BOSSZÚBÓL JELES Minden lány nevében / Netflix 06:51 | Revizor - Film Netflix bosszú Kevés annál undorítóbb dolog létezik, mint amikor a politika és az embercsempészet összefonódik. A dél-afrikai film, a Minden lány nevében kicsit még ezt is feljebb tudja srófolni, bár a politikai játszmák mélyén rejlő lehetőségeket nem használja ki. Viszont bosszúfilmként kimondottan élvezhető. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
És nincs is tetkója. A Netflixen futó dél-afrikai Minden lány nevében ugyan sok ponton megidézi a klasszikus skandináv krimit, valamiért mégis képtelen annak mélységeit visszaadni - bár az alaptéma nagyon is izgalmas. A filmet egy kijózanító adat zárja: az Egyesült Államokban évente 500-700 ezren, zömében gyermek kerül emberkereskedők kezei közé, és közülük jó esetben 1, azaz egy százalék kerül meg. Mik lehetnek akkor a számok és arányok egy olyan, jóval kevésbé fejlett országban, mint Dél-Afrika, ahol a Netflix új, saját gyártású filmje, a Minden lány nevében játszódik? Nyilván borzasztóak, állítja a Hollywoodot is megjárt rendező, Donovan Marsh ( A Hunter Killer küldetés), de nem olyan borzasztóak, mint pár évtizeddel korábban, az Apartheid korában voltak, amikor az elrabolt, nagyrészt fekete kislányok nem csak pedofil vadállatok gyorsan elhasználható játékaivá váltak, hanem egyfajta keményvalutává is. A film egy valós esetből indul ki: 1994-ben egy Gert de Jager nevű férfi hat kislány elrablását vallotta be – ők sosem kerültek elő -, és azt állította, hogy az akkori kormánypárt egyik minisztere utasításait hajtotta végre, a lányokat pedig a fennálló embergót kikerülve, fizetőeszközként használták, és olajat kaptak cserébe gazdag arab sejkektől.
A lezárás szerintem elrontotta a film erejét, és az egész ment a levesbe… Szóval ha van valakinek szabadideje egy elhibázott filmre, ami csak figyelemfelkeltő, de nem ad mély bepillantást a témába, az azért nézze meg. norkaa 2021. július 27., 09:33 Sajnos ez most nem jött be, a témakör nagyon jó lett volna, de a kivitelezés nem volt jó. Unalmas volt, nem történt a filmben semmi. Sokkal jobban ki lehetett volna használni ezt a komoly témát. Népszerű idézetek Hasonló filmek címkék alapján
Nem tudjuk meg például, hogyan él, milyen ember és milyen módszerekkel dolgozik az önjelölt bosszúálló – A tetovált lányban pont Lisbeth Salander megismerése volt talán a legizgalmasabb rész -, ahogy a nyomozónőről sem derül ki, miért ezt a munkát választotta, mi hajtja, és persze milyen ember. Ezek egyfajta filmes archetípusok az összes többi karakterrel, a rendőrfőnökkel és a főgonosszal ( Deon Lotz) együtt, akikre persze simán lehet egy jó sztorit építeni, ha cserében kapunk valami mást is. Az viszont nyilvánvaló, hogy a készítőket a jó szándék vezérelte, és valami fontosat akartak elmesélni nekünk, ami félig sikerült is – merthogy jó arcokat, jó közeget választottak egy jó sztorihoz, amit aztán nem tudtak rendesen kidolgozni. Értékelés: 6/10
Aki meg valamiért maradt, azon a politikus Nolte (Deon Lotz) élte ki pedofil vágyait.
Ez a törekvés, amely természetesen minden programszerűség nélkül való, mindinkább eltávolította a művészt a valóságtól, és közelebb vitte exotikus, színes, elragadó álmainak világához. Egyszerre csak finom hölgyek, rokokó kosztümös alakok keleti miliőben, rózsaszín madarak, feketeruhás, kaján rablók, szerecsen szolgák, keleti formák, csodás tájak, komor lovagok jelennek meg előttünk. Keleti eva kepek 3. Rajzok és festmények foglalják magukba ezt a megigéző álomvilágot, de voltaképpen közelebb áll mindannyi a rajzhoz külső megjelenése tekintetében. Mintha a mesevilágban járnánk: elménk örvend, hogy valóságot és álmot, borzalmast és kényeskedőt, gáláns és korai reneszánsz hangulatot, keletit és nyugatit oly kellemesen varázsol elénk. Valóban a művészt sok világrész és számos kor fejlett szépségei ihlethették meg: csak egy magasabb kultúrában, egy szerencsés viszonyok közt élő és gondosan ápolt lélek képes a finomságok ily kaleidoszkópját vászonra, papirosra vetíteni. A fantázia eme játékai közül legszembeötlőbb sok máson kívül a "Sardanapal" című kép.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 6850 bájt Növények Libanoni cédrus [[Kép:|thumb|200px|right|]] ( Cedrus libani, Syn: Cedrus atlantica) Más neve(i): ' A libanoni cédrus örökzöld fa, a tűlevelűek osztályában a cédrus növénynemzetség egyik faja. Libanonban legendás állományainak csak hírmondói maradtak. Kisebb csoportjai, erdőfoltjai Ain Zahalta, Jebel Baruk, Hadeth, Bsharre és Ehden környékén láthatók, és egy-két ponton Szíriában is megmaradt. Tauruszi cédrus nevű alfaja Kis-Ázsiában, a Taurus hegységben él, és – a Földközi-tenger keleti partvidékéhez hasonlóan – kilíkiai jegenyefenyővel (Abies cilicica), görög borókával (Juniperus excelsa) és szagos borókával (Juniperus foetidissima) társul. Közepes vagy magas fa (15–40 m). Keleti eva kepek -. Törzse általában hamar több melléktörzsre ágazik, idős korában óriás ernyőt formál. A fiatal példányok koronája többnyire kúpos, az idősebbeké kiterül és szélesen ellaposodik. Az első éves ágak meredeken felfelé nőnek, de a csúcsuk kissé lehajlik – az alattuk sorakozó ágak vízszintesen, szélesen szétterülnek.
Isten országának ősképét minden ember magában hordja. Ezért Jézus Isten országáról nem mond semmit, csak hogy "az tibennetek van". Hamvas Béla: Scientia Sacra - A kereszténység (in Scientia Sacra II., Medio Kiadó, 1996, ISBN 9637918108) Külső hivatkozások [ szerkesztés]