Azonban azt biztosan állíthatjuk, hogy a színhasználat, a megvilágítás, az egyes figurák mozdulatai, gesztusai mind-mind Leonardo zsenialitását mutatják. Mona Lisa Az 1500-as évek elején Leonardo Firenzébe költözött, ahol 1503-ban kezdte el festeni a Mona Lisa-t. A munka közel 3 évig tartott. A monda szerint ebből 2 évet vett igénybe a női alak híres mosolyának kialakítása. Ennyi ideig tartott, míg a Mester megalkotta a számára megfelelően tökéletes mosolyt. A kép maga egy 77 x 53 cm nagyságú – Leonardo más műveihez képest viszonylag kis méretű – fatáblára festett olajportré. Egy rejtélyes, bölcsességet sugárzó női képmás, mely a mai napig talány a kutatók számára. A festmény jelenleg a párizsi Louvre-ban tekinthető meg. Kit ábrázol a kép? Nos, ez az a kérdés, ami a mai napig vitatott. A legelterjedtebb vélekedés szerint del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja. Ezt a tényt bizonyos tények is alátámasztják. Egyes feltevések szerint azonban Leonardo egyfajta önarcképe, női köntösbe bújtatva.
Mathieu Deldicque, a Louvre kurátora azt mondta a BBC -nek, hogy nagyon figyelemreméltó a Mona Vanna képen lévő nőalak arca és kézfeje, vagyis feltűnően hasonlít egymásra Mona Lisa és Mona vanna. A kurátor abban szinte teljesen biztos, hogy ez a szénrajz egy olajfestmény vázlataként készült. Az pedig biztos, hogy a rajz a 16. század elején, éppen Leonardo életének vége felé készült, tehát amikor a Mona Lisá -t festette. Mona Lisa Forrás: AFP Annak ellenére, hogy Leonardo mindig nagyon aprólékosan dolgozta ki alanyai testét, valamiben mégsem ő volt a legjobb. Nem volt jó a női alakok ábrázolásában. A női figuráinak nagy része férfias testtel, alkattal jelent meg. Ez egyébként a Mona Vanna esetében is jól látható. Ugyanis robosztus, férfias tartással ruházta fel az asszonyt, különösen a váll és has területén. Az alkotások összevetéséből jól látható, hogy két test arányai szinte tökéletesen megegyeznek. A kezek kidolgozottsága és beállításai szintén hasonlók. A hangulat és a nő kisugárzása a két képen ugyancsak azonos.
A Mona Lisa lehetéges meztelen vázlata, a Mona Vanna egy szakértői vizsgálat erejéig átköltözött a párizsi Louvre-ba, mert nagyon gyanús, hogy a már 150 éve ismert rajzon valóban Leonardo dolgozott. A párizsi Louvre szakértői vizsgálnak egy szénrajzot, ami már 1862 óta a párizsi Conde Múzeum gyűjteményének része. A meztelen nőalakot ábrázoló rajzot Mona Vanna -ként tartják számon a szakértők, többek között azért, mert vonásai nagyon hasonlítanak Mona Lisáéra. Ezért is vizsgálják most a Louvre szakértői, hátha be tudják bizonyítani, hogy a hasonlóságnak oka is van, vagyis Leonardo da Vinci is dolgozott a rajzon. Azt jó ideje úgy tartják, hogy Leonardóhoz köze van a képnek, mivel a korábbi szakértői vélemények szerint is az ő műhelyében készült a rajz. Azt gondolták, a mester egyik tanítványa készíthette. Ám ennél jóval messzebbre jutottak a következtetésekben a Louvre szakértői vizsgálataik alapján: ha nem is az egész szénrajzot, de egy részét valószínűleg Leonardo készítette. Mona Vanna a mosolygó Lisa vázlata lenne?
Az ősemberek bezzeg tökéletesen rajzolták fel azt a barlangok falán. Da Vinci polihisztor volt. Többek közt festő, szobrász, mérnök, matematikus, feltaláló, építész, hadmérnök, anatonómus, szobrász, zeneszerző, költő, író. Leonardo figyelemhiányos és hiperaktív személy volt. Egyes tudósok szerint ez enyhe autizmusra utal. Megelőzte korát zseniális találmányaival, amelyek többségét meg is építette. Leonardo vázlatfüzeteiben nem egyszer a rendkívül nehéz tükörírással írt. Az utolsó vacsora Milánóban, a Santa Maria delle Grazie kolostorban úgy van elhelyezve a falon, mintha annak tökéletes folytatása volna. (Emiatt sokkal magasabbra helyezték, mint szokványosan, hogy a perspektíva vonalak hitelesek legyenek. ) Dan Brown a Da Vinci kód című regényével sokak fülébe bogarat ültetett, mi szerint Da Vinci rejtjeles üzeneteket hagyott az utókorra, illetve maga is a Sion rend tagja volt, ami a Szent Grált kutatta. Konkrét bizonyíték nem támasztja alá ezeket az elképzeléseket. A legtöbb verzió az Utolsó vacsora festményről született, többek közt, hogy a 12 csillagjegyet ábrázolja, avagy Jézus feleségét, Mária Magdolnát.
Az Orléans-i Henrik, Aumale hercege által megszerzett rajzot a Párizstól északra fekvő kastélyban őrzik. A papírra készült rajzot annak idején vázlatnak tekintették Leonardo da Vinci egy művéhez, a szentpétervári Ermitázsban őrzött Meztelen Mona Lisához. Később a kor és a nedvesség megrongálta festményt egyszerű műtermi másolatnak fokozták le, a vázlat is erre a sorsra jutott. A reneszánsz mester halálának 500 évfordulója alkalmából 2019-ben Chantilly-ban rendezendő kiállításra készülve a Condé Múzeum 2017-ben első ízben megvizsgáltatta a rajzot a francia múzeumok kutatási és restaurációs központjával (C2RMF). A C2RMF-ben binokuláris mikroszkóppal, röntgensugarakkal, ibolyán túli fénnyel történő fotolumineszcenciával és infravörös reflektográfiával elvégzett elemzéseinek köszönhetően a 74, 8x 56 centiméteres rajz nagy figyelmet kapott. "Sok új elemet fedeztünk fel, közöttük a balkezes vonalakat" – mondta Mathieu Deldicque. Más jelek is arra utalnak, hogy "elsőrangú művész" készítette a művet, például a rajz minősége, valamint a Leonardo által annyira kedvelt, a kontúrok elmosására alkalmas sfumato technika alkalmazása.
Közzétette: Alajuli Közzétéve: 2015. október 16., péntek, 12:22 Kisgyermekes anyuka vagyok, aki nagyon szívesen szorgoskodik a konyhában a család nagy örömére. Szeretem a magyaros ételeket, a házias ízeket, nagymamáink régi receptjeit, de a külföldi konyhák ízvilága is vonz. Mindenkit szeretettel várok a Facebook oldalamon, és a blogomon is! :)
Visszajelzés küldése
közepes fej vöröshagyma • vöröslencse • konzerves csiperkegomba (170 g) • fokhagyma • stár • Só, bors, római kömèny ízlès szerint • tojás a tükörtojáshoz • Kevès olaj a dinsztelèshez (2 ek. )