vezető tisztségviselőire, felügyelőbizottsági tagjaira és vezető állású munkavállalóira vonatkozó adatokat itt tekintheti meg:
(8) Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál csak az végezhet belső ellenőrzést, aki szerepel az államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (5) bekezdése szerinti adattartalommal vezetett nyilvántartásban. (9) A belső ellenőrzést végző személy és a megfelelési tanácsadó a feladata ellátása érdekében minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával. A jogszabály 2009. november 26-án jelent meg a Magyar Közlöny 169. számában. hatályba lépett 2009. december 4-én. 2012. A 2009. évi CXXII. törvény végrehajtása - Diákhitel. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. január 1-jén lépett hatályba. 2013. november 30-án lett hatályon kívül helyezve. november 30-án lépett hatályba. 2014. december 24-én lépett hatályba. A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény által előírt közzétételi kötelezettség alá eső adataink tekinthetők itt meg. A Diákhitel Központ Zrt. 100%-os állami tulajdonban levő, zártkörűen működő részvénytársaság. 2019. évi LXXIII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. A Társaságnál a tulajdonosi jogokat az MFB Zrt. gyakorolja. A DK Zrt. tevékenységét non-profit jelleggel, üzleti haszon szerzése nélkül végzi úgy, hogy feladatai ellátásához költségvetési támogatásban nem részesül. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. törvény (továbbiakban: Törvény) 2.
Remix 2013. évi cxxii. törvény 46. § 1152 Budapest, Hunyadi u. ÉRDEKELTSÉGI SZABÁLYZAT A RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft. Szervezeti Közérdekű adatok közzététele Közérdekű adatok közzététele a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. törvény 2. -a alapján 1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) Szállodák személyi ráfordításai Szállodák személyi ráfordításai 1 Személyi ráfordítások 1. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő 5. Személyi ráfordítás mutatószámai Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 21384095-2-42 Cégbíróság: Fővárosi Bíróság Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-920431 Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. 1088 Budapest, Rákóczi út 21. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap: 2009. Javadalmazási Szabályzat Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított köztulajdonban álló (kizárólagos és többségi tulajdonú) gazdasági és nonprofit gazdasági társaságai vonatkozásában alapítói Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7.
A film a vetítés után 7 napig megtekinthető itt, a Médiaklikken! Zrínyi Miklós – a költő, hadvezér, politikus, a szigetvári hős dédunokája. Halála körül számos vita, legenda alakult ki. A hivatalos történelem vadászbalesetként tarja számon, mások merényletet emlegetnek. A film tényeket és a különböző elméleteket igyekszik bemutatni. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. Magyar ismeretterjesztő film, 2016 A műsorszám megtekintése, 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 888. oldalán. Forgatókönyvíró: Simonyi Balázs Operatőr: Blahó László Rendezte: Simonyi Balázs
A költő és hadvezér Zrínyi Miklós, a Szigeti veszedelem írója birtokai fekvése okán szinte állandó hadakozásra kényszerült a végeken portyázó törökökkel szemben, de katonaként hűen szolgálta III. Ferdinánd királyt is, akinek egy alkalommal az életét is megmentette – írja a. Vitézsége folytán Zrínyi karrierje hamar magasra ívelt, 1646-ban, 26 évesen Horvátország főkapitánya lett, a következő évben pedig a báni méltóságot is elnyerte. Gyakori törökellenes akcióit azonban Bécsben egyre rosszabb szemmel nézték, mert azok veszélyeztették az Oszmán Birodalommal fennálló békét. Az óvatosság ellenére 1663-ban mégis kitört a háború, ahol Zrínyi, mint Lipót császár fővezére kitüntette magát, európai hírnévre tett szert. A sikerek azonban kihasználatlanok maradtak, az 1664-es vasvári béke a törökök számára volt sokkal előnyösebb – Magyarország sorsa ekkoriban Ausztriából nézve nem volt elsődleges fontosságú. A Zrínyi által is érzett általános csalódottság a Wesselényi Ferenc nádor vezette főúri szervezkedésben nyert kifejezést, ám ebben Zrínyi Miklós már nem vállalhatott komoly szerepet.
A következő év elején - némi német segítséggel - a főkapitány mintegy 26 ezer fős hadsereget toborzott össze azzal a céllal, hogy a hódoltság területére betörve akadályozzák az ellenfél utánpótlásának biztosítását az erre alkalmazott eszéki híd lerombolásával. A nem egészen egy hónapig tartó téli hadjárat sikere nagy népszerűséget hozott a vezetőknek, a mintegy 500 km-es, ellenséges területeken megtett hadjárat elérte küldetését, kisebb török erősségek mellett megsemmisítették a hidat. Zrínyi eredményes útjával kivívta több európai méltóság elismerését, Lipót német-római császár mellett VII. Sándor pápa, XIV. Lajos francia király, II. János György szász fejedelem és IV. Fülöp spanyol király sem fogta vissza magát a dicsérő szavakat illetően. A magyar hadvezér ezután sem hagyott fel hódító terveivel, de Kanizsa sikertelen ostroma után a hadmozdulatok irányítása Raimondo Montecuccoli olasz származású császári hadvezér kezébe került, aki - Zrínyit kizárva a vár védelméből - háromhetes török ostrom után feladta Zrínyi-Újvárat.