A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai. Az eddig ismert legkisebb szárazföldi puhatestű egy 2015-ben leírt borneói csigafaj volt, azonban azt egy észak-vietnámi barlangból most előkerült Angustopila psammion faj (jelentése ógörögül: homokszem) maga mögé utasította - áll az ELKH MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében. A világ legkisebbjének kijáró trófeát birtokló új faj héjának legnagyobb mérete 0, 6 és 0, 68 milliméter között változik, a legkisebb példány kalkulált térfogata pedig 0, 036 köbmilliméter. Segíts te is felderíteni a budapesti invazív csigafajokat! | Gardenista. A beszámoló szerint a Laoszban szintén most felfedezett másik parányi csigafaj azért különleges, mert az élő példányok spirális mintázatban sárgolyókat helyeznek el a héjukon. A hasonló viselkedési mintázatok leggyakoribb magyarázata az álcázás.
Évfolyam▼ Kiadvány cím▲ Cikk cím▲ Szerzők▲ És kapcsolat: szerző: Páll-Gergely Barna Találatok: 7
És végül a releváns karakterekből jövünk rá, hogy mely populációk tartoznak külön fajba. Amikor a fajhatárokat tisztán látjuk, – ahogy már említettem – el kell menni múzeumokba, vagy ki kell kölcsönözni az egyéb, már ismert fajoknak a típuspéldányait, és azokkal össze kell hasonlítani a mieinket. Majd egy tudományos publikációban le kell írni, hogy miért új a miénk, hogy lehet megkülönböztetni a többitől. Ezt be kell nyújtani egy tudományos folyóirathoz, ahol keresztülmegy egy bírálati procedúrán, és végül megjelenik. Akkor lesz egy faj ismert a tudomány számára. Tech: Magyar tudósok felfedezték a világ legkisebb szárazföldi csigáját, 1 milliméteres sincs | hvg.hu. Az interjút készítette: Bajomi Bálint – Kapcsolódó interjú a honlapunkon: A biológiai sokféleségről szóló ismereteink alapkövei
2009. 03. 23., 14:58 | Utolsó módosítás: 2009. 23., 14:58 | Páll-Gergely Barna - Patras Jelentkezz te is! Ha kérdéseinkre te is szívesen válaszolnál, írj nekünk a címre! Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott? Patrasban még hat hónapig maradok. Otthon Mosonmagyaróváron lakom, de leginkabb Pécsett élek, ott járok egyetemre. Két éve egy belgiumi konferencián ismerkedtem meg egy görög biológussal, aki invitált, hogy ha el tudom intézni az anyagiakat valami ösztöndíjjal, dolgozhatok a laborjában. Ez sikerült is, így most az itteni egyetemen ügyködök, és persze tanulok. Konkrétan sziklalakó orsócsigákat kutatunk, hogy miért olyanok, amilyenek. Nagyképűen szólva, az evolúció munkáját igyekszünk valahogy tetten érni. Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb? Már közhely számba megy, hogy a görögök mindent könnyedén vesznek, ahonnan csak lehet, elkésnek és nem lehet rájuk számítani. Számítani - amennyire eddig láttam - lehet rájuk, de a többi nagyjából igaz, és ezt minden itt élő külföldi átveszi.
Elterjedését senki nem kutatta, egészen 2018-ig alig 10 tudományosan is megerősített esetben bukkant fel cirádás éticsiga Magyarországon. Ekkor a szakember Facebook-oldalt indított, ahol azt kérte a budapestiektől, hogy küldjenek fotókat a cirádás, és egy másik hasonlóan idegenhonos faj, a fehérsávos éticsiga (Helix lucorum) észleléseiről. Mára a cirádás 100, a fehérsávos 40 megjelenésére van adatunk csak a főváros területén. Ezen a képen látszik, hogy előbbi inkább Pesten, míg utóbbi Budán gyakoribb: Forrás: Páll-Gergely Barna Nekik lejt a pálya Mindkét faj jelen van és terjed, ez pedig legalább két okból is rendkívül szomorú. Egyrészt hatalmas étvágyukkal nagyon komolyan károsítják a virágos- és konyhakerteket, Ausztráliban és Új-Zélandon – ahova szintén emberi közvetítéssel kerültek – jelenleg a puhatestűek közül az egyik legjelentősebb gazdasági kártevőnek számítanak. Másrészt óriás éticsiga vetélytársai, és félő, hogy kiszoríthatják élőhelyéről az őshonos fajt. Sőt, tudományosan ugyan még nem jelenthetjük ki, de a szakember megfigyelései alapján ahol ezek megjelennek, ott az óriás éticsigák populációi visszaszorulnak.
Időm legnagyobb részét egyébiránt más ösztöndíjasokkal, cserediákokkal töltöm. Az egész görög táj szerintem csodálatos, az ételek - mint más dél-európai országban - frenetikusak. Patras a tengerparton fekszik, de ha síelni vagy hegyet mászni támad valakinek kedve, a másik irányba indulva annak sincs akadálya. Az elmúlt napokban volt a patrasi karnevál, ami egy hétvégére az ország fővárosává varázsolta a helyet. Hogy miben jobb? A lazaság súlyosan hiányzik otthonról, és ez sok mindenre rányomja a bélyegét. És miben rosszabb? Hát ezek a görögök nagyon lazák. Mi hiányzik Magyarországról? Egyelőre semmi, de van elképzelésem, hogy több idő múlva mi fog hiányozni a barátaimon és szüleimen kívül. Talán a lankás dunántúli domboldalak látványa. Itt persze van más helyette, de az erdőket az ősgörögök kiirtották, így a táj teljesen más lett. Illetve itt nagyon nehezen értik a magyar szóvicceket. Mi hiányozna, ha eljönnél onnan? Leginkább a mediterrán konyha. Nem eszem állatokat, így az itteni étrend sokkal közelebb áll hozzam.
Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol. Hallgatja egy süket ember ki a vízben lubickol. Sej, haj, denevér, bennünk van a kutyavér. Vak meglátja, hogy kiugrik, sánta utánaszalad. Kopasz ember haját tépi, a néma meg óbégat. Sej, haj, denevér, biciklizik az egér. Gyűjtötte: Domonyi Rita Tervezte: Fülöp József Rendezte: Alexey Alexeev
Száraz tónak nedves partjan dalszöveg Meddig kell még várni a Harangodi-tározó újraéledésére? | SZON Száraz tónak nedves partján - lapozó - Köhögés, fulladás, viszkető bőr és vörös szemek: lehet, hogy túl száraz a levegő a szobában? – Mindent a párásításról - WMN Összeállította: Kerényi György. Budapest: Budapest Székesfőváros Irodalmi és Művészeti Intézet. 125. o. Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 405. o. ISBN 978 963 88686 9 5 Pécsi Géza – Uzsayné Pécsi Rita: Énektár: A Kulcs a muzsikához c. tankönyv melléklete. Pécs: Kulcs a muzsikához Alapítvány. 1999. 149. o. Kerényi György: Körbe-körbe: Kánongyüjtemény. 2. füzet, 45. kotta Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában: Dallamgyűjtemény óvodák számára. Budapest: Zeneműkiadó. 1980. ISBN 963 330 402 4 296. kotta Ludvig József: Kis kacsa fürdik…: Gyermekdalok gitárakkordokkal. Miskolc: Koncert 1234 Kft. 18. o. Felvételek [ szerkesztés] Száraz tónak nedves partján. YouTube (2013. aug. 28. )