XVII. Virágzó Népművészet Beküldte kissistvan - h, 09/27/2021 - 11:33 Tizenhetedik alkalommal rendezték meg Miskolcon a Virágzó Népművészet pályázat kiállítását a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület alkotóházában, mely a fesztivál kezdete is volt. Egyesületünket Varga Csaba fafaragó csont, szaru és fa munkái valamint Kiss István fafaragó Kisbíró című szobra képviselte. képek: Varga Csaba fafaragó kiállítás Tiszafüreden Beküldte kissistvan - p, 09/24/2021 - 12:39 Varga Csaba tiszafüredi születésű fafaragó kiállításának megnyitójára került sor 2021. szeptember 21-én. A Heves Megyei Népművészeti Egyesület névében t Kiss István, elnök mondott köszöntőt. Ezt követően a könyvtár igazgatója beszélgetett az alkotóval. Megtudhattunk sok érdekességet Varga Csaba tiszafüredi gyökereiről, hallottunk történeteket az alkotás folyamatáról. A jó hangulatú megnyitót követően Vargáné Balogh Irén alpolgármester is köszöntötte a mestert. Hagyomány és Divat - Kiállítás a XI. Viseletkonferencián Beküldte kissistvan - v, 09/19/2021 - 11:33 A Heves Megyei Népművészeti Egyesület, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége támogatásával rendezte meg 2021. szeptember 10-11-én Egerben a "Viseletek Régen és Ma" XI.
Az 1994-ben alapított Király Zsiga-díjat a népi kismesterségek kiemelkedő műveléséért, a népművészeti mozgalomban végzett közösségi munkáért ítélik oda. Idén Kiss István fafaragó, népi iparművész, a Heves Megyei Népművészeti Egyesület elnöke részesült a kitüntetésben. Az évek során létre hozott egy olyan fotó- és videóarchívumot, amely megőrzi az egyesület tevékenységét az utókornak. Az újonnan alapított Innovációs díj azokat a népművészeket ismeri el, akik régi, hagyományos minták megtartásával újítják meg, teszik ma is használhatóvá az eszközöket, öltözeteket. Most Torba Ildikó szűrrátétkészítő népi iparművész e díj birtokosa, aki a szűrrátétes díszítmény mintáinak megtervezésekor a hagyományos mintakincset és szerkesztési elveket alkalmazza. (Indexkép forrása: Kiss István fafaragó Facebook-oldala)
Látványos bemutatók 2019. 08. 22. 11:39 A Népművészeti Egyesületek Szövetsége immár 33. alkalommal rendezte meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban. Az évek során a rendezvény a kézművesek, népművészek legnagyobb ünnepévé vált. Mint az Kiss Istvántól, az egyesület vezetőjétől megtudtuk, a Heves Megyei Népművészeti Egyesület mesterei harminckettedik alkalommal mutatták be tudásukat, alkotásaikat. Az elvárásoknak, az előzetesen megjelölt kritériumoknak megfelelően a hangsúly idén a látványos szakmai bemutatókra helyeződött. Czipó Tamás fafaragó helyszínen készített állatfigurái elvarázsolták a közönséget. Beküldött fotók Az egyesület négy látvány műhelyt működtetett. Tóth Lóránt népi iparművész működő vízi fűrész modellje nagy érdeklődést váltott ki, alkotója az Év Mestere címet is elnyerte. Czipó Tamás fafaragó helyszínen készített állatfigurái ugyancsak elvarázsolták a közönséget. A szövő műhely új, belső kialakítása egy palóc ház szobáját idézte, melyben Fiala Magdolna készítette a szebbnél-szebb kelméket.
A Heves Megyei Népművészeti Egyesület 1982-ben alakult. A taglétszám 60 körül mozog, az alapító tagok mellett mindig vannak új belépők. Az egyesületi tagok jelenleg 14 szakág 29 mesterségét űzik. Sokan több szakmában is jeleskednek. Kiállításokon, pályázatokon mutatják be munkáikat, ahol rendszerint nagy sikerrel szerepelnek. Magas fokú szakmai tudásukat különböző állami és szakmai kitüntetésekkel ismerték el. Az Országos Népművészeti kiállításra már bekerülni is nagy megtiszteltetés, de arany, ezüst, bronz oklevelet illetve a legmagasabb díjat, Gránátalma díjat is többen kaptak már. Az Egyesületben 17 fő rendelkezik népi iparművész, 6 fő Népművészet Ifjú Mestere címmel, 4 fő Népművészet Mestere kitüntető cím birtokosa. Az Egyesületünkből 5 fő Király Zsiga díjjal, 2 fő Csokonai, 2 fő Kodály Zoltán Közművelődési díjjal és l fő Wlassics Gyula díjjal, 2 fő Zilahy díjjal és 1 fő Hagyományőrző díjjal rendelkezik, 2 fő Gárdonyi díjjal. Eger város Népművészeti Nívó Díjával egy fő rendelkezik.
2021. szeptember 10. péntek 11. 00 / EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház ORSZÁGOS VISELETKIÁLLÍTÁS – HAGYOMÁNY ÉS DIVAT A Heves Megyei Népművészeti Egyesület és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége közös rendezésében. Köszöntőt mond: Minczér Gábor Eger MJV alpolgármestere Kékedi László a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti tagozat vezetője Megnyitja: Beszprémy Katalin a Hagyományok Háza Nép Iparművészeti Tanácsadó Testület elnöke A kiállítás szeptember 10-30-ig, hétköznap 8-16 óráig látogatható.
2022. április 9., Erhard
Tagjaink részére minden évben szakmai tanulmányutat szervezünk. A vezetőség tagjai rendszeresen üléseznek, a tagok számára évente két alkalommal közgyűlést tartunk. Kiemelt rendezvények, amelyek szervezésében részt vettünk: - I., II. és III. Palóc Párnafesztivál Mátraderecskén - I. Bodonyi Pokrócfesztivál - V. és VI. Nemzetközi Szőtteskonferencia, Heves - I. II. Hagyományőrző Nap a hevesi Radics Udvarban 2009-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával kiadtuk a Palócföldi termékek katalógusát, amely alkotóink zsűrizett alkotásainak gazdag választékát mutatja be. 2010-ben kiemelkedő célunk a hevesi alkotóházunk felújítása, amelyet szintén az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával valósítunk meg. A Csillagvirág Népművészeti Egyesület elérhetősége: Pataki Miklósné egyesületi elnök 06 30 / 494 0044
A díszkiadás egy-egy példányát 2012 tavaszától elhelyezik az önkormányzatok döntő többségénél már felállított "Alaptörvény Asztalára", ahol az állampolgárok ingyen kérhetnek egy példányt a Kövér László házelnök által saját kezűleg dedikált alkotmányból (az ingyen kapható példány nem a díszkiadás lesz, hanem fényképek nélküli alapkiadás). Információink szerint azt tervezik, hogy a díszkiadást az állampolgárok pénzért rendelhetik meg az "Alaptörvény Asztalánál", az állam ajándékaként kaphatják az érettségizők, és ez lehet az egyik új állami protokollajándék. Iskolánkról. A tervek szerint a 65 festményt 2012 januárjától nyolc hónapon át a Nemzeti Galériában vagy egy másik múzeumban lehet majd megtekinteni, utána a most készülő 15 alkotást a Parlament épületében vagy a Sándor-palotában helyezik el. Arra a kérdésünkre, hogy a 2006. október 23-i események miért tartoznak a magyarság elmúlt 150 éves történelmének legfontosabb eseményei közé, Kerényi Imre azt válaszolta, nagyon sokan, köztük ő is, úgy gondolják, hogy ez egy nagyon fontos történelmi pillanat, sőt "történelmi metszéspont" volt.
Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1978, 1980, 1988, 1993 Téli Tárlat, Katona József Múzeum, Kecskemét Művek közgyűjteményekben Assisi Szt.
A kert, mint az idill jelképe jelenik meg. Egyúttal jelenti a természet meghitt közelségét, valamint a társas kapcsolatok, a családi és társasági beszélgetés színhelyét (Délután). Ezek a képek egy eltűnt, de újra létezni vágyó világ töredékiből és lenyomataiból állnak össze. Vinczellér Imre célja, hogy a képein ne csupán emlékképek lenyomatai maradjanak, hanem azok újra életszerű élménnyé váljanak. 2018-ban Művészeti Életpálya Elismerés -Díjat (EMMI) kapott, 2017 óta pedig állandó kiállítása látható a Kalocsai Képtárban. Index - Belföld - Az Emmi szerint a baloldal áll a pedagógusok jövő heti sztrájkra mögött. Év 1953 Baján született 1967 Nagybátyja, Kasselik László festő-és szobrászművésztől kapja az első szakmai indíttatást, ekkor kezdi el kutatni családja művészeti hagyományait, majd tanulmányokat ír 1971 Borsos Miklósban talál igazi mesterére, aki önképzésre és tanulmányutakra biztatja 1973 Tanulmányúton jár Párizsban 1974 Tóth Menyhért barátsága közvetett hatással van festészetére 1976-1980 Magyar Képzőművészeti Főiskola. Évekig a kalocsai Hunyadi J. Középiskolai Fiúkollégiumban az esztétikai-vizuális nevelés tanára, a Szt.
István Bazilika, Budapest Bohóc - Jótékonysági Kiállítás, Művészetek Palotája, Budapest Dialógus 2005, Olof Palme Ház, Budapest 53.
2014. május 16. 14:56 Az életének 93. évében, 2014. május 15-én elhunyt Szécsényi Ferenc Kossuth-díjas operatőrt, érdemes és kiváló művészt, a magyar mozgókép mesterét az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti. Szécsényi Ferenc pályáját a Magyar Filmiroda Részvénytársaságnál kezdte, innen a Hunnia Szivárvány Filmlaboratóriumába került. Segéd-, majd másodoperatőrként Hegyi Barnabástól és Eiben Istvántól tanulta el az operatőri mesterség titkait. Első önálló filmjével, a Fábri Zoltán által rendezett Hannibál tanár úrral nyomban elismerést szerzett. Ő fényképezte az Árvácskát, az Édes Annát, a Két félidő a pokolban-t, az Elveszett paradicsomot és az Angyalok földjét, valamint a részben saját életrajzi elemeire épített, Hogy szaladnak a fák... Vinczellér Imre - Koller Galéria. című Zolnay-filmet. Lényegre koncentráló, letisztult képeivel, kimunkált fényhangulataival emlékezetessé tette azokat a filmeket, amelyeknek érdemi alkotótársa volt. A Kovács András rendezte Hideg napokban szinte grafikára emlékeztetően kontrasztos fekete-fehér képvilágot teremtett.
"Egyértelmű", hogy a január 31-ére tervezett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója – írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden. Az Emmi decemberben egy alkalommal már kiadott egy közleményt arról, hogy a tiltakozó tanárok mögött a baloldal, sőt kifejezetten Gyurcsány Ferenc áll. A december 21-i kormányinfón erről a kijelentésről meg is kérdeztük Orbán Viktort: Mi alapján gondolják azt, hogy a januárra és márciusra bejelentett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója? Ezt mi bizonyítja, mi volt az a jel, ami erre utalt? – tettük fel a kérdést. Orbán Viktor erre először azt válaszolta, hogy "Nem tudom", majd hozzátette, hogy ettől függetlenül kiáll az Emmi álláspontja mellett. Ha a miniszterem azt mondta, akkor így van – hangzott a kormányfő válasza. Az Emmi kedden egy újabb, a korábbihoz hasonló közleményt adott ki. Ebben azt írták: "Egyértelmű, hogy a január 31-re tervezett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója. Bráda ferenc emmi magyar. Közeledik a választás, a baloldal ismét kampányakciókra akarja felhasználni a pedagógusokat, és a pedagógus-szakszervezetek vezetői sajnálatos módon erre hajlandóak is a gyermekek és szülők kárára".
Életrajz Megvásárolható alkotások Vinczellér Imre 1953. május 6-án született Baján. Jelenleg Budapesten és Kalocsán él. 1976-1980 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanítványa volt, ahol Bráda Tibor, Patay László és Borsos Miklós voltak a mesterei. Vinczellér Imre festményeit finom nosztalgia lengi körül. Emléktárgyak és emlékképek töredékei tűnnek elő a sejtelmes hangulatú képeken. A látható és a csak sejthető, egy-egy levél lenyomata, a sziluettszerű alakok, a maguk állomszerűségükkel a valóságos és a képzeletbeli között helyezkednek el. Képein különleges, nehezen megfesthető hangulatok és szellemi tartalmak formálódnak képi látvánnyá. A tér, a háttér áthatol a testeken. Az időben a testek, a figurák anyagtalanná, sziluettekké válnak. Kontúrjaik elmosódnak, formájuk még éppen csak dereng, jelenlétük már csak éppen kézzelfogható. A régmúlt korokat már csak egy-egy alak vagy tárgy képes felidézni. Olykor csak egy régi nagykarimájú kalap, egy sétapálca vagy egy hangszer fizikális jelenléte marad meg az utókor számára (Kacatok közt, Eltűnt idő).