régi épületek födém szerkezete belülről kifelé haladva kb ez: 1. 1-1, 5 meszes vakolat (pára áteresztő) 2. 4-5 cm nád (pára áteresztő) 3. födém gerendák 15x15 - 20x20 között. gerenda közök szabadon hagyva (pára áteresztő) 4. deszka fedés, szinte mindig kezeletlen (pára áteresztő) 5. kazán salak, vagy semmi (pára áteresztő) (néha lebetonozták, de ebben az esetben többnyire újság papírt raktak a beton és a deszkák közé, párazárásra alkalmas dolgot nem használtak) Ha belülre raknak gipszkarton vázszerkezetet akkor erre kerül a párazáró fólia. Azaz ez lesz az elsődleges és egyetlen pára zárás! újépítés rétegrend: 1. Betonréteg fafödémen | Tóth és Erdélyi építésziroda. gipszkarton 2. párazáró fólia 3. gipszkarton váz 4. szigetelés 5. födém gerenda, és közte szigetelés 6. osb fedés, ha akarnak padlásteret Padlót is belülről szigetelik. 13:49 Hasznos számodra ez a válasz? 9/16 anonim válasza: 8+ ha viszont a gerenda alján van a deszka, felül pedig szabadon van hagyva, és kitöltöd szigeteléssel, akkor viszont hőhidas lesz a gerendáknál. Ezenkívül, ha allúlra nem raksz pára záró réteget, akkor bizony a gyapot fel fogja venni a párát a belső térből érkező párát.
Egy korábbi bejegyzésben már foglalkoztam a faanyagok befülledésével, és példaként megemlítettem egy konkrét esetet, a tapasztalatok alapján most úgy érzem, hogy érdemes a témával újra, egy kicsit részletesebben foglalkozni. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy egy időben előszeretettel alkalmazták ezt a megoldást, és egyre gyakrabban találkozom az ebből eredő problémákkal. Példának most egy másik konkrét eset, ami jelen bejegyzés megírására késztetett. Egy Budapest környéki családi házhoz hívtak tanácsadásra. A tulajdonos problémája az volt, hogy az eredetileg vályog szerkezetű családi ház falán, amit több lépcsőben bővítettek, több helyen is repedések jelentek meg. Ezzel kapcsolatban szükségesnek érezte egy szakértő véleményét. Erre általánosságban azt kell mondanom, hogy ha egy épületen repedések lát a tulajdonos, akkor tényleg érdemes megnézetni szakértővel, mert sokszor csak apró különbség van a veszélyes, és az érdektelen repedések között. Ezermester Fórum • Téma megtekintése - Födém szigetelési praktikák. A konkrét esetben a repedésekre azt kellett mondanom, hogy a látható repedések megjelenése teljesen természetes, azokkal kapcsolatban aggodalomra semmi ok. Egy ilyen szemlén az okok feltárása, és a jelenség kiterjedtségének megállapítása érdekében az épület teljes szerkezeti rendszerét fel kell térképezni, és kideríteni az esetleg korábban nem ismert károkat.
Födém átalakítással kapcsolatban lenne kérdésem. A kérdés az lenne, hogy a stukatúr mennyezetet meg lehet-e hagyni eredeti állapotában és erre építeni a gipszkarton. Az alsó felülete lehet lapolással elhelyezett natúr gyalult deszkázat (pórfödém), deszkázatra készített nád erősítésű stukatúr vakolat, vagy nádpallóra készített stukatúr vakolat. A fafödémek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a födém, és a tető szaruzata egy szerkezeti egységet alkot, szerkezetileg. Ilyen rétegrendet tényleg ritkán látni. Ráadásul az egész lehajlott, majd leszakad. A fa födémgerendák oldalaiba mély, vésett. A kész födémet alul még egy nádszövet réteggel hoztak egységesre, majd bevakolták, meszelték. Felül a födémgerenda tetjét ledeszkázták és újabb. A padlásfödém szigetelés megspórolja Önnek ezt a pénzt. Biztosan rémlik még valami a fizika órán. A rétegrendek jelöléseinek első karaktere a födém elhelyezkedését (Z = zárófödém,. K = közbenső födém), második karaktere a fafödém alaptípusát (P = pórfödém, Cs = csapos gerendafödém) azonosítja.
Kb 5 cm a nád, meg van felette 15 cm zárt légrés. szigetelés szempontjáből így kb megyezezik 25-30 cm üveggyapottal. A jelenlegi előírás 25 cm. 27. 09:02 Hasznos számodra ez a válasz? 5/16 anonim válasza: +4: nagyon macerás lebontani, nagy mennyiségű hulladék keletkezik, ráadásul összevagdos mindenkit a nád. hulladék udvar nem veszi át, meggyújtani nem ajánlott mert az enyhe szellő is felkapja az izzó szálakat. Szinte csak a konténeres elszállítás marad, de az meg 40000/8m3 körüli áron van és egybe nem biztos belefér. Lebontás után úgyis kartonozva lenne, ha fent hagyod alatta legalább szigetel 2021. 09:05 Hasznos számodra ez a válasz? 6/16 anonim válasza: Nem-nem-nem. Belülről nem szigetelünk! Kókler riadó! 2021. 09:27 Hasznos számodra ez a válasz? 7/16 anonim válasza: Tévedés! Ha lehet elkerüljük. Jelen esetbe viszont a födém minden szempontból "0". 11:55 Hasznos számodra ez a válasz? 8/16 anonim válasza: mennyezetet lehet, nem csapódik ki a pára!!! Az épület energetikai programok pl winwatt gólya, meg az összes többi is ugyan ezt az eredményt fogja adni!!!
Akkor írtam, hogy a levélen előforduló kárkép nagyon hasonlít a takácsatka által okozott tünetekre. Az összehasonlítás kedvéért előkerestem két régebbi fényképet, ami jól mutatja a takácsatka károsításának a levél színén mutatkozó tüneteit, … Tovább olvas» Tripszek paprikán Szeptember elején a 2014-es szezonról kijelenthetjük, hogy a paprikatermesztés a növényvédelem sikerességén múlott leginkább. Komoly kihívást jelentettek a tripszek, a fonálférgek – szabadföldön is. A sok csapadék miatt a szabadföldi állományokat erősen károsította a baktériumos levélfoltosság és a gombás fertőzések … Tovább olvas» Nyári észrevételek paprikatermelőknek Július elejére érve elmondhatjuk, hogy az idei paprikatermesztési szezon döntő időszakán már valószínűleg túljutottunk. Fóliától a szabadföldig – termesszen paprikát Ön is!. A szabadföldi termesztésben május elején okoztak álmatlan éjszakákat a kertészeknek gyengébb talajmenti fagyok, azonban komolyabb károkat nem okoztak. Sokkal jobban megviselte a növényeket az ültetést követő … Tovább olvas» Figyeljünk a várható kórokozókra, kártevőkre a paprikán 2014-ben nem ismétlődött meg 2013 hóviharos márciusa, folytatódott a tél enyhe időjárása.
Összefoglalva: a fólia sátor nagyságát jól megtervezve, védett helyen felállítva, a kora tavaszi és késő őszi termés miatt, a hőmérsékletre és páratartalomra kényes növények termesztése érdekében érdemes meggondolni a fóliasátor használatát. Fűtött és fűtetlen fólia A zöldségtermesztésben fűtött és fűtetlen fóliát is használnak. A fűtés mértékétől függően télen is lehet fóliában növényeket termeszteni, vagy jóval hamarabb lehet azokat elültetni. Nagyon szélsőséges időjárás esetén (pl. kora tavaszi erős fagyok) a zöldségtermesztés a fűtetlen fóliában bizonytalanná válik. Az otthoni fűtetlen fólia alá február második felében kezdhetjük vetni a hónapos retek magvait. Március elején lehet a fejes saláta palántákat beleültetni. A salátánál vigyázni kell, hogy ilyenkor még a hideghajtatásra alkalmas fajtákat használjuk. Erről a csomagoláson található információ. A paradicsom, paprika és padlizsán palánták április elején kerülhetnek a fólia alá. Az uborkamagokat szintén áprilisban kell odavetni.