Nem látod át, hogy a terméked honnan származik, milyen kezek nyúltak hozzá, milyen kezeléseken ment keresztül. Semmit nem tudsz. Az a kérdés, amit a Fashion Revolution feltetet a fogyasztókkal (Who made my clothes? – Ki készítette a ruhámat? ) kialakítja az igényt arra, hogy nézzünk utána, mit viselünk. És ha a kampánnyal csak annyit érünk el, hogy valaki másképp kezd gondolkodni a ruháiról, ha nem tekint rájuk eldobhatóként, akkor már elértünk valamit. " Magyarországon más miatt nincs átláthatóság A Fashion Revolution által feltett/feltetetett kérdés nemcsak a fast fashion brandek, hanem bármilyen márka felé irányulhat – a magyar tervezőket is megkérdezhetjük. Kérdésemre Réka elmeséli, hogy a magyar márkák sem feltétlenül átláthatók, csak az okok nagyon mások, mint egy mainstream márka esetében. A cikk itt még nem ér véget! Olvassátok el IDE KATTINTVA, hogyan hatnak ránk a fast fashion márkák, milyen lehetőségeik vannak a tudatos vásárlóknak, és hogyan lehet felülkerekedni a nyomáson.
8. 06:26 Hasznos számodra ez a válasz? 7/10 anonim válasza: 39% Ez vicces mivel a nike sport ruházatot gyártó cég nem divatbolt. 13:53 Hasznos számodra ez a válasz? 8/10 anonim válasza: 100% Mára már nem, ugyanúgy vannak nem sportolásra fejlesztett termékei mint a vele együtt említett boltoknak. 15:30 Hasznos számodra ez a válasz? 9/10 anonim válasza: 70% Ha szereted a fast fashion márkákat de nem tartod etikusnak akkor én még azt tudom ajánlani h vásárolj legalább havonta egyszer egy minőségi használtruha boltban. Ott is megtalálhatod a stilusodhoz illő divatos ruhákat, akár drágább márkák darabjait is. Illetve a fast fashion márkák régebbi de csinor ruháit. 😅 2020. 22:04 Hasznos számodra ez a válasz? 10/10 anonim válasza: 44% Sok márkának van fast fasion almárkája. Sokszor a jeans vagy denim almárkák is azok. júl. 27. 18:40 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ez a taktika azonban kedvezőtlen a mai fogyasztói szokások értelmében, mivel különösen az új évezred és a Z generáció tagjai azonnali élményekre vágynak. Tehát ők el sem tudják képzelni, hogy miért kellene hat hónapot várni egy olyan ruhára, amit előtte már láttak a kifutón, ahogy a több ezer dollárt is sokallják kifizetni érte. És itt van még a mennyiségi kérdés. A Zara például köztudottan szereti manipulálni a vásárlóközönségét azzal, hogy úgy teszi elérhetetlenné a népszerű ruhadarabokat és kiegészítőket, hogy csak egy limitált mennyiséget gyártat le belőlük. Ez a hamis, de jól működő trükk számos előnyt jelent a spanyol márkának, mivel a fogyasztók ettől még trendibbnek és csábítóbbnak érzik a kiszemelt terméket, amitől olyan érzésük támad, hogy lecsúsznak róla, ha nem csapnak le rá azonnal. Ráadásul ezzel a módszerrel annak a kockázatát is csökkentik, hogy valamiből túl sokat termeljenek, amit aztán később jelentősen olcsóbban kell majd kiárusítaniuk, röviden nem esnek el a haszontól sem.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezte beszélgetésen két korábbi magyar uniós biztos értékelte Ursula von der Leyen beszédének Magyarországra vonatkozó részeit. Navracsics Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének (EUSTRAT) vezetője, volt uniós biztos beszélgetőtársa Andor László, a Foundation for European Progressive Studies (FEPS) főtitkára, szintén egykori uniós biztos volt. Kezdésként azt a kérdést kapták, miként kezelte a koronavírus-járványt Brüsszel. Andor László szerint nagyjából jól koordináltan cselekedett az EU a járvány idején, Navracsics Tibor viszont azt mondta: a reagálás lassú volt, de abban, ahogyan a válság utáni gazdasági helyreállítást kezelte, az Unió jól vizsgázott. Az EU-n belül az oltottság 70 százalék körül van, ezért a globális szerepvállalás szempontjából helyes az a kezdeményezés, hogy a rászoruló EU-n kívüli térségeket is vakcinával segítsük. Andor az Európán belüli járványkezelés ellentmondó stratégiájára hívta fel a figyelmet.
"Von der Leyen a beszéde végén átment egy konkrét törvénymegvalósítási program felsorolásába" – vélte Navracsics Tibor. Ide sorolta a nők jogait védő, a média szabadságot fenntartó jogszabály-tervezeteket. Viszont szerinte ezek már tagállami kompetenciák szintjén rejtenek magukba előre kódolható konfliktusokat. A magyar érdekeknek hasznos lehet ugyanakkor az innováció területén ígért jövőbeli uniós fordulat, hiszen ezeken a területeken minket nagyhatalomként tartottak számon. Zárszóként Navracsics Tibor az mondta, hogy az elnökasszony beszédében hallott most – sok év hitegetés után először – olyan határozott elköteleződést, amely a Nyugat-Balkán csatlakoztatása érdekében hangzott el. Andor László azt sem tartotta véletlennek, hogy éppen Usula von der Leyen beszédének idejére időzítették Angela Merkel látogatását a térségben. (Borítókép: Navracsis Tibor Fotó: Vasvári Tamás / MTI)
A magyar uniós biztos az RMDSZ delegációjával folytatott megbeszélésén külön kitért az erdélyi szociális problémák kezelésére is. Andor László hangsúlyozta, hogy a következő uniós költségvetési ciklusra való felkészülést azért is érdemes már most megkezdeni, mert az Európai Szociális Alap forrásainak hatékony felhasználásával többek között a romák munkaerőpiaci integrációját, óvodák létesítését és fejlesztését és a korai iskolaelhagyást megelőző programokat is segíteni lehet. "A szociális beruházások ugyanakkor csak akkor járhatnak tartós, hosszú távú eredménnyel, ha az uniós támogatás mellé kellő nemzeti és helyi szintű erőfeszítések is társulnak" – hangoztatta Andor László. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Corvinus), ahol okleveles közgazda diplomát szerzett. Az egyesült államokbeli tanulmányait követően ( George Washington University, Washington) British Council ösztöndíjasként az angliai University of Manchesteren szerzett mesterfokozatot (M. A. Econ) fejlődés-gazdaságtanból (Development Economics) 1993-ban. Ösztöndíjai [ szerkesztés] University of Oslo, Department of Political Science, Oslo – Norvégia (1992) Department of War Studies, King's College, London – Egyesült Királyság (1995) NIAS – holland társadalomtudományi akadémia, Wassenaar – Hollandia (2001–2002) Széchenyi Professzori Ösztöndíj (2000–2003) Életpályája [ szerkesztés] 1989 és 1991 között a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének tudományos munkatársa. 1997 és 1998 között az egyesült államokbeli Rutgers Egyetem vendégtanára, ahol Magyarország és az Európai Közösségek közötti kapcsolatokat, illetve a magyar és közép-kelet-európai átalakulási folyamatokat oktatja.