A 65 év alatti veteránok esetében a Pfizer 84, a Moderna 82 százalékkal, a Johnson and Johnson egydózisú oltása 73 százalékkal növelte a halálos kimenetel elkerülését az oltatlanokhoz képest. Az amerikai járványügyi központ (CDC) legalább két hónappal a vakcina felvétele után emlékeztető oltást javasol mindazoknak, akiket a Johnson and Johnsonnal oltottak. Azoknak a 65 év felettieknek, az egészségi állapotuk miatt sérülékenyeknek, valamint a nagyobb közösségben - ápolási otthonban, kórházban vagy hasonló helyen - élőknek, akik a másik két vakcinát kapták, hat hónappal a második dózis felvétele után szintén javasolják az újabb oltást. Az új tanulmány a három vakcina hatékonyságának az eddigi legátfogóbb összehasonlítása Egyesült Államok-szerte: az ország fegyveres erőinek 780 225 veteránját követték február elsejétől október elsejéig. Kimutatták, mennyit csökken a Covid-19 elleni vakcinák hatékonysága | Paraméter. A résztvevők közül majdnem félmillióan felvették az oltások valamelyikét, valamivel kevesebb mint 300 ezren nem. Mivel volt katonákról van szó, nagyjából hatszor annyi férfi vett részt a kutatásban, mint nő.
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A hagyományos harmadik fázisú klinikai kutatásokból az mRNS-vakcinák esetében kihagyták az immunhiányos embereket, rájuk készült most egy kiegészítő kutatás, amit a Johns Hopkins Egyetem szakértői végeztek. Az eredmények azt mutatják, hogy egy dózis mRNS-vakcina általában nem vált ki jelentős immunválaszt a szervátültetésen átesett egyéneknél. A kutatók a JAMA tudományos folyóiratban számoltak be az eredményeikről. A szakértők közösségi médiában toboroztak olyan embereket, akik átestek már szervátültetésen, és 2020. december 16-a és 2021. február 5-e között beoltották őket egyadagnyi mRNS-vakcinával (vagy Pfizerrel, vagy pedig Modernával). Az oltást követő 14-21. napon megvizsgálták azt, hogy mennyi neutralizáló antitest van a szervezetükben. Szembetűnő eltérések mutatkoztak meg a vakcinákkal kapcsolatban. A 436 résztvevők egyike sem volt korábban PCR-pozitív, az átlagéletkor majdnem 56 év volt. A szervátültetéstől eltelt időszak átlagosan 6 évre rúgott. Az alanyok immunszuppressziós kezelést kaptak. A 14-21. napos időszakban az alanyok közül mindössze 76-nál volt detektálható antitestképződés.
Amerikai tudósok kimutatták, mennyit csökken több hónap elteltével az új típusú koronavírus okozta Covid–19 elleni védőoltások hatékonysága. Miután uralkodóvá vált a delta-variáns, az Egyesült Államokban használt mindhárom vakcina veszített a hatékonyságából 35 és 85 százalék közötti mértékben a veteránokkal végzett nagyszabású amerikai kutatás alapján. A tudósok majdnem nyolcszázezer amerikai veterán adatait elemezve azt találták, hogy március elején, amint a delta-variáns terjedni kezdett szerte az országban, a három oltóanyag nagyjából egyenlő mértékben védett a fertőzéstől. Így csökken a vakcinák hatékonysága, friss kutatás - Napi.hu. A következő hat hónapban azonban drámaian csökkent a hatékonyságuk. A Science című tudományos folyóiratban olvasható, hogy szeptember végére a Moderna kétdózisú vakcinájának hatékonysága a márciusban mért 89 százalékról 58-ra csökkent; a Pfizer–BioNTech szintén kétdózisú oltóanyagának hatékonysága ugyanebben az időszakban 87-ről 45 százalékra esett vissza; míg a Johnson and Johnson egydózisú vakcinájának hatékonysága 86-ról 13 százalékra zuhant.
Azoknak a 65 év felettieknek, akik egészségi állapotuk miatt sérülékenyek, valamint a nagyobb közösségben – ápolási otthonban, kórházban vagy hasonló helyen – élőknek, akik a másik két vakcinát kapták, hat hónappal a második dózis felvétele után szintén javasolják az újabb oltást. Az új tanulmány a három vakcina hatékonyságának az eddigi legátfogóbb összehasonlítása Egyesült Államok-szerte: az ország fegyveres erőinek 780 225 veteránját követték február elsejétől október elsejéig. A résztvevők közül majdnem félmillióan felvették az oltások valamelyikét, valamivel kevesebb mint háromszázezren nem. Mivel volt katonákról van szó, nagyjából hatszor annyi férfi vett részt a kutatásban, mint nő. Mintegy 48 százalékuk volt 65 éves vagy idősebb, 29 százalékuk 54–64 év közötti, 24 százalékuk 50 év alatti. Noha az idősebbek nagyobb valószínűséggel vesztették életüket a Covid–19 miatt, a vakcinák adta védettség csökkenése mind az idősebbeknél, mind a fiatalabbaknál megfigyelhető volt.
A tünetmentes hordozók pedig minden további nélkül terjeszthetik a vírust, átadhatják másoknak. Némely tanulmány szerint a tünetet nem mutató (aszimptomatikus) hordozóknál kevesebb vírus termelődik, ők a tünetes emberekhez viszonyítva kevésbé jelentenek veszélyt a környezet számára. Azonban, ha a beoltott személy az oltást követően többé nem visel maszkot, és nem tartja be a többi biztonsági előírást, növekedni fog annak a valószínűsége, hogy koronavírus-terjesztővé válik. "Ez ahhoz a paradoxonhoz vezethet, hogy az említettek miatt a vakcináció után olykor még akár romolhat is a helyzet" – véli dr. Bar-Zeev. A vakcinák beviszik a mélyütést a járványnak? A vakcinák nem csak azokat védik, akiket beoltanak velük, hiszen lelassítják a vírus terjedését, idővel aztán lejjebb viszik az új fertőzések arányát és így megvédik a társadalom egészét is. Ezt a szélesen értelmezett hatékonyságot vakcinahatásnak (impakt) hívják a szakemberek. A legnagyobb hatásúnak e téren a himlő elleni vakcina bizonyult, mivel az azt eredményezte, hogy az 1970-es években a vírus eltűnt.
Igen magas a naspolya vitamintartalma! Kevesen tudják, de a naspolya tulajdonképpen igazi vitaminbomba és számos jótékony hatással bír az emberi szervezet számára. A gyümölcs húsa bővelkedik C, - B- és E-vitaminokban, valamint vasban, kalciumban, káliumban, mangánban és cinkben is. Emellett a magjából készült főzet vesehajtó hatású. A 'Hollandi óriás' naspolya gyümölcse Nem mindegy, mikor szüreteli le a gyümölcsöket! Már alapvetően szokatlan e fák esetében az, hogy novemberben jön el a szüreti időszak, amikor már minden más gyümölcsöt betakarított a kertbarát. Meggy permetezése érés előtt ne vetkőzz. Lényeges, hogy a szedésével mindenképpen meg kell várnia az első fagyokat, hiszen akkor az igazi, ha megcsípi a dér, akárcsak a csipkebogyó vagy a som esetében. Amennyiben ez még nem következett be, még nem érdemes megkóstolni, ugyanis nem élvezheti majd azt a puha, almapüréhez hasonló állagot és ízvilágot. Naspolya termése a jellegzetes öt csészelevél maradvánnyal Hogyan használható fel a naspolya termése? Az érett gyümölcs héjától nagyon könnyű megszabadulni, így nyersen is fogyasztható, ám mivel egy egészséges naspolyafa akár 40-50 kg gyümölcsöt képes teremni, így biztos lehet abban, hogy nem tudják majd az egész éves adagot ilyen módon elfogyasztani.
Mindkét fajt a szamóca virágzása előtt, a bimbók kialakulásával egy időben kell megfigyelni és azok tömeges megjelenése esetén a virágzás előtt védekezni szükséges. A szamóca atka jelentős kár okozására képes. Az atka a szamóca növény lombján károsít. Az atka szívogatás jellegzetes kárképet mutat, először csak foltokban sárguló, majd teljesen sárga leveleket láthatunk a kártevő felszaporodása esetén. A kártevő a száraz meleg időjárást kedveli, így csak ilyen körülmények között kell számítani a megjelenésére. A védekezés az atka ellen nehézkes, jelentős fertőzés esetén leginkább a lomb lekaszálása után, a gyöktörzsbe húzódó atkák ellen érdemes védekezni. Meggy permetezése érés előtt vessző. Megjegyzendő azonban, hogy az atkák általánosságban nem kedvelik a vizet, így ellenük akár a növények felülről való öntözése is megoldás jelenthet. A szamócán előforduló kórokozóknak ez az öntözési mód ugyan kedvezhet, de azok hatékony szaporodásához megfelelő időtartamban levél felület nedvességre is szükség van. Ha a lomb elég gyorsan felszárad, ami hazánkban a meleg nyári időszakban könnyen előfordul, esőztető öntözés esetén sem kell feltétlenül számítani a gombás betegségek jelentős fellépésére.
A lisztharmat ellen legsikeresebben a megfelelő fajta, illetve a megfelelő termőhely kiválasztásával védekezhetünk, megelőzve így az esetleges növényvédőszeres védekezést. A szamóca termesztés esetében nagy gondot okozhatnak a Fusarium fajok, a Verticillium dahliae, illetve a Phytophtora családba sorolt kórokozók is. Ezek a betegségek a növény talaj alatti részeit, a gyökeret, a gyöktörzset támadják, elsősorban a talajból. A gombák megakadályozzák a tápanyagok áramlását, így szabad szemmel a növények hervadni kezdenek, ilyenkor az érintett növények gyökérzetét kell megvizsgálni, mert csak így különíthetőek el a kórokozók (pl. : fitoftórás betegség esetén barnuló gyökerek, feketedő gyöktörzs). A fitoftórás betegség (amelyet több faj is okozhat) a termést is képes károsítani, barnuló, töppedő gyümölcsök jelzik a megbetegedést. Gombafertőzés elleni védekezés praktikái - Sumi Agro Hungary Kft.. Ebben az esetben is a kórokozó a talajból fertőz, így a megfelelő talajtakarással megelőzhető a fertőzés. A mikoszferellás levélfoltosság károsítása könnyen felismerhető, hiszen a leveleken jellegzetes világos szürke apró foltok láthatók vöröses-barnás udvarral.