Körülbelül 1420-ban a karavellaként ismert kis portugál hajók cipzárral mentek végig az afrikai partokon, fűszereket, aranyat, rabszolgákat és egyéb árukat szállítottak Ázsiából és Afrikából Európába. Tudtad? Kolumbusz Kristóf nem az első ember volt, aki azt javasolta, hogy egy személy Európától nyugatra hajózva érhesse el Ázsiát. Valójában a tudósok azzal érvelnek, hogy az ötlet majdnem olyan régi, mint az az elképzelés, hogy a Föld kerek. (Vagyis Róma korai részéből származik. ) Más európai nemzetek, különösen Spanyolország, szívesen osztoznának a "távol-keleti" határtalannak látszó gazdagságán. A 15. század végére Spanyolország " Visszahívás "- a zsidók és a muzulmánok évszázados háború után történő kiűzése a királyságból - teljes volt, és a nemzet a világ más területein folyó kutatások és hódítások felé fordította figyelmét. OLVASS TOVÁBB: Észak-Amerika feltárása: az alapvető tények Columbus Christopher: Korai élet A gyapjúkereskedő fia, Christopher Columbus vélhetően 1451-ben született az olaszországi Genovában.
2004. május 21. 12:25 Kolumbusz Kristóf olasz tengerész - Izabella spanyol királynő és Ferdinánd király támogatásával - 1492 augusztusában három hajójával(Santa Maria, Pinta, Nina) elindult, hogy Afrika megkerülése nélkül, Nyugat felől jusson el Indiába. 33 napig hajóztak anélkül, hogy szárazföldet láttak volna, közben egyszer a kis flottát majdnem teljesen fogságba ejtette a Sargasso-tenger felszínét borító barnamoszat-szövedék. A csüggedt legénységben Kolumbusz úgy próbálta tartani a lelket, hogy egy második, hamis hajónaplót is vezetett, ahová a megtett távnál kevesebbet írt be. 1492. október 12-én a Nina fedélzetéről Rodrigo de Triana matróz látta meg először a szárazföldet. Amikor végre partot értek, a Bahamákon voltak. A sziget eredeti neve Guanahani volt, Kolumbusz San Salvadore-nak keresztelte át. Innen Kuba és Hispaniola szigetére hajóztak. Kolumbusz - néhány matrózát ott hagyva - visszaindult, hogy az uralkodóknak jelentést tegyen. Mivel bizonytalan volt a visszaút sikerében, rövid beszámolót írt, s ezt egy lezárt palackba tette, remélve, hogy ha ő nem is, de a palackposta elviszi a hírt.
Egy Vinlandról szóló könyv szerint még arra is akadnak utalások, hogy az itáliai származású, a portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló felfedező a híres 1492—93-as hajóútja előtt elutazott Izlandra, hogy tanulmányozza az ott fellelhető feljegyzéseket. Még ma is harcolnak az "elsőségért" Bár az első, Amerika földjére lépő európaiak ennek tanulsága szerint tényleg a 10. századi viking hajósok voltak, de művelődéstörténeti szempontból Kolumbusz Kristóf felfedezése bizonyult mérvadónak. Kolumbusz átadja expedíciós tervét a spanyol királyi párnak Forrás: Wikimedia Commons Ez vezetett ugyanis a korabeli világkép dinamikus kitágulásához, és Kolumbusz felfedezése nyomán indulhatott csak el az amerikai kontinens feltérképezése és kolonizálása. Ma már a legtöbb amerikai államban egyaránt elismerték mind a Kolumbusz-napot, mind a Leif Eriksson napot. Az előbbit elsősorban a római katolikus szervezetek, és számos olasz-amerikai csoport támogatja. Ma már a legtöbb észak-amerikai államban megtartják Eriksson napját Forrás: Pinterest "Kolumbusz úgymond győzelme Eriksson felett részben az olasz amerikaiak korai lobbizásának köszönhető" – mutat rá Becky Little írása a National Geographic-ban.
Kolumbusz is tudhatott Vinlandról A viking felfedezők természetesen szívesen tudatták a világgal, hogy merre jártak és mit tapasztaltak. A nyugatra tett hosszú hajóutakról és az új földekről Leif Eriksson hazatérése után azonnal beszámolt a norvég királynak. Az 1080 körül élt német teológus, történetíró és földrajztudós Brémai Ádámnak, aki az akkori Dániába utazott, Svend király részletes leírást adott Vinlandról, és a terület méltán híres borairól. Eriksson felfedezőútjának térképe Forrás: Wikimedia Commons Brémai Ádám többek közt ezeknek az ismereteknek a birtokában lett a középkori Észak-Európa, illetve a viking történelem egyik legfontosabb krónikása. Így ismerték meg később más európai országokban is azokat a nyugati földeket, ahová a skandinávok eljutottak. Leif Eriksson emlékműve az izlandi fővárosban, Reykjavíkban Forrás: Highbrow Néhány feljegyzés arra is rávilágít, hogy Kolumbusz Kristóf nagy valószínűséggel szintén tudott azokról a vinlandi utazásokról, amelyek még mintegy ötszáz évvel az ő kora előtt történtek.
Amikor még tinédzser volt, munkát kapott egy kereskedelmi hajón. 1476-ig maradt a tengeren, amikor a kalózok megtámadták hajóját, amikor az északnak vitorlázott a portugál part mentén. A hajó elsüllyedt, de a fiatal Columbus egy fadarabon lebegett a partra, és Lisszabonba indult, ahol végül matematikát, csillagászatot, térképrajzot és navigációt tanult. Kidolgozni kezdte azt a tervet is, amely örökre megváltoztatja a világot. Az első utazás A 15. század végén Európából szárazföldön szinte lehetetlen Ázsiát elérni. Az út hosszú és nehéz volt, és az ellenséges seregekkel való találkozást nehéz volt elkerülni. A portugál felfedezők ezt a problémát úgy oldották meg, hogy eljutottak a tengerig: dél felé hajóztak a nyugat-afrikai part mentén és a Jóreménység fokán. melyik évben tűnt el Amelia earhart Columbusnak azonban más elképzelése volt: Miért ne vitorlázna nyugatra az Atlanti-óceánon, ahelyett, hogy a hatalmas afrikai kontinens körül járna? A fiatal navigátor logikája rendben volt, de matematikája hibás volt.
Bakos Ferenc mátészalkai parasztorvos verse az 50 -es évekből Világéletemben segítni volt vágyam, Beteget nem látni sem ülve, sem ágyban, Nem jó a szegénység s mégis annyi kába, Kevés garasát is vivé patikába. Bojtorján, útifű, cirok, csalán, forgó. Olyikra ha nem is, más betegségre jó. Mennyi nyavalyája akad az embernek, Gyógyszert az orvosok arra ritkán lelnek. Elviszik párnádat, földed, S ha szemére veted, bizony még ő lázad. Azt mondja: nem isten, mit sem tud már tenni, Ezt persze csak akkor, ha nincsen már mit venni. Bármily koldus legyél, kiszívja a véred, Nyögsz még egy darabig, hullaház a véged. Bocskoros gulyások, juhászok, vén nénik, 1. Epéd hogyha beteg, egyél bőven retket, Sót ám ne tégy rája, attól kínok lesznek. Szálkán kórház is van, kérj ott epekövet, Reszelj retket és azt e reszelékbe 2. Ugyan e baj ellen ott van a lökjed. Bakos ferenc mátészalkai parasztorvos altalanos. bojtorján, azt reggel, sohasem Meglátod, Theaként iszogasd, pisiled momentán. találod, Föloldó hatását szájtátva csodálod. 3. Vészes vérszegénység, idegbaj forrása, Tízezer közül sincs kettő gyógyulása.
Pokol ez az élet, családodé sem más, Testvér, az élet cseppet sem pompás. Szaladsz tudósokhoz, vizsgálgatnak egyre, Próbareggeliznek, kérdnek tőről hegyre. Egy sem leli bajod, dúlnak a tünetek, Fizethetsz százasból akár egy türetet. Bajod egyre mélyül, Kalló felé sietsz, Már előbb megírtam, gyomoridegbaj ez. Főzess csak puliszkát, szárazon, tengeriből, Vondd ki gyakran magad szokott környezetedből. Bakos ferenc mátészalkai parasztorvos del. Környezetváltozás csillapítja dühöd, A puliszka gyógyít, ha este-reggel gyűröd. Sok az arzén benne, szaporítja véred, Hízni fogsz hetenként, jó ha magad méred. 8. Életed ha megnyúlt tisztes öreg korban, Bár fiatalon is bekerülsz a sorba. Gyakran szédül fejed, bizonytalan lépted, Panaszolja ajkad: "oly gyakran szédül ök, Ingadozó léptem, jó, ha székre ülök. " Sűrű lett a véred, gyönge a folyása, Egyensúly idegnek nincsen locsolása. Kenetlen szekérnek nyikorog kerekje, Száraz az agyad is, így jutsz szédületre, Öreg ereidben vérkavicsok lesznek, Itt az orvossága, attól széjjel esnek. Egyél körtét, aszaltat vagy nyerset, Biztos egyensúlyod hamar visszanyerted, Hegyek szelíd alján termett elég "dicske" Aszalva megkapod, forrázd kicsi vízben.
Világéletemben segítni volt vágyam, Beteget nem látni sem ülve, sem ágyban, Nem jó a szegénység s mégis annyi kába, Kevés garasát is vivé patikába. Bojtorján, útifű, cirok, csalán, forgó. Olyikra ha nem is, más betegségre jó. Mennyi nyavalyája akad az embernek, Gyógyszert az orvosok arra ritkán lelnek. Elviszik párnádat, földed, marhád, házad, S ha szemére […] Read more
Félni lehet tőled, bármi szelíd voltál, Azt is marod mostmár, kinek udvaroltál. Pokol ez az élet, családodé sem más, Testvér, az élet cseppet sem pompás. Szaladsz tudósokhoz, vizsgálgatnak egyre, Próbareggeliznek, kérdnek tőről hegyre. Egy sem leli bajod, dúlnak a tünetek, Fizethetsz százasból akár egy türetet. Bajod egyre mélyül, Kalló felé sietsz, Már előbb megírtam, gyomoridegbaj ez. Főzess csak puliszkát, szárazon, tengeriből, Vondd ki gyakran magad szokott környezetedből. Környezetváltozás csillapítja dühöd, A puliszka gyógyít, ha este-reggel gyűröd. Sok az arzén benne, szaporítja véred, Hízni fogsz hetenként, jó ha magad méred. Bakos ferenc mátészalkai parasztorvos brothers. 8. Életed ha megnyúlt tisztes öreg korban, Bár fiatalon is bekerülsz a sorba. Gyakran szédül fejed, bizonytalan lépted, Panaszolja ajkad: "oly gyakran szédülök, Ingadozó léptem, jó, ha székre ülök. " Sűrű lett a véred, gyönge a folyása, Egyensúly idegnek nincsen locsolása. Kenetlen szekérnek nyikorog kerekje, Száraz az agyad is, így jutsz szédületre, Öreg ereidben vérkavicsok lesznek, Itt az orvossága, attól széjjel esnek.
Ennyit fogyasztván, a többit olajozd. Sebed a sült krumpli mentesíti savtól, Szigetelő fedőt kap az az olajtól. Bajod így ápolva, meggyógyul majd sebed, Ez sivár életben még örömed lehet. 6. Biz az élet sokszor úgy jár, mint a kártya, Megesik, hogy meghűl olykor a mellhártya. Kaphatod szárazon, esetleg vizesen, Szaladsz az orvoshoz, csapolni vitessen. Cirokseprő magját kifőzni teának, Egészséget szerez hamar az magának. Tetős evőkanál kerül egy literre, Kaphatsz cirokmagot pénzért vagy hitelre. Ne öntsd ki az ágyát, csináld nyakra-főre, Egy főzéssel a mag nincsen még kifőzve. Vért is kapsz biz ettől, meg is hízol tőle, Öt-hat hét alatt már piros arcod bőre. Idd reggel mint teát, egész nap mint vizet, Ha ezt mind betartod, élted soká viszed. 7. Holisztikus egészségmegőrzés: Parasztorvos verse az '50-es évekből. Betyár ez az élet, sokszor idegre megy, Ó, mennyi embernek épp a gyomrára megy. Egyszerű tünete: rebeg gyomra szája, Hinnéd, hogy egy lepke húzódott alája. Mindenre dühödt vagy, szemed mint a vadnak, Szikráznak, ha nézel, gubóid dagadnak. Félni lehet tőled, bármi szelíd voltál, Azt is marod mostmár, kinek udvaroltál.
Most járt erre Jézus fenyőfa ünnepén, Találsz fenyőt bőven udvarok szemetjén. Főzd azt levelestől, szikánccsal keverve, Fürödj a levében, bajod le van verve. Főzetét ki ne öntsd, adj hozzá forgácsot, Új főzetet bővítsd, eljárod a Dájcsot. Ám tíz percen túl már vízzel mosd arcod, Oly erős, e főzet szüli ájulásod. Ha fán mankón jártál, eldobod azt tőle, Ne félj, nincs reumád, szabadultál tőle, 10. Új szer jut eszembe, gyulladás a neve. Nyelés kínos tőle, mandulád van tele, Fulladás környékez, hangod csak suttogás, Forró bugát forrázz, csitul a gyulladás. Nyomd ki azt egy fedőn, szabj szennyes kendőre, Forrón váltogatva torkodra jön tőle. Ha kezdetén teszed, egy nap szabadultál, Ha dagadtan teszed, ne félj, meg nem fojt ám. Egy kettő kifakad, áldod istenedet, Hogy hyperol helyett bugát juttat neked. Kitűnő hatású idült állapotban, Forró céklalével mint állód gurgulgatva. 11. Egy mátészalkai parasztorvos praktikái | Nepgyogyaszat.com. Szörnyű betegség még s örök az Isiász. Ellene, testvér, tudod mit csinálsz? Savanyú káposztát melegíts magadra, Huszonnégy órán át feküdj jól dunsztolva.