A régi, bűnös életnek meg kell tisztulnia, a régi, önös életnek meg kell emésztődnie. A pünkösdi lélek jellemvonásai a bántalmak megbocsátása és a visszatorlás megtagadása, vagyis a hegyi beszéd megvalósítása. Keresztény lélek = pünkösdi lélek. A pünkösdi lélek harcmodora: a gonoszt jóval, a gyűlöletet szeretettel, a világot szeretettel győzi meg. Pünkösdkor a vallás megszabadult a fizikai erőtől való függés megkötözöttségéből. A Lélek működése | RomKat.ro. Új fegyvereket kapott az élet megharcolására. A határtalan megbocsátás, az olthatatlan jóindulat és végtelen szeretet fegyvereit. (Stanley Jones) Jelképei A pünkösdhöz tartozó legelterjedtebb szimbólum a fehér galamb. A galamb régóta hozzátartozik az emberiség kultúrájához. Képességei lehetővé teszik, hogy visszataláljon oda, ahonnan elvitték. Réges-régi történelmi idők óta használja az ember postásnak, hírnöknek a galambot. Ugyanakkor a szabadság egyfajta képét is hordozza a galamb, soha nem vált "idomított" lénnyé. Pünkösdkor a Szentlélek kiáradását 12 fehér galamb jelképezi (gyapjú, papír, selyem), vagy 12 fehér gyertya, a terítő fehér vagy aranyszínű lehet.
Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Mi pünkösd lényege? Mi az igazság? - Evangélikus Információs Szolgálat. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé. Pünkösd jelképei; Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Villő faluvégén selyemsátor, Zengjünk itt most úgy mint máskor, Villő! Villő! ki visszük a kicevicét, S behozzuk a koncmesternét. Villő! Villő! "
Maj' kiviszük kicevicét, villő! Maj' behozuk a ződ ágat, villő! A lányokrë jó szerencsét, villő! A folyó mellett a bábut levetkőztették, majd a szalmát, amelyből a bábu alakját formálták, szétszedték. Mindegyik lány markolt belőle egy csomót és a vízbe dobta, majd figyelte, hogy merre úszik. A hiedelem szerint, akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az esztendőben férjhez megy, akié pedig a part felé úszik, az megesik. A lányok, asszonyok a vizes szalmával arcukat is megdörzsölték, vagy a folyó vizével mosták, hogy egészségesek legyenek, ne legyenek szeplősek. Ahol folyóvíz nem volt, a bábu szalmáját elégették. A kicebábu kihordása után következett az úgynevezett villőzés, amikor is a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a falut. Mit ír a kiszehajtásról az irodalom? 1853-ban jelent meg Kelecsényi József részletesebb leírása Kolon (szlovákul Kolíňany, Nyitrai kerület) népszokásairól: "Virágvasárnapján a virágzó kisleánykák énekkel elegy járásukkal, egy szalmabábot felpiperézve, mit kicevicének neveznek, házról házra körülhordoznak, s énekszóval a faluban így zengedeznek: "Villő!
Ezért az adventi időszak és az adventi gyertyák színe általában lila, kivéve egyet. A gyertyagyújtás sorrendjében a harmadik gyertya színe rózsaszínű, mivel a (bűn)bánatba már egy kis öröm is keveredik, ahogy egyre közeledik a karácsony. Várakozás. Fotó innen A katolikus népi vallásosságban minden gyertya szimbolizál valamit. Deagostini legendás autók. Az első a hit gyertyája, Ádámot és Évát jelképezi, hiszen a bűneset után nekik ígérte meg Isten először, hogy elküldi a Megváltót. A második a remény gyertyája, amely a zsidó népet jelképezi, akik évezredeken keresztül várták a Messiást. A harmadik, a rózsaszín gyertya Szűz Máriáé, és azé az örömé, hogy a Fiú a földre jött. A negyedik Keresztelő Szent Jánosé, aki utat készített Jézusnak az emberek szívében, ez a szeretet gyertyája. Piros és fehér A protestáns családokban, főleg Nyugat-Európában nem a lila és a rózsaszín, hanem a piros/vörös és fehér gyertya szokása dívik. A gyertyák száma is más lehet, mivel sok helyütt (például az anglikán családokban és Németország egyes részein) a négy piros gyertya mellé, a koszorú közepére állítanak egy nagyobb fehér gyertyát.
Az ÜNNEPVÁRÁS A LAPJAIRÓL, SZÍNEIRŐL, ANALÓGIÁIRÓL: - miért éppen négy a gyertyák száma és ezek színe az adventi szimbolikában miért li la- rózsaszín? Az ADVENT szó jelentése "eljövetel". A latin "adventus Domini" (érkező, aki dominál, maga az ÚR") kifejezés tehát röviden: "az Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás ebben az eljövetelben éri el jutalmát. (Korábban "kisböjtnek" is nevezték, hasonlatosan a húsvéti ünnepkörhöz, lévén szintén egy megtisztulásban zajló, várakozási időszak. ) 2020-ban pontosan: Advent 1. vasárnapja Szenteste előtti 4. vasárnap monember 29. Advent 2. vasárnapja Szenteste előtti 3. vasárnap december 6. vasárnapja Szenteste előtti 2. vasár n a p december 13. Advent 4. vasárnapja Szenteste előtti 1. vasárnap december 20. A keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak, amely advent első napjával kezdődik és vízkeresztig (január 6. ) tart. Kultúra - Milyen színűek az adventi gyertyák? - Az adventi gyertyák titka. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti, eredete a 4. századig nyúlik vissza, amikor VII.
Források: Diósi Dávid: Adventus Domini / Keresztény Szó Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd / MEK Fejléckép: Adventi koszorú (illusztráció) (fotó: Laura James / Pexels)