És ha a szerzőtől szeretne valamit hallgatni, biztosan nem ezt a művét veszi le a polcról. Ennek számos oka van. Az egyik, hogy a mű nem olyan koherens, mint mondjuk az összevetés alapjául gyakran szolgáló Trisztán és Izolda. Nem lehet… A Hatás alatt azt a struktúrát mutatja fel, amiben megtörténhet a verbális és fizika abúzus. (…) Felmutatja az ismétlődő, generációkon átívelő sémákat, amelyek átörökítik az agressziót. Az előadás mind színházilag, mind társadalmilag fontos, mert ahhoz, hogy változtatni tudjunk, azt is meg kell értenünk, hogyan lesz valakiből áldozat vagy bántalmazó. Történelemórák makogásai és rejtjeles családi beszélgetések révén rögzült csak a fiatalokban pár név, akik most élő figurákként lépnek elénk. Le is bénulunk kissé. Ez a mi dermesztő örökségünk, a zsibbasztó hit ijesztő hagyománya. Elrontott életek. Beteljesítetlen vágyak. Színház.hu. Múltba révedés. Reménytelenség. Egyéni és kollektív sorsok egymásmellettisége. Zenés látványszínház, briliáns és fegyelmezetten alázatos színészi alakítások.
A teremtett teremtő örök küzdelme a szabadságért: kimeríthetetlen téma, ezúttal bábokkal előadva. Méghozzá olyan történetekben, amelyek ritkán kerülnek színre bábszínházban, pedig nagyon is odavalók. A Tünet Együttes új előadása, a Nothing Personal, a címével ellentétben egy meghökkentően személyes, intim vallomás. Valóságos standdown comedy és Beckett színházát idéző testi mese az alkotói válságról, a kiégésről, a bizonytalanságról, a gyászról, az elakadásról, és arról, hogy semmi sem változik, mégsem lesz már semmi soha ugyanaz. RaM Színház. Megrázó a k2 új bemutatója. A Rebelliseket a náci Németország elleni ellenállás ikonja, Sophie Scholl ihlette. Az előadást Iványi Gábor hajléktalanokat segítő Oltalom Karitatív Egyesületét nagy erőkkel megszálló NAV házkutatás másnapján láttam, két nappal az Ukrajnában azóta is zajló háború kirobbanása előtt. Írásom a megrázó brutalitások miatti bénultságból ocsúdó kritika. Nem egy zene-, sőt Debussy rajongót tudok, aki minden lelkesedése ellenére idegenkedik Debussy egyik operájától.
Az eastwicki boszorkányok kulcsfigurája, egy minden ízében megfelelő, tökéletes Jack Nicholson jelenség, aki mégis tud valami... Zsurafszky Zoltán Magyar hősök, csaták és szerelmek című koreográfiája a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel olyan, mit egy... Tovább
TARTALOM Cenzúra / öncenzúra: múlt és jelen Tompa Andrea: Elnémítás: lágy és öncenzúra A magyarországi előadó-művészetek esete Slamperáj Kerekasztal-beszélgetés színházról és cenzúráról. Csáki Judit Eörsi László és Ring Orsolya történészeket, valamint Imre Zoltán színháztörténészt kérdezte Gáspár Ildikó: Mi a cenzúra? Www szinhaz hu 4. Beszélgetés a 2021. évi Arany Maszk fesztivál online Russian Case szekciójában Cenzúra és világszínház Szemelvények… ► VÍGSZÍNHÁZ 125. Nánay István nagyinterjúja Rudolf Péter igazgatóval. • Gajdó Tamás a Vígszínház történetéről a századfordulótól a hatvanas évekig. • Jákfalvi Magdolna Korszak és közösségalkotás címmel a Várkonyi-éráról • Hermann Zoltán Marton Lászlóról és másokról: "Marton nem lépett hátra akkor, 1995-ben, amikor már valószínűleg érzékelte, hogy elfáradt, és közben valószínűleg tudta, hogy a tanítványa…
19:00 Jegypénztár Peter Shaffer: Rövidzárlat ( Black Comedy) A darab zseniális trükkje, hogy míg a szereplők a sötétben tapogatóznak, AGAPÉ – PR EVOLUTION Kortárs Táncszínház Kortárs Táncszínház 70 perc – szünet nélkül Előadások Április 29. 19:00 Jegypénztár A PR-Evolution Dance Company egy igazán érzelmes darabot állít színpadra, melynek A tizennégy karátos autó Az utánozhatatlan humorú Rejtő Jenő írói fantáziája külön világot teremtett a magyar regényirodalomban. Legnépszerűbb műveinek egyike, A tizennégy karátos autó, amely egy olyan zenekart is megihletett… Tovább
Hol vagy, te paszományos? – Új bemutató a Figuránál Közösségi alkotófolyamaton van túl Figura Stúdió Színház Hol vagy, te paszományos? című előadásának alkotóstábja. A számos helyi vonatkozással, utalással megtűzdelt zenés, táncos, tragikomikus emlékgyakorlat-sorozat egy alapszituációból és végtelen színészi improvizációból készült Kelemen Roland dramaturg szövege alapján és Csuja László rendező irányításával. Www szinhaz hu 3. Az öreg hölgy látogatása – Új bemutató a Szigligeti Társulatnál November 17-én Friedrich Dürrenmatt klasszikusát, Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédiát mutatta be a nagyváradi Szigligeti Társulat a Szigligeti Színház nagytermében. Az előadást Novák Eszter, a társulat művészeti vezetője rendezte, a főszerepekben pedig a társulat jubiláló színművészei, Fábián Enikő és ifj. Kovács Levente láthatók. Az Antigonét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Szophoklész Antigoné című ókori görög drámájának táncszínházi adaptációját mutatja be a Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttese.
Bencs Villa A közelmúltban felújított impozáns Bencs Villa régi fényében ragyogva a kultúra és a művészet színhelye, mely már történelmi kávézóval, kiállításokkal és rendezvények, esküvői és üzleti fotózások helyszíneként is várja az érdeklődőket. A város korábbi vendégházát az elmúlt év nyarának végétől a Móricz Zsigmond Színház üzemelteti, mely nagy megtiszteltetést jelent a teátrum számára. A cél nem is lehet más, mint ami a szintén felújított Rózsakert Szabadtéri Színpad esetében: a legmagasabb minőséget nyújtani az ide érkezőknek.
A területen már több száz ateista építgeti a jövőjüket jelentő telepet. Az első évadban megismertük a Sol hívőket, hogyan működnek, milyen társadalmat képzelnek el, a második évad az ateistáké. A sorozat büdzséje szerint is nagyobbra szerveződő társadalom központja a Bizalomnak (Trust) nevezett mesterséges intelligencia. A Bizalom mindenkinek szán egy napi feladatot, amit androidnak, embernek teljesítenie kell. Az emberek szabad akaratukat feladva alávetik magukat a Bizalom döntésének. A farkas gyermekei régimódi sci-fi-re jellemző találó direktséggel mutat rá az ateisták és istenhívők felborult világára, ahol utóbbiaknak sokkal nagyobb egyéni szabadság jut. Olyannyira így van ez, hogy Marcus (Travis Fimmel) utolsó életben maradt Sol hívőként éppen a szabad akarat hívogató jelszavával csábít magához követőket. A férfi feleségét, Sue-t (Niamh Algar) és fiukat elhagyva követi a fejében zengő hangot, ami gyilkosságra is ráveszi őt. Az erőviszonyok megváltoztak, de a sokat látott férfi tartogat meglepetéseket a kolónia számára, és nem ő az egyetlen.
Úgy tűnik, ez lesz a fő szál, a gyilkos lény kiiktatása. Bár, ahogy leírtuk fentebb, A farkas gyermekei elég kiszámíthatatlan, így a fene se tudja, merre kanyarítják el a sztorit. Épp ezért ültünk neki izgatottan a második szezon nyitányának, amely vizuálisan elég rossz lett. Bénán festettek benne a tankok, és helyenként olyan volt, mintha egy 10 éves videójáték egyik átvezető videóját néznénk. Ám a későbbiekben visszatért a már megszokott minőség, és berántott minket a sorozat. A kegyetlen, reménytelen környezet bemutatása után a második évad nagyot vált, és egy trópusi zónába kerülnek a főszereplők. Itt aztán megint elkezdődik a moralizálás, Campion (Winta McGrath) és Paul (Felix Jamieson) azon vitáznak, hogy vajon melyikük lehet a kiválasztott. Eközben szüleik, Anya és az Abubakar Salim által játszott Apa igyekszenek beilleszkedni a közösségbe. A sztori nem halad túl sok szálon, egy van még ezenkívül, amiben az ateista katonából lett vallásos Marcus afféle űrbeli Indiana Jonesként kalandozik.
Collin elengedhetetlenül fontos ehhez a sötét hangulathoz. A színésznő szorosan levágott hajával, latexruhába burkolt, a szexualitás határán mozgó testalkata és sötét, üres szemei révén, amelyek még kísértetiesebbek, amikor érzelmek tükröződnek benne, a Anyát egy igéző, háromdimenziós főhőssé tette, aki a programozásának köszönhetően eleve elrendelt, az erőszakos cselekedetek és a szintén "szintetikus" anyai ösztönei, gondoskodása között rekedt, mint védelmező és gondozó. Igazi különlegessége a sorozatnak, hogy egyszerre a legridegebb és legmelegebb jelenlét az övé egy olyan drámában, amelyben a sivárság az alapmotívum, köszönhetően a fekete, kék és szürke színpalettájának, valamint az idegen környezet barátságtalan vadságának is. A sorozat tehát csöppet sem veszített eredeti stílusából és továbbra is Scott saját sci-fi és sci-fi horrorfilmjeinek egyszerre hátborzongató és megbabonázó, rideg szépségét idézi, amit felerősít az elegáns, ezüstös, gömbölyded építészeti dizájn, a nyirkos átjárók és barlangok, a tejfehér robotvér, valamint a szerves és szervetlen lények közötti fizikai, pszichológiai és érzelmi egyesülés közös vonzalma.