Ha nagyon kicsi, vagy például a lap egyik sarkban bújik el, akkor az alacsony önbizalomra, saját maga háttérbe szorítására utalhat. Ilyenkor fokozottan figyeljünk arra, hogy sokat dícsérjük gyerekünket, és próbáljunk minél többet beszélgetni vele az őt akár negatívan érintő dolgokról. Gyökérzet Egyáltalán nem probléma, ha nem rajzol gyermekünk gyökérzetet, hiszen a való életben sem látszik a fák gyökere a földtől. Ha azonban a gyökérzetet is lerajzolja, akkor valószínűsíthetjük, hogy gyermekünk hajlamos a dolgok mélyére tekinteni, olyan dolgokat is észrevenni, amik nem egyértelműek, és hogy valószínűleg érdeklik a miértek az élet sok területén. Emellett a gyökérzet rajzolása szimbolizálja a hátteret, az ösztönlétet és a családot is, így arányos megjelenése a kiegyensúlyozott háttérre utalhat. A Baum-teszt: rajzolj egy fát és tudd meg, ki is vagy valójában!. Aránytalanul erős megjelenés esetén azonban lehetséges, hogy túl erősek a mélyen lévő indulatok, amiknek kezelésével később még probléma lehet. Fatörzs Általában a fa ábrázolásakor a fatörzset a rajzoló egójával hozzák összefüggésbe.
A firkák félúton lévő nyomok a valódi kézírás és az agy által létrehozott képek között. Mégis közelebb áll a képi gondolkozáshoz, mint az íráshoz. A firkáló néha befelé forduló, de e mellett magas képzelőerővel megáldott, aki belső kreativitását ily módon juttatja kifejezésre. A firkálgatás az elnyomott érzelmek tudatalatti kivetülése. Írásváltozások életkorok függvényében Az írásmozgás nem veleszületett képessége az embernek. Ezt tanulnia kell, és ez a kialakuló írómozgás fejlődésével jár együtt. Az írásmozgás fejlődésének pedig -hasonlóan a pszichés fejlődéshez- törvényszerűségei és állomásai vannak. A beszéd és az írás fejlődését akadályozó tényezők A beszédet és a nyelvet a gyermek a környezetétől tanulja, onnét másolja. Fa rajz elemzése 6. Ha ebben akadályozó tényező van, akkor a beszédfejlődés is gátolt lesz. A beszédet olyan formában tanulja meg a gyermek, ahogy a közvetlen környezete beszél. Ha pl. tájszólással beszélnek körülötte, akkor olyan formában tanul meg beszélni. Ha pedig beszédhibás van a közelében az is zavarólag hat.
Később, ha a használt színek zömében halványak, a gyerek visszahúzódóbb, kevésbé hallatja hangját, talán kissé önbizalomhiányos is lehet. A harsányabb színek a dominanciára, az erős akaratra, bátor megnyilvánulásra utalhatnak. Hozzátesszük, a vásárolt ceruza minősége nehezíti, torzítja a színhasználat-elemzés eredményét. A rossz minőségű ceruzák, ha a gyerek önértékelése rendben van is, halványak lesznek. Gyerekrajzok: A fa ábrázolás jelentése. A színezés pontossága Amikor a gyerek már tudatosabban színez, a sötétebb színek használata, mint a fekete, lehet figyelemfelkeltő jel, de nem feltétlenül rossz lelkiállapotra utaló jelről van szó. Amiatt is választhatja a gyerek, mert egyszerűen erősebben látszik a többi ceruza színénél. A satírozás jellege ugyancsak árulkodó. A precíz színezés a szabályok betartására, tiszteletben tartására mutat, a hanyag satírozás, a körvonalak átlépése türelmetlenségre, a szabályok alacsonyabb fokú tartására, a határok feszegetésére mutathat. Fontos, hogy egész kisgyerekektől még ne várjunk csodát, tökéletes színezést, arányokat, alakokat: a bölcsődés, vagy kis óvodás még nem fog úgy rajzolni, mint egy általános iskolás.
Száz év – tíz vers. Pilinszky János születésének centenáriumára készülünk. Tíz vershez közelítve keressük az életmű sarokköveit. A negyedik vers, melyhez közelebb lépünk, az Egyenes labirintus című, a Szálkák kötet Felelet ciklusának utolsóelőtti verse. Kulcsszava, mely alapfogalma a Pilinszky-életműnek: a halál. Negyven éve, 1981. május 27-én halt meg Pilinszky János. "A tengerbe vissza-visszatérő vizek: »belehalnak« a tengerbe. Valójában azonban nem szűnnek meg – csupán hazatalálnak. E »paradoxon« talán legszebb és legmegvilágítóbb képe, hasonlata a halálnak. " Negyven évvel ezelőtt halt meg Pilinszky János. Egy művész, aki állandó haláltudatban élt. Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: Pilinszky János: Egyenes labirintus. Haláltudatban, de halálfélelem nélkül, a jó halálra vágyva. "A legvégén azt mondanám, hogy bízom abban, hogy meg fogok halni, mert ez idáig mindenkinek sikerült. Nem tudom elképzelni, de bízom abban, hogy nekem is fog sikerülni. " A halál valóságát tagadni igyekvő civilizációval szemben dönthet úgy az ember, hogy rátekint és egész életében "gyakorolja a halált".
Egyenes labirintus – Pilinszky János Milyen lesz az a visszaröpülés, amiről csak hasonlatok beszélnek, olyanfélék, hogy oltár, szentély, kézfogás, visszatérés, ölelés, fűben, fák alatt megterített asztal, hol nincs első és nincs utolsó vendég, végül is milyen lesz, milyen lesz e nyitott szárnyú emelkedő zuhanás, visszahullás a fókusz lángoló közös fészkébe? – nem tudom, és mégis, hogyha valamit tudok, hát ezt tudom, e forró folyosót, e nyílegyenes labirintust, melyben mind tömöttebb és mind tömöttebb és egyre szabadabb a tény, hogy röpülünk.
Hogy elmondja, a halálban mind egyek vagyunk és egyenlők; hogy elmondja, a halál szabadság, és hazatérés, és irgalom. A művészet segít elfogadni, s talán megérteni is a halált. Hogy szabad lehessen a lélek. "A tudomány bármit is alkot, valamiképpen – tudva, nem tudva, közvetve vagy közvetlenül – a halált kívánja legyőzni. (…) Ezzel szemben a művészet kisigényű. Nem a halált kívánja eltörölni, csupán megpróbál segíteni meghalni. A halál ugyanis nem a tér és idő büntetése, hanem a térbe és időbe ágyazott világ irgalma. Egyenes labirintus - Pilinszky-est. " Idézett esszék, interjúk Néhány szóban (Új Ember, 1971. február 14. ) Egy lírikus naplójából (Új Ember, 1973. február 25. ) Hűség a labirintushoz (televíziós portré, 1978) Szerző: Borsodi Henrietta Fotó: Hunyady József / FORTEPAN Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata a 2021. május 23-i Új Ember Mértékadó mellékletében jelent meg.
A Négysoros tükrözi az egész kötet hangulatát. "Alvó szegek a jéghideg homokban. Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet. " A Harbach 1944 és a Francia fogoly című vers a lágerek emlékét tükrözi, amit képtelen volt elfelejteni. Íme a Francia fogoly egy részlete: "Minek folytassam? - Őrök jöttek érte; a szomszéd fogolytáborból szökött. S én bolyongok, mint akkor is a kertben az itthoni kert árnyai között. A jegyzetembe nézek és idézem: "Csak azt feledném, azt a franciát... " S a fülemből, a szememből, a számból a heves emlék forrón rámkiált: "Éhes vagyok! " - És egyszeriben érzem a halhatatlan éhséget, amit a nyomorult már réges-rég nem érez, se földi táplálék nem csillapít. Belőlem él! És egyre éhesebben! És egyre kevesebb vagyok neki! Ki el lett volna bármi eleségen: most már a szívemet követeli. " Az Apokrif című vers Pilinszky világképének nagy, összefoglaló verse, mind a költő, mind a XX. századi magyar líra egyik legkiemelkedőbb alkotása.