"Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola" elismerő címet kapott a salgótarjáni Táncsics Mihály Szakközépiskola. Az oklevél ünnepélyes átadására június 13-án került sor. A címet idén először olyan iskoláknak adományozták, amelyek elméleti és gyakorlati tudás átadásával segítik a fogyasztó tudatosság kialakulását a diákok körében. Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elismerően beszélt a közgazdasági iskola munkájáról. Példaként említette a tanárok és diákok előadásait az olyan szakmai kérdésekről, mint például a fogyasztói jogok, a minőségbiztosítás, a veszélyes termékek visszahívásának jogi és gyakorlati vonatkozásai, a tisztességtelen kereskedelem elleni fellépés lehetőségei. Az iskola pályázata a jövőre vonatkozó elképzeléseket is megfogalmazott. A diákok hamarosan az internetes kereskedelemmel kapcsolatos tudnivalókkal is alaposabban foglalkozhatnak és az iskola szorosabb együttműködést tervez kialakítani a Kormányhivatallal.
Alma Materében külföldi szakmai tapasztalattal is gyarapodott, tavaly nyáron ugyanis az Erasmus+ program keretében Máltán járt, ott töltötte a szakmai gyakorlatát. Versenyek, nyelvtanfolyamok sikerei vitték az országos eredményig Boglárkát, aki saját bevallása szerint az általános iskolában még semmiféle ispirációt nem látott a tanulásra. Ahogy fogalmazott, a Közgé nyitotta ki előtte azt az ajtót, amin átlépve célokat tűzött ki maga elé, s ami küzdésre, továbblépésre bíztatta. Most barátja szüleinek üzletében dolgozik és várja a Szent István Egyetem gyöngyösi kampuszáról a felvételi értesítést. Több szakot is megjelölt, a pénzügy, a gazdaság, a kereskedelem érdekli, az elért magas felvételi pontszámával bizakodó, s magabiztos nőként tervezi a jövőjét. Bibók Boglárkának két húga van, az idősebb már diákja a Nógrád Megyei Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Technikumának, a fiatalabb szeptemberben kezdi itt az első középiskolás évét. Kívánjuk, hogy nővérükhöz hasonlóan öregbítsék majd iskolájuk hírnevét!
Kérdezni a vásárlás előtt a legjobb. TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Egy betű való sincs, Toldi György, a vádban. Jól tudom, mi lappang bokrodnak megette, Úgy szeressen Isten, ahogy engemet te! Rossz vagyok parasztnak, rossz vagyok vitéznek, Béresek között is től cudar csihésnek: Forr epéd, hogy más is márt veled egy tálba, Vesztenél, ha tudnál, egy vizes kanálba. "Azért, hogy senkinek láb alatt ne legyek, Nem bánom én, igen, akár ma elmegyek; Száz mérföld a világ, erre is, arra is: Nem bánom én, igen, elmegyek én ma is. De ami az enyém, azt elviszem innet: Add ki, bátya, tüstént, ami engem illet; Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert: Azontúl - az Isten áldjon minden embert. Toldi második ének tartalom. " "Itt a juss, kölök; ne mondd, hogy ki nem adtam! " György kiált és arcul csapja, szintúgy csattan. Toldi Miklósnak sincs ám galambepéje, Bosszuállás lelke költözik beléje; Szeme, mint az acél, a szikrát úgy hányja, Ütni készül ökle csontos buzogánya; György ijedve hátrál, odavan egészen: E csapás utolsó szélütése lészen; S Györgyöt e csapással hűs verembe tennék, Isten kenyeréből hol többé nem ennék, Hol, mint egy repedt csont deszka közé kötve, Ítéletnapig sem forradozna össze: De midőn az öccse épen megrohanja, Elsikoltja magát s közéjük fut anyja, Testével takarja Györgyöt és úgy védi, Pedig nem is Györgyöt, hanem Miklóst félti.
Vagy menyegzőjének hozta így a sorja? Tán megunta gyászos özvegysége ágyát, S másnak adta élte fonnyadó virágát? 5 Nincs halotti tora Toldi Lőrincnének, Napja sem derült fel új menyegzőjének; Másért sütnek-főznek, másért lakomáznak: György van itthon, első szülötte a háznak. 6 Toldi György nagy úr volt. Sok becses marhája, Kincse volt temérdek, s arra büszke mája, Sok nemes vitéze, fegyveres szolgája, Sok nyerítő méne, nagy sereg kutyája. Látogatni jött most negyvened magával, Renyhe sáska népnek pusztitó fajával, És a kész haszonnak egy felét fölenni, Más felét magának tarsolyába tenni. 7 György az édesanyját hidegen köszönté, Bár ez a lelkét is majd elébe önté! "Hát a másik hol van? " fanyalogva kérdi. Senki sem hinné, hogy kedves öccsét érti. "Szénát hord szegényke künn a béresekkel, Hívatom -" de György úr ezt rikoltja: "Nem kell! " Nem kell! Toldi második ének. és e két szó úgy esik anyjának, Mintha a szivébe nagy kést mártanának. 8 Nem kell? – Ím azonban kelletlen, hivatlan A fiú betoppan; szive égő katlan, Belsejét még most is fúrja és faragja Szégyenítő búja, búsító haragja.
Mégis, mindamellett - mily Isten csodája! - Egy zokszót sem ejt ki Toldi Györgyre szája: Lelke gyűlölségén erőt vesz valami, Valami - nem tudom én azt kimondani. Amint látja Györgyöt hirtelen, váratlan, Karja ölelésre nyílik akaratlan; De az eltaszítja testvérét magától, Gőgösen fordul el jó atyjafiától. Arany János: MÁSODIK ÉNEK | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. A szegény anyának könny tolul szemébe, Kőszívű fiának sírva lép elébe, Reszkető ajakkal, keze fejét gyúrván, Ott reménykedik, de György korholja durván: "Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet, Ójad fúvó széltül drága gyermekedet; Mártsad tejbe-vajba, mit se kímélj tőle, Majd derék fajankó válik úgy belőle. Most van a dandárja * réten a munkának, De foga nem fűlik ahhoz e gazdának; Mint kopó, megérzi a zsíros ebédet, S tővel-heggyel össze hagyja a cselédet. "Így sirattad mindig, én ha mondtam néha: Nem válik belőle semmi, csak nagy léha, Hogy parasztnak is rossz, lebzsel készakarva, Noha birna dolgot, mert erős, mint marha. Most tehetd ablakba: húsa és kövére Szépen nő naponkint anyja örömére... " Szóla György s kitoldá a szót egy kacajjal, Melyre Miklós felbúg tompa, hosszu jajjal: "Átok és hazugság minden ige szádban!