Boráros téri HÉV-baleset Részletek Dátum 1978. április 13. Ország Magyarország Helyszín Budapest, Boráros tér Vasútvonal Csepeli gyorsvasút Adatok Vonatok 1 Áldozatok 18 Sérültek 23 A Boráros téri HÉV-baleset 1978. április 13-án csütörtökön 17 óra 10 perckor, a legnagyobb délutáni forgalomban történt a budapesti Boráros téri HÉV-végállomáson. A baleset [ szerkesztés] A Csepel felől érkező, négy motorkocsiból és két pótkocsiból álló HÉV-szerelvény fékezhetetlenség következtében nem tudott megállni, 30-40 km/h sebességgel átszakította a vágánybakot, majd belerohant az állomásépületbe és a várócsarnokba, ahol az esős idő miatt nagyon sokan tartózkodtak. Az első kocsi teljes hosszában végigszántott a várócsarnokon, romba döntve az épület felét. Tizennyolcan meghaltak (tizenhatan a helyszínen, ketten a kórházban), öten életveszélyes, heten súlyos, tizenegyen könnyebb sérüléseket szenvedtek. Az anyagi kár meghaladta a 2, 5 millió forintot. A helyszínre a tűzoltóság nagy erőkkel kivonuló egységei érkeztek meg elsőként.
1978. április 13-án, 17 óra 10 perckor az egyik Csepel felől érkező HÉV szerelvény fékezés nélkül belerohant a Boráros téri - akkor még a vágány vonalában lévő - állomásépületbe. A hatkocsis vonat jóformán letarolta az épületet, amelyben a csúcsforgalom és az eső miatt a megszokottnál többen tartózkodtak. A katasztrófában 18 ember vesztette életét (ketten a kórházban haltak bele sérüléseikbe). A sajtó a korszakban megszokottól eltérően részletesen foglalkozott a balesettel, annak okaival és a bírósági tárgyalással, de a tömegszerencsétlenség híre a tengerentúli magyar lapokhoz is eljutott. A katasztrófa után perceken belül a helyszínre érkeztek a tűzoltóság és a mentőszolgálat járművei. Az elhunytak mellett négyen (más források szerint öten) életveszélyesen, heten súlyosan, tizenegyen pedig könnyebben sérültek meg, rajtuk kívül tizenkilenc főt helyszíni ellátás után hazaengedtek. A szerelvényben és az állomásépületben összesen 2, 5 millió forintnyi kár keletkezett, ráadásul az állomást el is kellett bontani.
A főváros legsúlyosabb közlekedési balesete még sokáig lázban tartotta a közvéleményt és a sajtót is. A Népszava 1979. április 13-i számában (4. ) közölt egy cikket az új biztosítási törvényről, amelyben több esetleírást is szerepeltetnek. A cikkből megtudhatjuk, hogy "a Boráros téri tömegszerencsétlenség egyik sérültje csonthiányossá lett koponyája miatt 250 ezer, egy másik pedig arcának eltorzulása okán 150 ezer forintos erkölcsi kártérítésért indított pert. " Arról, hogy végül megnyerték-e a pereket, nem szólnak a híradások. Nem kevésbé figyelemre méltó a BME lapjának, A Jövő Mérnökének egy cikke, amelyben a diákok túlterheltsége (10-12 órás folyamatos előadások és gyakorlatok) és több egyetemi épület leromlott, sőt néha életveszélyes állapota miatt panaszkodik a szerző. A cikkíró a Boráros téri szerencsétlenséggel példálózik; Mindannyian emlékszünk a Boráros téri HÉV-balesetre. Egészen biztos, hogy nem az volt az egyetlen hibás motorvonat és hogy azóta is vidáman közlekednek kisebb-nagyobb műszaki zavarokkal a szerelvények.
Az életveszélyesen sérülteket a Honvédkórházba, a többieket más kórházakba szállították. A halottak és sebesültek azonosítása még az éjszakai órákban is folyt. A hatósági vizsgálat a motorvonat-vezetők és a HÉV-szervizszolgálat felelősségét állapította meg. Végül az egyik HÉV-vezetőt 3 év 8 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre, a másikat 3 év 4 hónap, ugyancsak fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a jogerősen a bíróság. A Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának határozata megállapította: a balesetet a vádlottak mulasztása és – részben erre visszavezethető – műszaki okok idézték elő. A helyszínen készült további fényképek itt érhetők el. Nyitókép: Nemzeti Fotótár/
A beépülő modul kialakításánál legfőbb szempont volt, hogy az EESZT esetleges elérhetetlensége ne akadályozza az ellátás menetét. Ebből kifolyólag minden adat le- és feltöltés az eddigi megszokott rendszerre épül rá, és annak működésébe nem avatkozik bele. A bejelentkezés a MEDITOR5 programba a megszokott módon történik Az EESZT rendszerbe való belépés ettől függetlenül, egy külön megjelenő ablakban valósul meg. Sikeres bejelentkezés esetén létrejön a Tér és a MEDITOR5 kapcsolata. Üzemzavar esetén a modul működése átmenetileg kikapcsolható. A hiba elhárulása után az addig rögzített adatok a Térbe utólag kerülnek felküldésre automatikusan. Hibamentes működéskor használhatók az új EESZT menüpontok, melyek a Térben található adatok lekérdezésére szolgálnak. Az ellátáskor képződő adatok beküldése a Térbe a háttérben történik, ezért a program megszokott kezelésén nem kell változtatnia. Például a vények felírása is a megszokott módon történik. Ha nem jön létre automatikusan az eRecept, akkor erről tájékoztatjuk.
Ha a regisztráció során kérdés merül fel, akkor az AEEK Kontakt Centerétől tudnak segítséget kérni: Telefonszám: 06-1- 920-10-50 E-mail cím: ÖTÖDIK A csatlakozási nyilatkozat kitöltése A csatlakozási nyilatkozatot mindenki a regisztráció során létrehozott fiókjában találja meg. A nyilatkozathoz külön kitöltési útmutató is tartozik. Azok, akik sikeresen regisztráltak, az alábbi linken tudnak belépni a saját fiókjukba, úgy, hogy megadják a regisztráció során használt e-mail címüket és jelszavukat. A csatlakozási nyilatkozatot kitöltést követően ki kell nyomtatni, és az arra jogosultnak alá kell írni. Az aláírási jogosultságot igazolni is kell, az ehhez szükséges dokumentumok csatolásával. (Ezekről az előző bejegyzésünkben írtunk. ) Az összeállított anyagot helyezzék borítékba, írják rá "EESZT csatlakozás" és az EESZT működtetőjének postafiók címére postázzák el: Állami Egészségügyi Ellátó Központ, 1525 Budapest 114 Pf. 32. A dokumentumok beérkezéséről a regisztráció során megadott e-mail címre visszaigazoló üzenetet fog küldeni a rendszer.
A csatlakozás lépései II. rész NEGYEDIK Regisztráció Az EESZT Információs portálján az e-Kapu menüpont alatt lehet a csatlakozási eljárást elindítani. A regisztrációhoz szükséges: A NYILVÁNTARTÓ HATÓSÁGOT megadni, amelyet egy legördülő menüből lehet kiválasztani (gyógyszertárak esetében: OGYEI, intézmények, háziorvosok esetében: OTH). Az INTÉZMÉNYI AZONOSÍTÓ-t megadni. Ez a működési engedély első oldalán szereplő 6 jegyű "OTH" azonosító, amit az ÁNTSZ oldalán is meg lehet keresni (). A Szolgáltató nevét kell megadni és a rendszer megadja a hozzá tartozó SZOLGÁLTATÓ AZONOSÍTÓT (és OEP azonosítót). Ennek az egyedi Szolgáltató azonosítónak a (csatlakozási oldalon történő) megadását követően "A kiválasztott intézmény" neve automatikusan meg fog jelenni a következő sorban. Egy olyan E-MAIL címet is meg kell adni, amellyel a későbbiekben be tudnak lépni a rendszerbe. A sikeres regisztrációról a megadott címre visszaigazoló e-mailt küld a rendszer, ebben meg kell erősíteni a regisztrációt, valamint a felhasználói fiókhoz kapcsolódó jelszót kell megadni.
A chip a kiolvasásához egy kártyaolvasó készülék is szükséges. Ezeket az AEEK biztosítja. Az ehhez szükséges megrendelőt még júniusban kiküldték. Ha az Ön vagy munkatársa részére a megrendelés még nem történt meg, akkor a következő linken elérhető dokumentum kitöltésével ez pótolható: Kártyaolvasó igénylés HARMADIK LÉPÉS – igazoló dokumentumok beszerzése Az EESZT történő csatlakozáshoz szükséges az aláírási jogosultságot igazolni. Az ehhez szükséges dokumentumok: CÉGBÍRÓSÁGI BEJEGYZÉSRE KÖTELEZETTEK (Bt., Kft., stb. ) Amennyiben a Csatlakozó adatkezelő törvényes képviselője ír alá (használja az e-Személyijét a rendszerben) csatolni kell: a képviselő(k) aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát, az online elérhető céginformációs rendszerből a törvényes képviselő képviseleti jogát igazoló dokumentum kinyomtatott változatát. Amennyiben nem a Csatlakozó adatkezelő törvényes képviselője ír alá, hanem pl. erre kijelölt munkatárs, akkor az előzőeken túl csatolni kell: a törvényes képviselő által adott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást, vagy szervezeti dokumentumot, ami az aláírási jogot keletkezteti.
Kizárólag nem kiváltott és nem lejárt vényeket lehet így visszavonni. A kiváltás vagy a páciens TAJ száma alapján, vagy a recept mellé kötelezően kiállítandó és átruházható felírási igazolással lehetséges. Amennyiben az orvos elektronikus vényt rendelt, akkor, ha a kiadó nem éri el az EESZT-t, akkor a felírási igazolás alapján tud expediálni. Az igazolás nemcsak a kiváltást teszi lehetővé, hanem tájékoztatásul is szolgál a beteg (illetve hozzátartozói) számára a felírt készítményekről. A felíró orvosnak 2018. végéig a mostani papírvénnyel gyakorlatilag azonos felírási igazolást kell adnia a betegnek minden e-Receptről. Ezzel még akkor is kiváltható a recept, ha a patikában valamilyen technikai ok miatt nincs EESZT-kapcsolat. 2019-től a páciens kérésére elektronikus vagy papír formában kell felírási igazolást készíteni. Az e-Recept rendszer lehetőséget nyújt a felírt receptek és azok kiváltási információinak a megtekintésére is. Bizonyos esetekben, továbbra is lehetőség lesz papír alapú recept írására.