A Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központ a legnagyobb és legmodernebb kongresszusi központ Kelet-Magyarországon. Debreceni programok Debrecen nem csak látnivalóival és fürdőivel vonzza a látogatókat, hanem igen sokszínű programkínálatával is. Koncertek, fesztiválok kerülnek megrendezésre minden évben mely a turistákat is ide csábítja. Debrecen modern, 1945 és 1975 közötti épületei - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. Többek között megrendezésre kerül a Debreceni Bor és Jazznapok és az egyik leghíresebb debreceni program, a Virágkarnevál, mely augusztus hónapban ejti ámulatba a résztvevőket. Esküvő Debrecen – Budapesttől 2 óra 20 percre Ha Debrecent választjuk esküvőnk helyszínéül, felejthetetlen élményben lesz részünk Érdemes lehet a lagzit több naposra tervezni és végig járni a város nevezetességeit, az esküvő előtt akár egy fürdőben is pihenhetünk, felkészítve magunkat a Nagy Napra. Bőséges választási lehetőség Számos szálloda és étterem közül választhatunk az esküvői vacsora megrendezésére, de arra is van lehetőségünk, hogy kihelyezett külső helyszínen tartsuk meg az esküvőt, vagy akár az esküvői fogadást is.
Számos lenyűgöző látnivalóval rendelkezik. A Debreceni Református Nagytemplom a város legjellegzetesebb épülete és az ország legnagyobb református temploma, mely 1805-1824 között épült klasszicista stílusban és a belvárosban áll. Méltán híres továbbá a Református Kistemplom is, mely eredetileg barokk stílusban épült, majd neoromán stílusban alakították át. Mindenképp érdemes ellátogatni a fenséges kinézetű Szent Anna-székesegyházhoz is, mely páratlan látványt nyújt. Barokk stílusban épült, majd copf stílusban építették át. Maga II. János Pál pápa emelte székesegyházi rangra. Gyönyörű épületei mellett nagy élményt nyújtanak múzeumai is, itt található a Debreceni Református Kollégium Múzeuma, a Holló Láazló Emlékmúzeum és a Déri Múzeum, melyben többek között Munkácsy Mihály festményei is megtekinthetőek. És ez még nem minden! A látnivalók sorát gazdagítja a Zsuzsi Erdei Vasút, az Állatkert és a Nagyerdő is, ahol az egyetem főépülete is áll, környékén gyógyfürdő, kis tó és vidámpark is található.
A főbejárat felett az ő címere látható. Árpád téri templom (Árpád tér 3. ) Debrecen épített öröksége viszonylag fiatal, ritka a barokk kor előtti emlék. Mindezt a századforduló környékén épült historizáló, eklektikus épületek pótolhatják hatásukban. A szabályos négyszög alakú Árpád téren 1912-ben Tóásó Pál tervei szerint épült neoromán templom gazdagon faragott bélletes (befelé szűkülő, oszlopokkal díszített) kapuja a középkor szakrális kapuit idézi. Klinika épületei (Nagyerdei krt. 98. ) A Debreceni Magyar Király Tudományegyetem 1912-es megalapításával nagyszabású építkezés indult meg a városban. Debrecen hatalmas területet adományozott az egyetemnek a központi épület és a klinikai kórházak létrehozására. Az első világháború befejezésétől az egyetem főépületének 1932-es átadásáig sorra épültek a klinika épületei Korb Flóris tervei alapján a historizmus jegyében. Az épületekre sok esetben a barokkos monumentalitás a jellemző. Volt Széll Kálmán-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 35-37. ) Debrecen belvárosának egyik legszebb szecessziós épülete, mely az 1910-es években épült Pavlovits Károly műépítész tervei szerint a Piac utcai forgatagtól távolabb, a csendes Bajcsy-Zsilinszky utcán.
Hogyha ma magyarországi autóiparról beszélünk, az már senkinek sem újdonság, pedig ez a rendszerváltás előtt éppoly "eretnek" gondolatnak számított, mint mondjuk a szabad határátlépés. Érdekes módon a 80-as évek végén, amikor megindult az a demokratizálódási folyamat, amely az első szabad választásokhoz vezetett, havonta röppentek föl a hírek a lehetséges magyarországi személyautó gyártásról – nem véletlenül. A KGST munkamegosztásban Magyarországnak jutott autóbusz és teherautó gyártás, de személyautó nem. Így a személyautó gyártásról szóló hírek éppúgy az adott rendszer kereteit feszegették, mint a demokratizálódási folyamat politikai lépései. Százmilliárdos osztalékot vettek ki a magyar Opel-gyárból - mfor.hu. A 80-as évek végén az Opel a motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet, hiszen az ottani alacsonyabb gyártási költségek nyilvánvaló versenyelőnyt jelentettek. Ez a térség azonban olyan ismeretlen terep volt, amely az előnyök mellett jócskán rejtett kockázatokat is. Ezért rendelt az Opel független szakértőktől egy olyan tanulmányt, amely ezeket az előnyöket és kockázatokat tette mérlegre.
A társaság, amit mi csak "Opel-gyár" néven emlegetünk, az Opel Szentgotthárd Autóipari Kft., ami személygépjármű-motorok, hengerfejek, haszongépjárművekbe építendő sebességváltók, valamint egyéb motoralkatrészek összeszerelésével foglalkozik. Csökkenő árbevétel mellett dupla adózott nyereség A társaságnál folytatódott az évek óta tartó trend, az árbevétel 11 százalékkal csökkent; a 106 millió eurós árbevétel 95 százaléka nem meglepő módon exportértékesítésből adódik, ami teljes egészében az EU-ba irányul. Az árbevétel 91 százalékban az összeszerelési díjbevételből, 9 százalékban pedig továbbszámlázott egyéb szolgáltatásokból és hulladék értékesítéséből tevődik össze. A miniszter a kormány feladatáról és felelősségéről beszélt a szentgotthárdi Opel-gyár ünnepségén - alon.hu. A céget idén is közel 300 ezer eurós adófizetési kötelezettség terhelte (a korábbi évekre vonatkozó ellenőrzés miatt felmerült új tételek miatt nem csökkent az összeg érdemben), az adózott eredmény viszont több mint a duplájára emelkedett 2019-re: a korábbi 1, 9 milló euróról 4, 2 millió euróra. Ez - csökkenő árbevétel mellett - úgy történhetett meg, hogy a korábbi években jellemző 55-57 millió euró helyett 2019-ben az értékcsökkenési leírás összege 47, 1 millió euró volt, valamint az anyag- és személyi jellegű költségek is csökkentek.
Az üzemben tavaly több mint 289 ezer háromhengeres benzinmotor készült, amely jóval nagyobb volumen, mint a 2020-as volt. A vállalat tájékoztatása szerint jól kezdődött az idei év az üzem számára, elégedettek a kihasználtságukkal. Az elmúlt időszakban a járvány miatti beszállítási nehézségek miatt a szentgotthárdi gyár is ki volt téve a piaci igények állandó változásának. A vállalat korábbi tájékoztatása szerint szinte napról napra kellett módosítaniuk a termelési ütemezésüket, hogy követni tudják a változó autógyári igényeket. Ugyanakkor a rugalmasságuknak köszönhetően el tudták kerülni a huzamosabb leállást a termelésben, és csak egy-egy műszak törlésére vagy átalakítására volt szükség, nem kellett napokra leállítani a termelést. A vállalat tájékoztatása szerint kisebb darabszám-korrekcióra rászorult ugyan a gyár, de kihasználtságuk a csoporton belüli átcsoportosítások révén kielégítő volt.
Az Opel 1990-ben vette át az üzemet, és 1992-re felépített egy új gyárat, amelyet sokáig a keletnémet gazdaság megújításának és felzárkóztatásának mintapéldájaként tartottak számon. Az eisenachi üzem a Türingia tartományi térség egyik legnagyobb ipari munkáltatója. A Grandland X nevű városi terepjáró modellt gyártják, hagyományos és hibrid meghajtással. Korábban két Opel kisautót, a Corsa és az Adam nevű modelleket gyártották. Az átállás miatt tavaly két és fél hónapig állt a munka. Az idén augusztusban is kényszerszünetet kellett tartani, mert egy elektronikai alkatrészeket gyártó malajziai beszállítónál a koronavírus-járvány miatt felfüggesztették a termelést. Az Opel a korábbi anyavállalat, a francia PSA Group és az olasz-amerikai Fiat Chrysler Automobiles egyesülésével az év elején létrejött Stellantis konszernhez tartozik. A chiphiány a vállalatcsoport egészét sújtja, adataik szerint a január-júniusi időszakban 700 ezer autót nem tudtak legyártani miatta. Az üzletmenet így is jól alakult, a társaság 75 milliárd euró bevételt és 5, 9 milliárd euró nyereséget ért el hat hónap alatt.