A területen nincsenek kiépített sétáló utak, ösvények. Igazi vad vidék, amelyen a természetes erdő fafajai békésen együtt élnek az ekzótákkal. Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg Kazár közelében: a riolittufa földfelszíni megjelenése.
A középső szárny épülete pavilon, bővítményei kontytetősek. A padlásablakok önálló bádogosmunkák, a héjazatok cserépből vannak. Mindhárom épület közös jellemzője a terméskő lábazat, a falfelüteken a piros tégla ill. a sárga vakolt részek váltakozása, méghozzá úgy, hogy a tagozatok (legjellemzőbbek a sarokarmírozások és ablakkeretezések) készültek vakolt kivitelben. Károlyi-kastély (Kastélyhotel Sasvár), Parádsasvár. (1998-tól folynak az építési munkálatok: a kastélyt szállodává építik át; az engedélyt a gazdasági épület bővítésére, új garázs-, ill. mosodaépület, sportpályák építésére szól. 1999 juniusban a munkálatok szemlátomást a befejezésükhöz közelítenek. ) Remek üdülő! Szép állapotban. Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.
1998-tól folynak az építési munkálatok: a kastélyt szállodává építik át; az engedélyt a gazdasági épület bővítésére, új garázs-, ill. mosodaépület, sportpályák építésére szól. 1999 júniusban a munkálatok szemlátomást a befejezésükhöz közelítenek.
Különleges varázsát elhivatott, szakmájukat odaadó gondossággal és szeretettel végző embereknek köszönhette és köszönheti. A hétvégi kikapcsolódást Florin mester masszázsa, Bokros Barni mesteri húslevese teszi tökéletessé. A kényeztetés valóban határtalan. Finn, bio és infraszauna, gőzkabin és fényterápiás medence, masszázsmedence kint a szabadban, és az én nagy kedvencem a sószoba. A kastély tornyában játszószoba gyerekeknek, az alsó szinten felnőtteknek. Mesebeli outdoor élmények: itt láttam legelőször szalamandrát, muflon csordát... és minden alkalommal meglátogatjuk az Ilona-vízesést. Éppen most indulunk. A mese folytatódik! " Balsai Móni színésznő "Ha a jövőben megalkotandó magyar-magyar szótár szerkesztői a "tökéletes szálláshely/tökéletes vendéglátás" definícióját keresnék, akkor ajánlom figyelmükbe a Kastélyhotelt Parádsasváron. " Kondor Vilmos, író "Kedves András és csapata! Másodszor vagyunk itt és biztosan visszatérünk még. Köszönjük a kedves kiszolgálást, egy csoda ez a hely!
Ivócsarnok A pagoda szerű épület Ybl Miklós tervei alapján épült a 19. században. Ennek az épületnek a helyén állt eredetileg az ivócsarnok, melyet 1827-ben építettek. A jelenlegi épületet 1882-ben épült, melyben az ásvány és gyógyvíz palackozása folyik. A parádi gyógyvizek tulajdonképpeni felfedezése 1763-ban történt, amikor Markhót Ferenc, Heves megye tiszti orvosa részletes leírást közölt róluk. A kék címkés Parádi kénes gyógyvizet több mint 200 éve használják különféle emésztőszervi megbetegedések kezelésére.