"Az alaptörvényben is benne van, hogy minden magyar állampolgárnak kötelessége a haza védelme. Nagy öröm számomra, hogy a Miskolci Egyetem otthont adhat a Magyar Honvédség toborzóirodájának. Bízom abban, hogy sok sikert fogunk közösen elérni" – hangsúlyozta a rektor. A Katonai Toborzó Ügyfélszolgálati Iroda megnyitóján Csikány Tamás ezredes, a HM Oktatási, Tudományszervező és Kulturális Főosztály főosztályvezetője úgy fogalmazott: a Magyar Honvédségnek olyan emberekre van szüksége, akik elkötelezetten, tudatosan és tudással felvértezve szolgálnak, ezt a célt szentesíti az egyetemi toborzópont. Csikány ezredes köszöntőjét követően Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja szólt az egybegyűltekhez. "Ez a toborzóiroda a védelmi képességünk erősödését fogja mutatni, ami számunkra kifejezetten fontos" – mondta. Mielőtt hivatalosan is megnyitották volna a Katonai Toborzó Ügyfélszolgálati Irodát, az MH KIKNYP nevében Vitár Zsolt alezredes, parancsnokhelyettes emléktárgyat adott át prof. Honvédség toborzó iroda programja. Torma András rektornak.
Honvédségi toborzó irodát nyitnak Csepelen – az erről szóló nyilatkozatot Simicskó István honvédelmi miniszter, Németh Szilárd, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke, valamint Borbély Lénárd csepeli polgármester írta alá hétfőn. Simicskó István a nyilatkozat aláírását megelőzően elmondta, Budapesten jelenleg egy toborzóiroda működik a XII. kerületben, a csepeli lesz a második. A Miskolci Toborzó Iroda tájékoztatója. Évente körülbelül kétezren jelentkeznek katonának, és ebből 300-400 emberrel tudnak szerződést kötni. Hozzátette, a Zrínyi 2026 programban megjelölt cél, hogy 30 ezer fős tényleges aktív és 20 ezer fős tartalékos állománnyal rendelkezzen 2026-ra a honvédség. Ennek érdekében a legfontosabb feladat a katonai toborzás. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: közös érdek, hogy minél többen jelentkezzenek katonának. Simicskó István közölte azt is, hogy Csepelen tervezik megnyitni a Honvédelmi Sportszövetség egyik bázisát. Németh Szilárd kiemelte, a toborzó iroda a nagyon fontos utánpótlási lehetőséget szolgálja.
"A most szerződést kötött tartalékosokra a közeljövőben egy mozgalmas kiképzés vár, mely során az élet más területén is hasznosítható tudásra is szert tesznek az alapvető katonai ismeretek mellett. " – árulta el Bátor Ferenc alezredes, az állomány felkészítéséről gondoskodó helyi 2. Vattay Antal Területvédelmi Ezred 10. Területvédelmi Zászlóalj parancsnoka.
Ugyanis úgy kétszáz hatvan évvel ezelőtt selyemhernyó takarmányként érkezett Franciaországba. Mint tudjuk, a gazdasági érdekek érvényesítésének szándéka gyakran minden egyéb szempontot felülír. Ez a meggondolatlanul behurcolt, és nem a saját lábán érkezett, és beengedett faj, mára Európa szerte problémákat okoz. 260 éve megállíthatatlanul terjed, és ami még szomorúbb kiszorítja honos fajokat. Miért veszélyes a bálványfa? Gyökérsarjakról és magról is gyorsan terjed. A fagy gyökérképzésre serkenti! Nem csak szapora, hanem rendkívül gyors fejlődésű. Az ecetfával kapcsolatos tévedések - Édenkert Kertépítő kkt. Kiszorítja honos fajokat. Természetes ellenségei nem élnek Európában. A gyökereiből és lombozatából a talajba került vegyületei negatív hatást gyakorolnak a bennszülött fajokra, kipusztítja az aljnövényzetet. Lehulló lombjai nitrogénben dúsítják a talajt, ezért helyüket átveszik a nitrogén-gazdag talajt kedvelő növények pl. fekete bodza. Bálványfa a kertben Bár a kertészetek ajánlatában ma is szerepel, utcai sorfának és parkok beültetésére ajánlják, ritka az olyan eset, hogy jó szívvel meg lehessen tűrni.
Ugyanakkor kimondottan fényigényes növény, ezért mindenképp világos, napfényes helyet válasszon számára! Ültetheti félárnyékba is, mivel az ecetfa azt is elviseli, de ott ősszel nem fog olyan intenzív narancssárgára, pirosra színeződni a lombozata, érdemes tehát kerülni az árnyékos zugokat. Az ecetfa vízigénye alacsony-közepes, a fiatal példányokat rendszeresen ajánlott öntözni, később csak a kifejezetten aszályos nyári hetekben szükséges a kiegészítő öntözés. Az ecetfa talajigénye egyáltalán nem összetett, az egyetlen kívánalma a jó vízáteresztő képességű talaj. Amennyiben Ön túlságosan kötött, agyagos területre telepítené, ültetés előtt mindenképpen lazítsa a közeget, például homok, tőzeg, szervestrágya, vagy jó minőségű zsákos termőföld hozzáadásával! A túlságosan porózus, kifejezetten homokos talajokat szintén trágya, komposzt, vagy termőföld adagolásával ajánlott feljavítani. Aggodalomra azonban semmi ok, az ország túlnyomó részén megtalálható átlagos kerti földben remekül fogja érezni magát az ecetfa!
A két fajt gyakran összekeverik egymással, sajnos hivatalos helyeken, vagy kiadványokban is. Az emberek nagy része egy fajnak gondolja a kettőt. Gondoltam egyszerű lesz tisztázni a történetet Ahogyan az okokat kerestem és végig bogozva követtem a szálakat, úgy találtam magam a tévedések erdejében. Özönfaj, Inváziós faj, gyomfa, ilyen jelzőkkel illetik mostanában a bálványfát. Sok helyen ecetfaként is hivatkoznak rá. Sőt legtöbbször ecetfaként gondol rá mindenki, nem túl nagy szeretettel. Sokszor emlegetik így: Ecetfa népies nevén bálványfa. Ez nem lenne akkora probléma, a baj csak az, hogy van egy fa akinek valóban ecetfa a becsületes neve. A két faj rendszertanilag a szappanfalakúak rendjébe tartozik. Ebbe a rendbe egyébként főleg trópusi, szubtrópusi fajok tartoznak. Több mint 5000 faj tartozik ide, olyan közismert szereplőkkel például mint a citrom. Nem túl jó összehasonlítás ugyan, mert az állatok rendszertana kissé különbözik a növényekétől. Ám ha a rend szerint nézzük a kutyát és a macskát mindketten a ragadozók rendjébe tartoznak.