A következő termékcímkékre kattintva még több, hasonló babajáték között lehet böngészni. A gyerekholmi címkére kattintva példának okáért körülbelül 502 különféle gyerekholmi között válogathatnak a szép és hasznos gyermekholmikat kereső látogatók, nagyszülők és szülők.
A költő azonban erről is bizonyos évődéssel beszél, bár a strófa utolsó sorai már érzékeltetik a világtól való elzártság ot, azt, hogy most senki nem tér be a csárdába. Itt található a vers első mozgalmasságot érzékeltető igéje, a "söpörték", mintegy jelezve, hogy innentől megmozdul a tabló. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Az utolsó szakasz értelmezése két féle lehet! Ez nagyon fontos! Az első lehet egy természeti jelenség a naplemente! A második pedig jelképezheti a költő politikai nézeteit a forradalom várás izgalmát! Figyelem! Mivel nem voltunk ott nem tudhatjuk hogy pontosan mi volt a szándék ezért mind a 2 verzió lehetséges!
A 3. strófa térélménnyel ajándékoz meg minket: a látómező ismét tágra nyílik, és egy nagytotálban mutatott kép jelenik meg az olvasó lelki szemei előtt (a kifejezés filmes műszó, ami persze még nem létezett Petőfi korában, de a költő különös láttatóképessége miatt indokolt a használata): Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Ez a hasonlat a befagyott tenger képét idézi elénk a maga hidegségével, élettelenségével, de érződik benne valami a végtelenség fenségéből is. Petőfi Sándor: A puszta télen (elemzés) - Oldal 3 a 8-ből - verselemzes.hu. A következő hasonlat, mely az alacsonyan járó téli napot fáradt madárhoz hasonlítja, majd a napot rövidlátó öregemberrel azonosító metafora a költő megértését tükrözi a fáradtság, a megfogyatkozott életerő természetes volta miatt: Alant röpül a nap, mint a fáradt madár, Vagy hogy rövidlátó Már öregkorától, S le kell hajolnia, hogy valamit lásson… Igy sem igen sokat lát a pusztaságon. Nem véletlenül tűnik fel itt a nap-hasonlat: azért volt szükség rá, hogy nézőpontot válthassunk. Ez a hasonlat ugyanis távlatot ad: míg Az alföld ben a felhőkig emelkedő sas perspektívájából láttuk a tájat, itt a "fáradt madár"-ként alant röpülő nap jóval alacsonyabb nézőpontját foglaljuk el.
- U U - - - U U U - - - Mint kiűzött király országa széléről, - U- - U - - - U - - - Visszapillant a nap a föld pereméről, - U - - U U U - U U - - Visszanéz még egyszer - U - - - - Mérges tekintettel, - - U - - - S mire elér a szeme a tulsó határra, U U U - U U U U - - U - U Leesik fejéről véres koronája. UU - U - - - - U U - U
Kifejezőeszközként felkiáltásokat, tagadószókat, hangtalanságot kifejező igéket, megszemélyesítéseket, metaforákat, hasonlatokat használ. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2
A mű címe a vers idejét és helyét határozza meg. A költemény sóhajtással kezdődik, majd megszemélyesítéssel folytatódik. A második strófában a már más alkotóktól ismert negatív festéssel érzékelteti a téli puszta halotti némaságát, hangtalan csendjét (pl. : Berzsenyi: A közelítő tél). Az első három szakaszban a téli természet jellegzetes vonásai jelennek meg (üres halászkunyhó, hallgatag csárdák, uralkodnak a szelek, stb. Puszta tlen elemzés . ), a következő egységben azonban már az emberi színhelyek felé fordul a figyelem. Míg a 2-6. versszakban meghatározott képek, helyek, szereplők tárulnak a szemünk elé, a hetedik strófában a vers általánosba megy át. Az utolsó versszakban megjelenő betyárt Petőfivel is azonosíthatjuk, hiszen - akárcsak a költő - kívül helyezi magát a fennálló törvényeken. A vers zárlatában a lemenő napot az országából elűzött királyhoz hasonlítja. A versforma eléggé bonyolult; a nyolc ütemhangsúlyos verssor szótagszáma a következőképpen alakul: 6-12-12-6-6-12-12-6. A félrímek különböző szótagszámú sorokat kötnek össze: - x a x a - x b x b