12 hónap) 5 2 2. Sertés bontó állvány obi. Elnevezés: Füstölő, érlelő klímák és kiegészítő berendezéseik II. 2) További CPV-kód(ok): Fő szójegyzék Kiegészítő szójegyzék Fő tárgy: 42200000-8 További tárgyak: 42215000-6 39312000-2 II. 4) A közbeszerzés mennyisége: 1 DB "GYORSÉRLELŐ-FÜSTÖLŐ KLÍMA 18(2×9) KOCSIS" 2 DB "UTÓÉRLELŐ KLÍMA 18(2×9) KOCSIS" 1 DB FÜSTGENERÁTOR 3 DB 120/210 KLÍMA AJTÓ 2 DB 120/210 FÜSTÖLŐ AJTÓ 1 DB "HŰTŐ-FŰTŐ EGYSÉG KLÍMÁHOZ 25/37 KW/R448A" 2 DB "HÜFÜ20 HŰTŐ-FŰTŐ EGYSÉG KLÍMÁHOZ 20/30 KW/R448A" Valamennyi berendezés új, még nem használt berendezés kell, hogy legyen. Keret-megállapodás kötésére, dinamikus beszerzési rendszer alkalmazására, elektronikus árlejtés alkalmazására nem kerül sor.
2 Marha vágás Eszközök és berendezések melyek legyártását, szállítását, kitelepítését és esetleges tervezését tudjuk vállalni: kábító boksz fogadó ráccsal, ölő pisztoly, futómacskás emelő, véreztető kocsi, felsőpályás átakasztó, mozgó állvány bőrfejtéshez, bőrlehúzó, bél-belsőség dobogók.
13) További információ Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban című, " VP-3-4. 1-15 kódszámú felhívás alapján benyújtott, 1789451849 iratazonosító számú projekt. Keret-megállapodás kötésére, dinamikus beszerzési rendszer alkalmazására, elektronikus árlejtés alkalmazására nem kerül sor. Sertés bontó állvány akció. Elnevezés: Főző-füstölő szekrény füstgenerátorral II. 3) A teljesítés helye: A teljesítés helye: 4800 Vásárosnamény, 4208/26. 4) A közbeszerzés mennyisége: 1 db főző-füstölő szekrény 2 kocsis/gáz, gáz égéstermék elvezetővel és 1 füst és használtlevegő elvezető kéménnyel. 1 db füstgenerátor Valamennyi berendezés új, még nem használt berendezés kell, hogy legyen. E tekintetben új berendezések minősül az a berendezés, amely üzembe helyezve sem Magyarországon, sem pedig külföldön nem volt, bemutató, illetve próba berendezésnek nem használták. A főző-füstölő szekrényhez szükséges 1 db, gáz égéstermék elvezető illetve 1 db füst és használtlevegő elvezető kémény, amit külön engedélyeztetni és kiviteleztetni kell, mely része az ajánlatnak.
Kinek mond valamit ma a Horger Antal név? Ha más nem, annyi biztosan mindenkinek eszébe jut róla, hogy ő volt a szegedi egyetem "fura ura", aki eltanácsolta József Attilát a tanári pályáról. Mint tudjuk, Horger azért tagadta meg a költőtől a tanári oklevelet, mert 1925. március 25-én a Szeged című lapban megjelent a híres-hirhedt Tiszta szívvel című vers, amelynek bírálói erkölcstelennek és nihilistának tartották a fiatal költő szemléletét. "Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. " (Részlet a Tiszta Szívvel c. költeményből) A Szegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában éles kritikák jelentek meg a versről, föltehetően maga Horger Antal nyelvész professzor is – aki egyszersmind az egyetem dékánja is volt – innen szerzett tudomást az ellentmondásos fogadtatásban részesülő költeményről. A professzort oly mértékben fölháborította a vers, hogy két tanú jelenlétében "eltanácsolta" az egyetemről József Attilát.
Tudom, kegyetlen sorok ezek, de legalább – igazak. Horger Antalt Isten nyugosztalja halála után hetvenegy évvel is. Nélküle sokkal kevesebb lenne nyelvészetünk, mint költészetünk József Attilával. Mert lehet, st kell is József Attiláról szólni, de – másként. Másként, mint szoktuk. nyomán
Mint látható, Horger eleinte az erdélyi nyelvjárásszigetek iránt érdeklődött. A székely és csángó nyelvjárások kutatói, népköltészetük rajongói számára megkerülhetetlen Horger munkássága. Az 1914-es év Horger számára nem csupán a háború kitörése miatt emlékezetes: ekkor nevezték ki a budapesti egyetem (a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje) magántanárává magyar hangtanból és szótanból, és ekkor jelent meg A magyar nyelvtudomány alapelvei című tanulmánya. Az ekkor már nagyreményű, időközben akadémikussá kinevezett tudós újabb állomáshelye a szegedi Ferenc József Királyi Tudományegyetem. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter erőfeszítésének eredményeként a kolozsvári egyetemet költöztették át a dél-alföldi városba. Az egyetem egy igazi "nagyvadat" fogott Horger rendes egyetemi tanári kinevezésével. A szegedi egyetem falai között keresztezték egymást a kissé különcnek tartott, szigorú nyelvészprofesszor és egy húszesztendős, az egyetemre már sebzett lélekkel érkezett magyar-francia-filozófia szakos egyetemi hallgató – József Attila – útjai.
Horger magához hívatta a költőt, és egy tanú szerint ezeket mondta március 30-i beszélgetésükön: "Kérem, József úr – mondja Horger –, ön egy verset írt a Szeged múlt vasárnapi számába. Többek között azt írta, hogy nincs istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát és embert öl… középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot. Ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni. " A költő hiába mentegetőzött azzal, hogy amikor a verset írta, valóban három napja nem evett, ahogyan a költemény szól róla. Horger Antalnál magyar nyelvből kellett volna vizsgáznia, de a professzor értésére adta: amíg ő él, soha nem lehet tanár. Horger Antal, a közhiedelemmel ellentétben, tehát nem tiltotta el József Attilát az egyetemről. Nem is tilthatta el, hiszen ilyen joga nem volt. Bár gyakran emlegetik a kar dékánjaként, valójában ezt a tisztséget csak két évvel később töltötte be. S mint látható, a tanulmányok elvégzését nem gátolta volna, csupán a tanári oklevél megszerzését és kinevezését.
Ilyen esetekben tehát költ azt jelentette, hogy támaszt, s ebből csakhamar azt, hogy kohol, kieszel, sőt hazudik; és költemény vagy költevény azt, hogy koholmány. Vö. pl. Geléi Katona Istvánnál: "Farlafaj (=lárifári) beszédek, aggnők költötte regék", Orczy Lőrincnél: "Nem tud már újságot költeni elméje", vagy XVII. sz. -i jobbágyok panaszában: "Ekével sem tartoztunk azelőtt, de most azt is felköltötték reánk (= ránk fogták, koholták, hazudták)". Ugyancsak Geléinél: "Nem igaz istent, hanem csak valami magok költeményét tisztelik". Ezen kohol, kieszel, hazudik jelentésű költ igét és koholmány jelentésű költemény főnevet a XVIII. közepe táján az írók, a jelentések szándékos, önkényes kiterjesztésével mai irodalmi értelmükben kezdték használni. Előbb a régi versszerző helyett jelentkezik: versköltő (a. m. vers-koholó, vers-kigondoló) vagy énekköltő s ezekből rövidült aztán jelentéstapadás útján (1. erről állat a. ) a poéta jelentésű költő szó. Nép. Elhomályosult összetétel. Előtagja a nő szó, melynek régebben né alakja is volt (1. erről némbër a.