A kőzetfizikai tulajdonságokhoz (pl. porozitás, permeabilitás) igazodva bizonyos helyeken a kikristályosodó kalcitos cementásványok jobban "összetapasztották" a homokköveket, mint más részeken. Később a felszín közelébe kerülő és a homokköveken átszivárgó, csapadék eredetű (meteorikus) vizek kezdték el azt az oldási folyamatot, ami részben még ma is zajlik. A kalcittal cementált, kevésbé porózus részek útját állták az áramló fluidumoknak, míg a porózusabb részek oldása sokkal intenzívebb volt. Ennek megfelelően az oldási, mállási folyamatok kihangsúlyozták a cementációs különbségeket (szelektív denudáció), amely hatására egy rendkívül változatos kőzetmorfológia alakulhatott ki. Kőszikla szurdok nagybakonak . A barlangszerű üregekkel tarkított árnyas szurdok "végénél" (ahol a vízfolyás hátravágódása jelenleg tart) létrákon mászhatunk ki, s folytathatjuk utunkat a kék háromszög jelzés útvonalán (tanösvény). Ha időnk engedi, érdemes elsétálni a csodálatos környezetben található Eszperantó-forrásokhoz is, ahol szomjunkat olthatjuk és megpihenhetünk.
Elég egyetlen fotót látni a nagybakónaki Kőszikla-szurdokról ahhoz, hogy az ember képes legyen csaknem Nagykanizsáig elutazni. Mi is így tettünk, és mély szurdokok, források mellett, néha gyökerekbe kapaszkodva, vagy létrán mászva jártuk végig a tanösvényt. Egy profi geotúra-vezető, Dr. Szentes Szilárd vezetett végig minket az eddigi egyik legizgalmasabb túránkon. Azt tudtuk, hogy egy 6 km-es, közepesen nehéz túraútvonal vár ránk a Keszthelytől kb. egy órás autóútra levő tanösvényen, ahová tényleg nem érdemes túracipő nélkül, vagy nagy sárban elindulni. Megtaláltuk Magyarország legszebb szurdokát. Dr. Szentes Szilárd, a holdfényes-borkóstolós kirándulásokat is szervező Túrafalók alapítója két lábon járó lexikonként kalauzol minket a geológiai képződmények, különféle talajok és ritka növények között. Csukott szemmel is meg tudná tenni ezt az utat, többek között itt is vezet túrákat csoportoknak. Így nemcsak sokkal többet tudunk meg a helyről, hanem abban is biztosak lehetünk, hogy visszatalálunk a kiindulási ponthoz. Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton Sok szempontból különleges része ez a Zalai-dombságnak.
A mély bevágásban lefelé haladni igazi kihívás, helyenként nagy ügyességet igényel a gyökerek, bedőlt tuskók között bujkálni, vagy az akár 2 méteres letöréseken lejutni. A meredély keleti oldalának tetején fut a gyalogösvény, amely kényelmes, biztonságos útvonal a nyugalmasabb sétára vágyók számára. A völgy aljában található meg a Csibiti-tó, amelyet nem csupán az időszakosan lezúduló csapadékvíz, de a Csibiti-forrás vize is táplál. Nagybakónak kőszikla szurdok. A Csibiti-völgyben lefelé ereszkedve lucfenyvest, bükkös erdőt, kocsánytalan és kocsányos tölgyeseket, illetve a szomszédos dombhátakon akác erdőket találhatunk. A Csibiti-tót elhagyva haladjunk visszafelé 770m -t a kék kereszt jelzésén még el nem érjük a piros sáv jelzését, a jelzésen forduljunk balra, azon haladva kb. : 2, 4km É-ÉK írányába találkozunk a piros háromszög jelzéssel. Forduljunk jobbra a jelzésen kb. : 1, 5km út vár ránk. A piros háromszög jelzés végén a kék sáv jelzésével találkozunk, ezen forduljunk jobbra és 4km megtétele után sétáljunk be a falu központjába, az Arany János utcába.
Kellemes kirándulást!
Tizenhárom év után nyitotta meg újra a kapuit a Tóth József Színház és Vigadó. A patinás épületegyüttes felújításával egy olyan turisztikai attrakció alakult ki a városközpontban, amely éves szinten akár több mint húszezer látogatót is vonzhat. Az újranyitást követően a színház szimbolikus kulcsát összetörték, hogy ezután soha többé ne zárhasson be – számolt be a Délmagyar. A gálán a szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola, a Jövőnkért Néptáncegyüttes, valamint a Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának jelenlegi hallgatói mutatkoztak be, mellettük pedig Kárász Zénó, Bajomi Nagy György, Zséda, Fesztbaum Béla, Szőke András, Badár Sándor, Varga Miklós, Gregor Bernadett, Straub Dezső, Xantus Barbara és a békéscsabai színház művészei is felléptek. Szentes tóth józsef színház ntes. A teátrumot a békéscsabai Jókai Színház tölti meg tartalommal. Elsőként Tamási Áron: Vitéz lélek című előadása került színre. Az épületbejáráson Szvetnyik Józsefné az első között sétált a megújult épület falai között. – Emlékszem gyerekkoromból, ugyanilyen volt a színház akkor is, csak most szebbek a színek.
Ahogy most kiderült, a terem legalább 350 néző befogadására alkalmas, és páholyokkal, forgókkal, zenekari árokkal, zsinórpadlással és a felújítás után a legmodernebb technikával rendelkezik. 1/6 A színházterem látványterve. Forrás: Tóth József Színház és Vigadó Facebook A rekonstrukció a szecessziós épület eredeti arányait, nyílászárórendszerét, anyagait és színeit hozza elő mind az enteriőrben, mind külső megjelenésében, modern formába öntve. A felújítás a műemléki előírások szerint, a fellelt eredeti tervek és restaurátori kutatások alapján történt, a modern kor követelményeinek figyelembe vételével. 5/6 A színházban folyó építési munkálatok. Forrás: Szentesi Mozaik A cikkben idézik Szabó János építészmérnököt, aki a projektbemutatón azt mondta: a régi tervek alapján igyekeztek a tégla épületrészt sérülésmentesen rekonstruálni. A színház az utcáról rejtve marad, a buszpályaudvar és a városközpont között azonban a belső sétány egy átvezetést jelent. Jegy.hu | Szentes. Ha a főbejáraton lépünk be a színházba, jobbra egy vörös, balra egy kék szalon található, mindkettő ruhatár és közösségi funkcióval ellátható variábilis tér, mögötte az előcsarnok, ami az építész szerint eredeti formájában majdnem teljesen visszaállítható.
Lehetetlen és az eredeti alkotói szándékot tekintve belsőépítészetileg egészen skizofrén helyzet állt elő. Ezt próbáljuk most kiküszöbölni és visszaállítani a proszcéniumot, a sík padlót, a páholyokat és a zenekari árkot. Egyébként nagyon érdekes a belső tér, kissé erotikus elemekből áll össze, főleg a páholyok gömbölyded íveit és formáit illetően, de ebben akusztikai tényezők is szerepet játszanak, hiszen a színpadról a nézőtér felé áramló hangot irányítani kell. Szentes tóth józsef színház vigado. " Érdekesség, hogy a kialakítási szakaszban, az épület déli végében, közvetlenül a színpad alatti pincerészben több leletet is találtak. Az egykor szeméttárolásra használt gödrökből különféle, a kora újkorra, leginkább a 17-18. századra keltezhető kerámiatöredékek és néhány állatcsont került elő.
Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere az együttműködés aláírása után elmondta, megtiszteltetés a városnak, hogy egy olyan gazdag kulturális múlttal bíró településsel működnek együtt, mint Szentes. Ehhez csatlakozott Seregi Zoltán színházigazgató is, aki hozzátette: büszkeség számukra, hogy a Jókai Színház berkein belül zajlik majd a szentesi színházi élet újraindítása.
A Petőfi Szálló és Vigadó épületében található színháztermet Seregi Zoltán "álomszép, kis drágakőnek" nevezte, amely legalább 350 néző befogadására alkalmas, és páholyokkal, forgókkal, zenekari árokkal, zsinórpadlással és a felújítás után a legmodernebb technikával rendelkezik. Mint rámutatott, a színpad ugyanakkora, mint a békéscsabai teátrumé, így könnyen megoldható a díszletezés. A Szentes főterén álló, 1897-1899 között épült magyaros-szecessziós stílusú Petőfi Szálló és Vigadó épülete a hazai szecesszió meghatározó építészei, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint készült el. 2008-ra a teljes épület leromlott, használhatatlanná vált. A város a Településfejlesztési Operatív Programból 1, 1 milliárd forintot nyert el az épületkomplexum felújítására, ezt egészítette ki egy 700 millió forintos kormányzati támogatás, az önkormányzat pedig 360 millió forint önerőt tett a projektbe eddig – mondta a működtetésről kötött szerződés aláírásakor Szabó Zoltán Ferenc polgármester. Tóth józsef színház szentes. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkársága 100 millió forinttal támogatja a színház első évét.