Az akció részeseinek szentelt hivatalos portál szerint a nyolcvan főnyi személyzetből hárman haltak meg a lezuhant vagy vízbe csapódó gépekkel, nyolcat fogtak el a japánok, akik közül hármat végeztek ki, ötüket pedig a háború végéig tartották több mint sanyarú fogságban Japánban, amit egyikük nem is élt túl. Pearl harbor visszavágás 3. Öten haltak meg további harcok során az ázsiai frontokon, négyen vesztették életüket később az észak-afrikai hadszíntéren. A támadás elsősorban tehát azért vált óriási jelentőségűvé, mert meghatározta a japán műveleteket a következő hónapokban: a szigetország sérthetetlenségét hirdető, a Pearl Harbor elleni akciót tervező és levezető Jamamoto tengernagy Doolittle akciója után mély depresszióba esett, és napokig nem mozdult ki zászlóshajója kabinjából, majd kierőszakolta azt a csatát a Midway-szigeteknél, amely során több japán hordozó pusztult el, és ez már valóban lényegében hatott a Csendes-óceánnál zajló harcok kimenetelére. Ahogy ezt történészek találóan megjegyzik, Midway volt a hadszíntér Sztálingrádja: még hosszú ideig tartott a háború, de innentől a japánok védekezésre kényszerültek.
A gépek kirepültek a Kínai-tenger fölé, és eltűntek. [6] A fogságba esett Robert L. Hite Négy gépnek Kínában, egynek pedig a Szovjetunióban, Vlagyivosztokban sikerült leszállnia. A többi gépből, amikor elfogyott az üzemanyag, ejtőernyővel kiugrottak a pilóták. A repülőszemélyzetek nyolcvan tagjából 71 élve jutott vissza az Amerikai Egyesült Államokba. [4] Hárman leszállás közben haltak meg, amikor a gépük összetört, nyolcat pedig a japánok fogtak el. Őket halálra ítélték, de a császár börtönre enyhítette a döntést. Négyen túlélték a háborút. [6] A támadás kevés anyagi kárral járt, a megtámadott városok lakosai közül sokan a kormányzati beismerésig nem tudták, hogy amerikai légitámadás okozta a robbanásokat. Kilencven épület romba dőlt, ötven civil meghalt. Pearl harbor visszavágás film. [6] Roosevelt jól számított, a támadás jelentősen megemelte az amerikai morált. A japánok dühödten üldözni kezdték a támadókat indító flottát, de nem találták. Ráadásul a japán vezérkar túlreagálta az eseményeket, és repülőket rendelt haza a frontvonalból a légtér őrzésére.
Nem így történt, a Hornet-alakzat Japántól jóval távolabb egy japán halászhajóval találkozott, amelynek személyzete (a rombolók sikertelen tüze után csak egy másik hordozóról felszálló zuhanóbombázók találták el az apró járművet) huszonhét percen át tudta leadni a jelzéseit Tokiónak a semmiből felbukkant flottakötelékről. Nem volt mit tenni, Doolittle döntött, a tervezett négyszáz helyett 650 mérföldnyi távolságból azonnal indultak Japán felé. Az időjárás is erősen ellenük dolgozott, a kötelék szétszóródott, voltak gépek, amelyek nem Tokiót, hanem Jokohamát és más városokat támadtak: a felbolydult légvédelem ellenére valamennyi gépnek sikerült átrepülnie a szigetországon, de egy tudott csak épségben leszállni, nem Kínában, hanem Vlagyivosztokban (Sztálin előzőleg nem engedélyezte, hogy a támadás résztvevői szovjet területen landoljanak, ezért a személyzetet deportálták), a többi gép vagy Kína partjai előtt szállt vízre, vagy a partvidéken zuhant le, miután a személyzetek ejtőernyővel ugrottak ki, mivel nem volt esély leszállásra.
nem talált megfelelő területet a város területén, ezért Iváncsa mellett vették meg az akkugyárnak szánt telket. Az ingatlanvásárlás 4 milliárdos árát viszont abból a pénzből fedezték, amit Dunaújváros kapott a Modern Városok Programra. Dunaújváros korábban megállapodott a tőle 25 kilométerre fekvő Iváncsával, hogy osztozik a koreai gyár által fizetendő iparűzési adón, Újváros 1, 5-2 milliárdos éves bevételre számított ebből. Mivel kiemelt övezetté nyilvánították az iváncsai területet, az adó a megyét illeti. Nemcsak ezt veszíti el a város, hanem a 2007 óta működő Hankook Tire Magyarország Kft. Iváncsa ipari park logo. ipari adóját is. A gumiabroncsgyár a szomszédos Rácalmás területén épült fel, infrastruktúrával viszont Dunaújváros látta el a területet. Ezért a két település megállapodott az ipari adó megosztásáról, s ennek révén Dunaújváros évente 1, 5 milliárdhoz jutott. Ám a gumigyár területét is bevitte a kormány a kiemelt övezetbe, így ettől a bevételtől is elesik az évente 33 milliárdból gazdálkodó város.
Fejér megye támogat minden olyan gazdasági tevékenységet, amely a közfeladatok ellátásához hozzájáruló bevételek alapjait teremti meg, segíti a munkahelyek megőrzését, vagy új munkahelyek létrejöttét, és hozzájárul a megye gazdaságának erősödéséhez. Mint mondta szemmel látható a nagy volumenű fejlődés a térségben, ami indokolttá teszi egy különleges gazdasági övezet kialakítását. Az ennek kialakítására vonatkozó javaslat szerint a termelési székhelyeken túl azok a települések részesednének a befolyt adóból, akik ténylegesen a két ipari terület között helyezkednek el, mint Adony és Kulcs. Reagálás a baloldali kritikákra Dr. Molnár Krisztián hangsúlyozta, hogy baloldali kritikáival kapcsolatban fontos kiemelni, hogy egyetlen kiemelt beruházás sem fekszik Dunaújváros közigazgatási területén, a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény pedig kizárja, hogy különleges rendeltetésű gazdasági övezet területe megyei jogú város közigazgatási területére kiterjedjen. Iváncsa ipari park 1. Ezért nem indokolt és lehetőség sincs rá, hogy Dunaújváros része legyen az övezetnek.
Dunaújváros polgárai jogosan kérdezik: hová teszi ezt a temérdek pénzt a kormány, amit ők adóként befizetnek? Szabó Zsolt a tájékoztató végén hangsúlyozta: akár a perek végén, akár a kormányváltás után, de helyre fogják hozni ezt az igazságtalanságot – ám addig is működtetik Dunaújvárost. Igaz, jövőre már 1500 millió forint hiányzik a különleges övezet miatt a büdzséből – de ezt is meg fogják oldani, ígérte. IVÁNCSA IPARI PARK, IPARTERÜLET FEJLESZTÉSE – Iváncsa hivatalos honlapja. (Címlap- és nyitókép: Vaszócsik Kristóf; belső oldali fotók: Végh Zoltán)
Beperli Iváncsát és Rácalmást az ellenzéki vezetésű Dunaújváros, miután úgy látja, kibújt egy korábbi szerződés alól – számolt be róla az MTI. A megyei jogú városnak ugyanis pénz járna a települések ipari parkjaiban keletkező iparűzési adóból. A Rajta Újváros! Újabb bevételeket terel el az állam, létrejön a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet - Napi.hu. Egyesületet képviselő Pintér Tamás polgármester közölte, törvénytelennek tartják a kormány által július 1-jével létrehozott különleges gazdasági övezetet, így alkotmánybírósági beadványt is tettek "az egész őrült kormányhatározat megsemmisítése érdekében". A polgármester közlése szerint két szerződésük volt, ezeket pedig fideszes elődje, Cserna Gábor kötötte az érintett polgármesterekkel. Ezekben pedig Iváncsa és Rácalmás vezetője is elismerték, hogy Dunaújvárosnak jár a pénz, miután az iváncsai ipari park a Modern városok program keretében jött létre. A rácalmási Hankook gyár építésekor pedig sokat költött Dunaújváros, ami a közműveket a mai napig biztosítja. Pintér Tamás azt szeretné, hogy állítsák vissza az előző állapotot, vagyis szűnjön meg a különleges gazdasági övezet.