(2a) 16 A Tűzvédelmi Házirendet a készítésére kötelezett a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén legkésőbb a változástól számított 30 napon belül átdolgozza és naprakészen tartja. (3) E szakasz alkalmazásában lakó- és üdülőegység a lakás, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshelynek nem minősülő üdülő. 1996. évi XXXI. törvény - Lánglovagok. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A Szabályzatokat a hatálybalépést követő hat hónapon belül kell elkészíteni.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény meghatározása szerint az önkormányzati tűzoltóság "tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, elsődleges műveleti körzettel rendelkező önkéntes tűzoltóság".
(2) A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: a) a tűzjelzés módját; b) 7 a tűzoltóság, valamint az épületrészben, épületben, szabadtéren tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület, szabadtér elhagyásának módját; c) a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb. ); d) a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); e) 8 a létesítmény helyszínrajzát, az épület, épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók), a vízszerzési helyek és az egyéb oltóanyagtároló helyek, a (2) bekezdés d) pontja szerinti veszélyforrások, a kiürítési útvonalak és a 3. § h) pontja szerinti esetekben a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével. Ftsz.hu. (3) 9 Épületrészre vonatkozó Tűzriadó Terv készítése során az épületrészt befogadó épület egyéb részére és az épületre kidolgozott Tűzriadó Tervet is figyelembe kell venni.
(4) 10 A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül írásban intézkedni kell. A tervezett gyakorlatról annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot értesíteni kell. (5) 11 A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen, az érintett épületrész, épület területén kell elhelyezni. (6) 12 Az (1) bekezdés a) pontjában és b) pont ba) alpontjában felsoroltak közösségi terein, továbbá szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. A tájékoztatást a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven, valamint szükség szerint további idegen nyelven is kötelező elhelyezni.
Amennyiben a bejelentés megfelel a követelményeknek, a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül, és az eljárási illetéket (3000. - Ft) megfizették, a bejelentést tevőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti a hatóság.
A tűzvédelmi szakvizsgáztatásra vonatkozó előírásokat a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. 1996. évi xxxi. törvény. törvény a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. ) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. 7. ) BM rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. ) Korm. rendelet rögzíti.
Egy éve távozott el közülünk Kocsis Zoltán karmester és zongoraművész, hiányt hagyva maga után, de feladatot is adva: ápolnunk kell a korszakalkotó muzsikus ránk hagyott örökségét. A megőrzés része az a tartalmas hangverseny, amelyet a művész halálának első évfordulóján, november 6-án ad egykori zenekara, a Nemzeti Filharmonikusok Hamar Zsolt és Dobszay Péter vezényletével. Kocsis Zoltán © Kotschy Gábor Dohnányi Ernő óta nem volt olyan három pilléren álló zenésze Magyarországnak, amilyennek Kocsis Zoltánt ismerhettük: zongoraművész, karmester és zeneszerző. A Nemzeti Filharmonikusok élén Kocsis munkáját folytató Hamar Zsolt, valamint Dobszay Péter karmesterek vezényletével csupa olyan mű szólal meg november 6-án, amely jelképesnek tekinthető: vagy tartalma illik a megemlékezés gesztusához, vagy Kocsis Zoltán munkásságának egy-egy fejezetét idézi fel. A műsort Beethoven G-dúr zongoraversenye nyitja, amely mindnyájunkban a fiatal, még szinte kamasz Kocsis varázslatosan garabonciás, lázadó alakját idézi fel: ezzel a kompozícióval nyerte meg 1970-ben a tizennyolc éves fiatalember a Magyar Rádió Beethoven-zongoraversenyét.
A Zoltán Kocsis Archive csatorna ITT érhető el. A feltöltések egyike: Lásd még: A művész emlékezete 2021. márciusi írásunkban – az özvegy, Tóth Erika szavait idézve – kitértünk arra is, hogy miért nincs síremléke Kocsis Zoltánnak. "Sokan neheztelnek családunkra, és tették fel többször is a kérdést nekünk, hogy négy év elteltével miért nincs még mindig síremléke Kocsis Zoltánnak. Meg tudom mutatni mindazokat a leveleket és terveket, amelyeket férjem halála óta benyújtottam különböző hivatalokba. Kocsis Zoltán a Kormány, Budapest, Pécs város és a Zeneakadémia halottja is volt, így a család kizárólag az engedélyek kézhezvétele után állíthatna számára síremléket, ám eddig ebben az ügyben is csak az ígéretekig jutottunk el, a hivatalos hozzájárulást a mai napig nem kaptuk meg. " Krisztián 2021. novemberben írta a Facebookon: "4, 5 év megfeszített, vért verítékező, bürokratikus akadályokkal teli küzdelem után a különböző hatóságokkal, temetkezési intézetekkel, kormánytisztviselőkkel és egyéb fontoskodó egyedekkel fel lett avatva Édesapám síremléke.
A 12 szobás ház alsó szintjén múzeumszerűen mutatták volna be, hogyan élt a zongoraművész. Itt kapott volna helyet könyvtára, lemez- és más gyűjteményei, illetve hangszerei. Az emeleten egy 60 fős szalont terveztek kialakítani, illetve az özvegy egy 350 fős földalatti koncertteremről és ehhez kapcsolódó egyéb, kulturális központként működő termekről is beszélt. A lap úgy tudja, a kormányhatározatban nem szerepel koncertterem építése, ahogy a család bevonása sem. Emellett egy alakos bronzszobrot is felállítottak volna az emlékház kertjében. Sőt, az ingatlan vételárát és a szoborra fordítandó összeget is átutalta már a Miniszterelnökség. A Hvg kérdésére, hogy ezek után miért hiúsult meg a terv, a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy "Kocsis Zoltán özvegye azt ( a szerződést) még nem írta alá. " A Miniszterelnökség csak az épületet vásárolta volna meg a családtól, vagyis a művész fiától. Kocsis Zoltán saját felvételeit, lemezgyűjteményét, kéziratait a család tulajdonában hagyta volna a megállapodás, hasonlóan ahhoz, ahogy a Makovecz Imre-emlékház működik.
A ház azóta az nevű oldalra is felkerült, és 390 millió forintos árával vár új tulajdonosára. A Miniszterelnökség viszont a HVG-vel közölte, hogy az ingatlan vételárát már átutalták a Nemzeti Filharmonikusoknak, de az adásvételi szerződés azért nem történt meg, mert az özvegy még nem írta alá a papírt. A család bevonása ugyanakkor nem szerepel a Közlönyben. Az emlékház kezelője és tulajdonosa a Nemzeti Filharmonikusok lenne. Kocsis Zoltán háza az felületén (Fotó/Forrás: képernyőfotó (2021. 03. 18. )) Tóth Erika a HVG-nek elmondta, azért nem írta alá a szerződést, mert nem kapott garanciát arra, hogy férje szellemiségének megfelelően valósul meg az emlékház. Az özvegy legfontosabb feltétele, hogy az emlékház művészeti vezetője Kocsis Zoltán fia, Kocsis Krisztián zongoraművész-zeneszerző legyen. Megálmodtak egy alagsori, földalatti koncerttermet is, amely 1, 5 milliárdba kerülne. Az özvegy jelenleg úgy számít, eladja a házat, a hagyatékra pedig külföldi vevőt keres.
Ez megoldhatná az emlékház problémáját, de szép is volna... azonban a síremlékét nem. Ugyanis az előbbi "csak" pénz kérdése lenne, az utóbbi már engedélyé, döntésé, hivatali ügyintézésé, intézményi, állami presztízsé. Azt elintézni, engedélyeztetni lesz majd a nehezebb feladat. Kép: Tóth Erika közösségi oldala
És a csehszlovákok részéről is, hiszen a Charta 77 aláírása után hamarosan a Prágai Tavasz rendezvényén játszottam. Nyilván úgy vélték, a propaganda szempontjából fontosabb felmutatni, hogy tessék, mi felléptetjük. - Mivel másokkal nem így jártak el, nem számolt azzal, hogy a letiltottak árulónak tartják? - Bocsánat, de egyesek bizonyára azt is rossz néven veszik, hogy ettől a kormánytól is átvettem a díjat. Ha 1978-ban nem veszem át, tettem volna egy hamis gesztust. Hiszen együttműködtem a Kádár-rendszerrel - például amikor kvázi az ő színeikben szerepeltem külföldön. Így aztán legfeljebb arra lehet jogcímem, hogy felemeljem a szavam, de nem demonstrálhatok olyasmivel, aminek tulajdonképpen a határon túl már nincs jelentősége. Hiszen lássuk be: a Kossuth-díj hatálya Hegyeshalomnál véget ér. - Hegyeshalmon innen viszont néhány évre rá, 1983-ban lehetőséget kaptak Fischer Ivánnal arra is, hogy kiharcolhassák a Fesztiválzenekart. Majd tíz éve, nem kevesek féltő lebeszélése ellenére, elkezdett dirigálni.