A legjobb lesz semmit sem gondolkodni, mert a gondolkodás a legjobban zavar. Ajánlom, hogy felejtsétek el, hogy Tolsztoj él, és szent Ferenc élt. Legalább ne merjetek ítéletet mondani róla. De ne legyetek túlságosan büszkék, mert az egész nagy pompa nem tart nagyon soká. A világ értékei nem az ő értékei. Rendkívüli halál fogalma. A legnagyobb költők egyike volt, és búcsút mondott a költészetnek, nem becsüli meg a maga műveit, leszólja Shakespeare-t és a többieket. A gazdagság megvetését mi, szegény írók megbocsátjuk neki, eleget szenvedtünk a gazdagságtól, de hiszen ez a szörnyű ember a mi vagyonunkat is megtámadja, a mi tehetségünket, a mi munkánkat, a mi keserves kenyerünket, a mi dicsőségünket, a mi küzdelmeinket. Mily boldogok vagyunk, ha valamiképp elhihetjük magunknak és másoknak, hogy némi formáló erőnk adatott, és ez az ember, kinek ebből is több jutott, mint bárkinek az élők közt, lenézi ezt a maga nagy kincsét, és nem él vele többet. Talán érezte ereje csökkenését, és ezért mondott le? Szó sincs róla.
Akár akarva, akár akaratlanul, akár kimondva, akár kimondatlanul, de minden a kiugrás mellett szóló érv a fenti etikai szemléletet hordozza önmagában. Ezzel pedig legitimálva az árulás halálos bűnét súlyosan szembemennek Isten és a nemzet akaratával. Az áruló és az árulást támogatók jussa pedig nem más – a hungarista esküt idézve –, mint az erkölcsi halál. A halál okának megállapítása. Isten áldja Szálasi Ferencet, hogy a magyar nemzet érdekének az akaratát szem előtt tartva megőrizte a haza becsületét Isten szemében. Zö – Váradi Attila
Tehát mégis figyeltek rá, meghallgatták? Őt, az őrültet vagy különcöt, aki kilépett a kultúrából, és ellene fordult? Ugyanaz a kultúra rendelkezésére bocsátotta minden találmányát, a továbbítás minden eszközét, hogy nyilatkozatairól hírt adjon az embereknek. Mikor megtudtuk, hogy otthagyta családját, eltűnt, klastromba vonult, minden más esemény a világon eltörpült emellett. Az emberek lihegve olvasták a híreket. Delegáció, angol kormányválság, cseh-német egyezkedés, hajóóriások – minden egy pillanatra az esemény fényében sápadtnak, semmisnek, jelentéktelennek tűnt fel. Valami rendkívüli történt. De mi? Próbálták magyarázni. Összeveszett a feleségével, családjával; nem engedték, hogy elajándékozza mindenét. Értjük. Persze. Ha valaki összevész a feleségével, világgá megy. A rendkívüli halál jogi megítélése – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. De miért kell ezzel az egész világnak foglalkozni, az újságírás minden formájában és minden fortélyával? Kicsoda az a Tolsztoj? Nem mosolyogtunk rajta eleget, nem cáfoltuk elégszer? Tolsztoj fantaszta, agyrémeket kerget, a lehetetlent akarja, létünk alapját támadja meg.
Kell tehát egy olyan alap, amely erre alkalmas. Ez a már említett emberi természetre alapozott természettörvény. Ebből kiindulva az értelmünkkel könnyen meg tudjuk ragadni azokat az erkölcsi axiómákat, a helyes cselekvés alapvető normáit, amelyeket a létünk tartalmaz, amely a létezők eredetében és céljában van. Ez a rendszer, mint az Isten akarata által szívünkbe írt törvény mutatja meg számunkra az erkölcs helyes irányultságát, amelynek végső normája az örök isteni törvény (vö. : kinyilatkoztatás). Ebbe az erkölcsi rendszerbe illeszkedik bele a haza által diktálta erkölcsi kötelességek is. Fontos, hogy ez a rendszer egy koherens egészet alkot, amelyek organikusan összetartoznak, hiszen a létezés természetéből erednek és magában a létben (Istenben) jutnak egységre. 12.fejezet. Amit a kérdés kapcsán tehát vizsgálnunk kell, hogy melyik lépés sérti leginkább a természettörvény, azaz az emberi létezésbe írt erkölcsi szabályok egészét, melyik az a döntés, amely szembemegy Isten akaratával, ami ugye a fenti gondolatmenet által bemutatva tartalmazza a nemzet akaratát, mint értékek foglalatát.
Nagy erővel el kellett zárnia a forrást, mely így is néha hatalmas szökellésben elárulta magát. Minden értékünk ellen fordult a nagy romboló? Aki úgy szerette a szegény, szenvedő orosz népet, amely nagyra hivatottságát nagy férfiaival bizonyítja, e nemzet értékeit is kicsinyli. A háború dicsőségéről sem akar tudni. Nem tesz különbséget ember és ember közt, mintha igazán mind egyenlő jogúak volnának. Igaz, hogy mi is ilyeneket beszélünk, de ő komolyan veszi. Az egész úgynevezett kultúránkat nem sokra becsüli. Neki nem imponálnak a mi kőhalmaz városaink, melyekben a nyomorúság és szenvedés millió alakban bujkál. Vallásos embernek mondja magát, de a teológusokról nem akar tudni, és az egyházak nagy alkotmányait szilaj erővel támadja. A saját egyháza ki is átkozta. A politikai hatalom nem merte személyében bántani, nem küldték Szibériába, de amennyire lehet, elnyomták írásait, gátat vetettek eszméi terjedésének. Gondolatai sokszor előbb Londonban, Párizsban, Berlinben jelentek meg fordításban, mint saját hazájában, eredetiben.
Írta: Szerk. Meghalt Sztankay István Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze – tudatta a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya pénteken az MTI-vel. Sztankay Istvánt életének 79. évében hosszú betegség után, családja körében érte a halál pénteken. A művész temetéséről később intézkednek. Az 1936-ban született művész 2012 januárjában beszélt az MTI-nek pályájáról. Az interjúban felidézte, hogy édesapja görög katolikus lelkész volt, ő maga is tevékenykedett segédkántorként, a papi hivatásra készült, de megfogta a színház világa, és végül úgy döntött, Thália papja lesz. Harmadszorra vették fel a színművészetire, 1957-ben. A diploma megszerzése után először Miskolcon játszott két évig, majd a Nemzeti Színházban 11, a Madách Színházban pedig 14 évig dolgozott, 1991-ben szerződött a József Attila Színházhoz, ahol 2006-ban örökös tag lett. Pályájára emlékezve elsőként Bertolt Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című darabjának miskolci előadását idézte fel, amelyben a főszerepet alakította.
Sztankay István színészi teljesítményét számos díjjal ismerték el, mígnem 2012 januárjában Garas Dezső helyére lépve, a nemzet színészeinek sorába emelkedett. E jeles alkalomból ült le beszélgetni egymással apa és fia. Így csinálta apám - a facér pasi naplójából Mit tehet egy fülig facér pasi a válása után, ami úgy hiányzott neki, mint púp a hátára? Felkeresi az apját, és újra átveszik a kamaszkori leckét: nőkről, csábításról, bátorságról, büszkeségről. A tanulságot Sztankay Ádám osztja meg veled heti jegyzetében. Visszatért Bors Máté és Láng Vince A Magyar Televízió szombattól újra ad két klasszikus magyar sorozatot: 16. 30-tól a Bors, 17. 25-től pedig az Egy óra múlva itt vagyok első epizódját tekinthették meg az m2 nézői, Bors Máté és Láng Vince is visszatért tehát a képernyőre.
Sztankay Orsolya: "Apukám mindig zenebohóc akart lenni" Sztankay Orsolya színésznő, idegenvezető, családállító. Olyan budai sétákat vezet, amelyek Kossuth-díjas színművész édesapja, Sztankay István életének fontos helyszíneire kalauzolja a kíváncsi rajongókat. Mindezek mellett éppen újratervezi az életét. Erről mesélt a Szabad Földnek.
Egyik legemlékezetesebb alakítását a Schütz Ilával közös "Jövőre veled ugyanitt" című darabban nyújtotta. Játék- és tévéfilmek tucatjai köthetők nevéhez. Sőt, színpadon még a rendezésbe is belekóstolt, így Dürrenmatt Play Strindberg drámáját ő vitte színre. Karizmatikus hangját pedig élvezhettük szinkronban, állandó hangjává vált Belmondo-nak, de éppenséggel Tony Curtis is az ő hangján szólalt meg legtöbbször magyarul. Orgánuma szavaláskor is kitűnően érvényesül. Ahogy az alábbi videóban Bodrogi Gyula is kifejti: 2012. 01. 29. 22:16 Címke: Belmondo, Bodrogi Gyula, Bors Máté, cím, díj, Garas Dezső, Nemzet Színésze, színész, színház, szinkron, színpad, Sztankay, Sztankay István Aktuális időjárás Hőmérséklet: ° Szél: Időjárás előrejelzés Min. : ° | Max. : ° Csapadék: Válassz várost: Loading...
Első filmjében, az Égrenyíló ablakban máris Dajka Margittal játszott együtt. Az 1963-ban készült, Keleti Márton rendezte Hattyúdal című alkotásban Páger Antallal és Bodrogi Gyulával szerepelt, velük énekelte el a film egyik híres betétdalát, A Villa Negra románcát. A szinkronban is foglalkoztatták: Richard Burton, Laurence Olivier, Marcello Mastroianni, Jean-Paul Belmondo, Leslie Nielsen és Tony Curtis magyar hangjaként is ismert. – Szeretem a színházat, és drukkolok a színházaknak, hogy ne zárjanak be – nyilatkozta. A színház tanító jellegét hangsúlyozta: a néző minden előadással kap valamilyen különleges élményt, amely hat rá, amelyet később átgondolhat. – A színház egy tanfolyam. Szórakoztató dolog, amely az agyat táplálja, az ember szélesebb látókörű lesz általa. Ha a színházakat megszüntetik, akkor már mindent megszüntethetnek – vallotta nem sokkal 76. születésnapja előtt nemzet színésze. MTI. Fotó: MTI/Beliczay László,
4 (magyar tévéfilmsorozat, 1976) 1975 1974 Ida 8. 5 (magyar tévéfilm, 24 perc, 1974) Családi dráma 7. 7 (magyar tévéjáték, 68 perc, 1974) Czillei és a Hunyadiak 7. 4 (magyar színházi közvetítés, 134 perc, 1974) 1973 Uraim, beszéljenek! 8. 7 (magyar tévéjáték, 69 perc, 1973) Irgalom (magyar tévéfilmsorozat, 1973) (magyar tévéjáték, 60 perc, 1973) Csalódások 8. 4 (magyar játékfilm, 84 perc, 1973) 1972 Holló a hollónak (magyar tévéjáték, 62 perc, 1972) 1971 Képzelt beteg (magyar tévéjáték, 86 perc, 1971) 1970 Voronyezs 6. 0 (magyar tévéjáték, 85 perc, 1970) 1969 Varsói melódia (magyar színházi közvetítés, 86 perc, 1969) 1968 Hazai pálya 8. 8 (magyar vígjáték, 84 perc, 1968) Bors 8. 9 (magyar filmsorozat, 1968) Bolondos vakáció 6. Téged nem érdekel már a világ? Dehogynem. Laci unokaöcsémnél is voltam öt éve Norvégiában. Mondjuk, kocsival baromi mesze van. Bea szerint kicsit nehezen bírtam, legalábbis ő úgy élte meg. Egyébként veletek meg elutaztam Rómába. Tőled és Orsitól kaptam az utat a hetvenedik születésnapomra.