Az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítésének hatása a gázárakra és a versenyre 2017. február 22. - Verseny és Szabályozás konferencia, Budapest Kotek Péter a Verseny és Szabályozás tanulmánykötetet bemutató konferencián prezentálta a REKK elemzését az Északi Áramlat bővítéséről. Modellezési eredményeink alapján az Északi Áramlat bővítése a hosszú távú szerződések átadási pontjának és útvonalának módosítása révén szűkíti a spot gáz áramlásának lehetőségeit, és növeli a kelet-közép-európai államokban a földgáz árat. Északi Áramlat 2 - Portfolio.hu. Az árnövelési hatás további beruházási igényt indukál a régióban. A tanulmány elérhető az MTA honlapján.
Pedig erre a vezetékre szüksége lesz még Európának és Oroszországnak is a jövőben. Az európai gázfogyasztás ugyanis 2014 óta ismét nagy sebességgel nő, amit fel fog gyorsítani a német energetikai rendszer változása, a nagyobb megújuló arány és a nukleáris és szénkapacitások leépítése 2022-re és 2038-ra. Európa belső forrásai csökkennek, az öt éve még 50 milliárd köbmétert termelő groningeni mezőt 2030-ra végleg le akarják állítani a hollandok. Ezért ha még meg is épül a 31, 5 milliárd köbméter kapacitású Török Áramlat és a hozzá kapcsolódó balkáni rendszer, az ukrán tranzit évi 10 és 50 milliárd köbméter mértékű lehet a 2020-as években. Az EU-28 belső földgázfogyasztásának alakulása (ezer TJ-ban). Miért okoz ennyi feszültséget az Északi-Áramlat 2 gázvezeték? – Erste Market. Forrás: Eurostat. Megjegyzés: 1 milliárd köbméter gáz kb. 35, 2 terrajoule (TJ), vagyis a jelenleg 19 ezer TJ EU-28 földgáz fogyasztás kb. 540 milliárd köbméternek felel meg. A 2013-2017-es adatok a havi fogyasztási adatok alapján becsült éves értékek. Végezetül még egy utolsó gondolat, amiben téved az Economist.
Mint írták, a tanúsítási eljárás az új cég felállításáig szünetel. A hatóság majd a leányvállalat - mint új kérelmező - által újonnan benyújtott dokumentumok alapján dönt az ügyben a törvényben előírt négy hónapból megmaradt időn belül. A német hatóság a döntését határozattervezetbe foglalja, amelyet az európai uniós belső piaci szabályoknak megfelelősen megküld a közösség versenyfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Bizottságnak. A Handelsblatt című német üzleti lap szerint a felfüggesztés több hónappal meghosszabbíthatja az üzemeltetői tanúsítvány kiállításának folyamatát, amelyet az eredeti menetrend szerint legkésőbb január 10-ig le kellene zárni. Ugyanakkor a fő beruházó orosz Gazprom - a Nord Stream 2 AG tulajdonosa - az eljárás vége előtt is elindíthatja a földgázszállítást, bár ebben az esetben szabálysértési bírságot kockáztatna. A Bundesnetzagentur tanúsítási eljárása az Európai Unió (EU) gázirányelvének rendelkezéseit követi. Ez azokra a csővezetékekre vonatkozik, amelyek az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból vezetnek a közösség területére, és 2019 után épültek.
A szibériai gáz kitermelési költsége 2 USD/boe alatt van, ami az egyik legolcsóbb a világon. Európába szállítani, egy már kiépített infrastruktúrával, még ha ennek a karbantartási költségeit is figyelembe vesszük, az egyik legolcsóbb, sokkal olcsóbb, mint az LNG bármilyen forrásból. Az ukrán gázinfrastruktúra rossz állapotban van, jelentős beruházásra szorul. Kérdés, ki fedezze és fektesse be a szükséges 10-20 milliárd dollárt, egy korrupt országba, ahol egyáltalán nem biztos, hogy a vezetékrendszert használni fogják. Az ukránok nyilvánvalóan hallani sem akarnak arról, hogy a Naftogáz tulajdonjogát átadják bárkinek is. Más viszont ilyen feltételek hiánya nem hajlandó pénzt adni. A harmadik energiapaktum feltételeinek nem felel meg az Északi-Áramlat 2, mivel a forrást nem lehet diverzifikálni. Erre egyetlen import vezeték sem képes, amely egy irányból szállít földgázt. Miért ne lehetne ehelyett már Oroszországban eladnia a gázt vagy mentességet adni az EU szabályozás alól? Mennyivel drágább és kevésbé biztonságos egy tengeralatti gázvezeték, mint egy szárazföldi?
Az Északi-Áramlat 2 gázvezeték megépítése körüli huzavona sokkal inkább szól a politikáról, mint a közgazdasági racionalitásról. Pedig súlyos ára lehet annak, ha az utóbbiról teljesen megfeledkezünk. Érvek és ellenérvek az építés ellen és mellett. Az Északi-Áramlat-2 gázvezeték a politikai csatározások középpontjában van, amit jól mutat az Economist legfrissebb cikke is a témában. A párharcok részben az EU-USA viszonyról szólnak, mivel az utóbbi jelentős LNG felfutást remél a palagáz termelés következtében, és Európába szeretne cseppfolyós földgázt eladni. De szól a tagállamok közti vitáról is, mivel az Északi-Áramlat 2-vel Németország energetikai pozíciója erősödik, míg mondjuk a V4-ek, a Baltikum és az észak-európai országok helyzete romlik. Észak-európai gázvezeték rendszer Forrás: Nyilván az energetikában a politikának a szerepe elvitathatatlan, de ha túlzottan elszakad ez a közgazdasági realitásoktól, annak súlyos ára van. Van néhány tényező, amit mindenképpen érdemes figyelembe venni a döntéshozatalnál: Az orosz gáz az egyik legolcsóbb a világon, még a drága infrastruktúrát figyelembe véve is.
Az Északi-Áramlat-2 leállítása esetén Oroszország kevesebb bevételhez jutna. Emellett az európai országok azt is megmutatnák, hogy Európának nem kell az Oroszországból származó energiára támaszkodnia. Biztos, hogy nem kell az Oroszországból származó energiára támaszkodnia? A kontinens már most is küzd az egekbe szökő energiaárakkal és a szokásosnál kevesebb orosz gázszállítással. Az elemzők szerint azonban az igazán nagy veszélyt az jelentené, ha Oroszország leállítaná a gázszállításokat a meglévő, Ukrajnán keresztülmenő vezetékeken. Bár más lehetőségek is léteznek, mint az orosz gázimport, azt is fontos figyelembe venni, hogy 2019-ben még az EU energiaszükségletének több mint felét – 61 százalékát – importból fedezte. Az EU a nyersolaj, a földgáz és a szilárd tüzelőanyagok szükségletét eddig főként orosz energiaforrásokból biztosította, az Oroszországból jövő földgáz például az uniós ellátás 35 százalékát tette ki. Az orosz gázon kívül milyen más alternatívák léteznek? Az Egyesült Államok fontos LNG (cseppfolyósított földgáz) ellátó.
Megszületett a Swingoperett című produkció, amely a mai napig sikerrel fut. Az ötlet aztán továbbfejlődött, és néhány éve a Magyar Rhapsody Projekt keretében olyan nagy zeneszerzők magyar témájú műveinek adtak új hangzást, és szaxofonra, jazzkvintettre hangszerelték őket, mint Bartók Béla: Este a székelyeknél, Liszt Ferenc: II. Magyar Rapszódia, Kodály Zoltán: Esti dal és Csitári hegyek alatt, Erkel Ferenc: Hunyadi nyitány, Brahms: IV. Magyar tánc vagy Weiner Leó: Rókatánc. Ebből az anyagból készült most nagylemez. "Zenésztársaimmal ezeken a nagy klasszikuson nőttünk fel, ki ki a maga hangszerén hosszú órákat töltött azzal gyermekkorában, hogy megtanulja a legendás zeneszerzők nagy műveit" – mondta Bársony Bálint. "Mi pedig most azt reméljük, hogy a szívünkhöz közel álló jazz és világzenei hangzásvilággal igazán egyedi, modern feldolgozást sikerült alkotnunk, amely talán olyanokhoz is eljut majd, akik eddig idegenkedtek a komolyzenétől. " Bársony Bálinthoz egyébként a népzene is közel áll: az első népzenei munkájában, a Tűztáncban, amely Zsuráfszky Zoltánnal és a Honvéd Táncszínházzal valósult meg néhány éve, régi népdalokat hangszerelt át, így a Magyar Rhapsody Projektben is helyet kaptak népdalgyűjtésből született klasszikus művek átdolgozásai.
Megjelent a Levédia album második klipje. A MRP ezúttal egy harcinóta-feldolgozással üzen a múlt erejéből merítve. "A zene rezgései segíthetnek, felidézik őseink győztes csatáit" "A jelen kor harca már nem a csatatéren zajlik, hanem a lelkünkben – egészségünk, harmóniánk megtartásáért. " Nézd meg a klipet itt: A Magyar Rhapsody Projekt a Honfoglalás korát idéző zenei világával és hazánkban egyedülálló "ethnic instrument" hangszerparkjával különleges atmoszférát teremt. Az ereinkben csörgedező dallamok és ritmusok testet-lelket-szellemet tápláló gyógyírként hatnak. Olyan régi magyar hangszereket szólaltatnak meg, mint a török síp, tilinkó, tekerőlant, kobza, vagy éppen ősi harci dobok, tülkök. Nemrégiben jelent meg a zenekar második albuma, a Levédia, amely távoli tájakra, a fantázia világába repít minket. Szavak nélkül, a zene univerzális nyelvén köt össze a hallgatót a forrással; megteremtve azt a szakrális közeget, ahol a lélek is valódi táplálékot kaphat. A lemez nyitódalához, a Boldogasszony anyánk kezdetű régi magyar himnuszhoz készült az első klip, amit Nagyboldogasszony napján mutattak be a közönségnek.
Ezt követi most az új videó Székelyhidi Márk és Hadzisz Nikos rendezésében. "A Kossuth Nóta, egy '48-as harci dal feldolgozása, amivel azt szeretnénk megmutatni, hogy mindig is harcos nemzet voltunk. A csatatéren vívott egykori küzdelmekhez méltóan kell helyt állnunk ma, a hétköznapokban is, és tartani a rendet a saját életünkben. A jelen kor harca már nem a csatatéren zajlik, hanem a lelkünkben – egészségük, harmóniánk megtartásáért. A zene rezgései segíthetnek, felidézik őseink győztes csatáit, azt, hogy minimum 1000 éve magyarság él a Kárpát-medencében. " – foglalja össze Bársony Bálint a Magyar Rhapsody Projekt alapítója, Artisjus és Fonogram-díjas szaxofonművész, zeneszerző. A zenekar két vezetője Bársony Bálint és Elek Norbert azt is elárulta, hogy a Levédia minden egyes dalához terveznek klipet készíteni. A nyári lemezbemutató turné utolsó szabadtéri budapesti koncertje szeptember 17-én a Gül Baba Türbe kulturális fesztiválon lesz 17 órától. Esemény: Oszd meg kérlek, ha tetszett!
2019. november 19. 19:00 A napokban jelent meg a Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt, amely klasszikus zeneszerzők magyar témájú műveit mutatja be jazz és világzenei átiratban. Lehet, hogy némely zenebarátnak Erkel operájának cselszövő kórusa bossanovában meglepő ötletnek tűnik, vagy nehezen képzeli el Kodály legismertebb népdalgyűjtését, mint egy keleti hangulatú világzenei improvizáció alapját, de ez az új, zenei meglepetésekben bővelkedő, egyedi hangzásvilágú album azt is bizonyítja: a klasszikus zeneszerzők magyar témájú művei minden zenei világban életre kelthetők. Bársony Bálint Artisjus és Fonogram díjas szaxofonművész, zeneszerző és alkotótársai (Elek Norbert – zongora, Rieger Attila – gitár, Tar Gergely – ütőhangszerek, Máthé László – nagybőgő, Végh Balázs – dob) nem először találkoztak a feladattal, hogy klasszikus művekből jazzes, világzenei átiratot készítsenek, hiszen korábban Lőrinczy György művészeti menedzser már felkérte őket, hogy a huszonöt legismertebb operettslágert hangszereljék át.
Végül, de nem utolsó sorban a Star Jam Session projekt egy 2005 óta létező örömzenei koncertsorozat, ahol bármi megtörténhet, a legkülönbözőbb zenék és stílusok szólalnak meg. Idén többek között a Boney M. tehetséges énekesnőjével, Sheila Bonick-kal lép fel a csapat. A Magyar Rhapsody Project koncertjein nagy magyar klasszikusokat (Liszt, Erkel, Kodály, Bartók, Kálmán, Lehár, Brahms és Weiner) hallgathatunk egyedi hangzásvilággal, szaxofonra és jazz kvintettre hangszerelve. Hírek és rajongók Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.
Mindez felcsillantja annak reményét, hogy gyermekeink már népünk valós őstörténetével ismerkedhetnek majd meg, s nem holmi, zavaros származáselméletekkel. kedd, 2020. 14:34 Mivel a mai világban már szinte minden a látványon, a külcsínen is múlik, örömmel nyugtázhattuk, hogy az alkotás képi megjelenítésében sincs hiba, a karakterek kidolgozottak, a lovaknak még az izmai is kidudorodnak vágtatás közben, és a szél szépen lengeti az árvalányhajat. Engedtessék meg azonban, hogy kijelentsük: az igazi értéke a filmnek mégiscsak a tartalom, a hiteles és olykor tabudöntögető történelmi magyarázó szöveg, amely végigkíséri a cselekményt. Számos kulcsfontosságú tény is elhangzik a filmben. Egyrészt a honfoglalást többször is visszatérésnek nevezi, amely pontos megfogalmazás, ha figyelembe vesszük Attila és a hunok V. századi történelmét, és azt, hogy az egyetemes történelem egyik legnagyobb alakjának, Attila nagyfejedelemnek a mai Magyarország területén volt a szállásterülete. Másrészt következetesen felemlíti a szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot, lerakva egy új, és végre valóságos, hiteles származáselmélet alapjait.