Dr. Lombay Béla 1993-ban cum laude minősítéssel szerzett diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1998-ban belgyógyászatból, 2000-ben gasztroenterologiából szerzett szakorvosi képesítést, mindkét tárgyból jeles minősítéssel. Dr. Kiss János - Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata - Képviselői oldalak. 2000 óta kiemelt szakmai területként foglalkozik chronicus vírus hepatitisek diagnosztikájával és kezelésével. 2006 januárjától a miskolci Szent Ferenc Kórház Belgyógyászat-Gasztroenterológia munkatársa, 2007-től megbízott osztályvezető főorvosként. Csavajda Istvánné A betegellátási tevékenysége során igyekszik megfelelni a lakosság jogos kívánalmainak csakúgy, mint az egészségügyi ellátás korszerű követelményeinek.
Dr. Grenda Andor A Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán1986-ban szerzett orvosi diplomáját, majd a mezőkövesdi belgyógyászaton kilenc éven keresztül dolgozott. Ezt követően a miskolci Semmelweis Kórház I. Belgyógyászati Osztályának munkatársa lett, ahol gasztroenterológiából tett szakvizsgát. 2008 elejétől kezdve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Egyetemi Oktató Kórház II. Belgyógyászati Osztályán folytatja gyógyító tevékenységét. Ferenczy Noémi 2001-ben a Semmelweis Egyetemen szerzett dietetikus szakképesítést. Biztonságos, emberbarát környezetben biztosít korszerű, magas színvonalú betegellátás, táplálkozási tanácsadást. Dr. Horváth Józsefné A progresszív ellátást is figyelembe véve, nagyon sokrétű gyógyító munka folytat. Dr. Bajorné Anger Andrea 3529 Miskolc, Csabai kapu 9-11. Szolgáltatásával olyan szakszerű ellátást kíván nyújtani, mely során a páciens együttműködő partnernek érezheti magát. Dr. Karádi László 2 évig az Országos Mentőszolgálatnál dolgozott mentőápolóként.
"Letettem, amit eddig akartam, megjártam a magam útját, tanultam, tanítottak és még hosszú út áll előttem, de most a daloknak van itt az ideje" – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Gubik Petra színésznő, énekesnő. A Junior Prima díjas művész az Operettszínház online közvetített István, a király előadásában is láthatták a nézők, amelyben Rékát alakította: " Székely Kriszta egy igazi családi drámát állított színpadra. Kibontotta a szereplők közti viszonyokat, elemeztük, cizelláltuk a jellemekből fakadó reakciókat. Budapesti Operettszínház. Igazán élvezetes munkafolyamat volt. Nagyon lényeges, hogy színésznek éreztem magam, nem csupán szólistának, aki időnként megjelenik a színen és elénekli a tökéletesen megkomponált dalokat" – fogalmazott a művész. A kérdésre, miért lett elképesztően sikeres és időtlen ez a darab, Gubik Petra úgy vélekedett: "Egy örök érvényű rockoperáról van szó. A szereplői kicserélhetők ugyan, de az üzenet mindig, minden helyzetben aktuális. A régi és az új hatalom képviselői csapnak össze.
Elfújta a szél próba - Gubik Petra - YouTube
Ez a felismerés meg is történik, én is ott láttam magam a színpadon egy pillanatra, de nem csapott meg eléggé. Azt éreztem, hogy valamiért hiányérzetem van, hogy valamiért egyik szereplő sem került közel hozzám, egyiket sem ismertem meg eléggé, egyikről sincs egy kialakult véleményem, hogy mit és miért csinált, vagy éppen miért jutott oda ahova. Ezek utána még egy-két napig töprengtem, hogy miért, és arra a következtetésre jutottam, hogy a karakterek nem voltak eléggé kidolgozva, túl hosszú időt ölelt fel az előadás, és túl keveset kaptunk belőlük. Ettől függetlenül mégis azt mondom, hogy érdemes volt megnézni, mert egy erős társadalomkritika azért megfogalmazódik, és igaz, hogy igencsak humoros köntösbe van burkolva, de a sok nevetés mögött, erősen érződik, hogy itt nem komédiát, hanem egy drámát látunk. Ma este Színház! - Last minute színházjegy, féláron. Annak a drámáját, hogy mi történik egy családdal, ha két generáció nagyon különbözőképpen nő fel, nagyon más a gondolkodása, és mindemellett nincs meg az odafigyelés és a szeretet. Minden csak felszínesség jegyében zajlik, hiába üvölt a tévéből teljes a hangerővel a Love, love, love.
Felkeresték az akkori kulturális élet vezető politikusát, Aczél Györgyöt, aki azt mondta, hogy bár az Illés zenekar munkásságát nem kedveli, de az István, a király magasan meghaladja azt a művészetet, amit addig képviseltek és miután a magyar történelem fontos pillanatáról szól, a Nemzeti Színházban a helye. Így jött létre az 1985-ös Nemzeti színházi bemutató Kerényi Imre rendezésében. Bródy megemlítette, hogy milyen fantasztikus kritikákat és jelzőket kaptak, még olyat is, miszerint a Bánk bán és Az ember tragédiája után ez a harmadik nagy nemzeti színpadi mű. "Akkor azt mondtam, rendben, hogy most kedvelik az emberek, de majd ha harminc év múlva is játsszák, elhiszem, hogy ebből valami igaz. Eltelt harmincöt év, és most itt vagyunk. Daganatos betegségből gyógyult az X-Faktor énekese - Blikk. A nyolcvanas évek előadásai egy generáció meghatározó élményévé váltak. Azt szeretném, hogy ennek a csodálatos fiatal rendezőnek a keze nyomán, a fantasztikus fiatal színészek közreműködésével, egy nagyon megértő ifjú közönség által az István, a király egy új generáció meghatározó élményévé váljon" - zárta szavait a szerző.
Kerényi Miklós Gábor a pesti zenés színház vezetője arra kereste a választ, mi lehet az oka a Rómeó és Júlia töretlen sikerének: "Először is kellett hozzá egy ravasz William Shakespeare, aki mai napig a legnépszerűbb színpadi szerző. Az örökérvényű történetéhez Presgurvic pop-rockos fülbemászó zenéje ad mai formát. Az Elfújta a szél színpadra állításában újra szabad kezet kaptunk a francia szerzőtől, a produkcióban benne van egy újabb fantasztikus siker lehetősége. " Kesselyák Gergely, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője arra emlékeztetett, hogy a "napfény városában" a zenés színháznak mély gyökerei vannak: számos operaénekes és karmester indult innen. A Szegedi Szabadtéri Játékokon volt a hazai bemutatója A nyomorultaknak, a Miss Saigonnak, az Elisabethnek és a Valahol Európábannak. A legnagyobb sikerek rendszerint az Operettszínházzal koprodukcióban jöttek létre. Az alkotói csapatban összeszokott szakemberek dolgoznak: a dalszövegek Kerényi Miklós Gábor és Somogyi Szilárd munkája, a koregráfiát Duda Éva, a díszletet Bátonyi György, a jelmezeket Velich Rita neve fémjelzi.
Nagyon szeretek Békéscsabán játszani, sőt, szeretnék ez után is benne lenni a zenés produkciókban. Amire egy énekes színész vágyik, arra a legalkalmasabb közeg egy zenés színház. Kép és szöveg: Csicsely Zoltán