Idővel Scott lánya, az elsőfilmes Jordan Scott átvette a direktori feladatokat, és módosított az eredetileg Angelina Jolie és Leonardo DiCaprio Oscar-díjas amerikai színészekre kitalált szereposztáson. A Gucci-ház megdöbbentő igaz történet a Gucci olasz divatház mögött álló család… : hirok. Jolie helyett egy másik Oscar-díjast, a spanyol Penélope Cruzt kérte fel Reggiani szerepére. Vóng Ká-vaj hongkongi rendező filmtervében már az ausztrál filmcsillag, Margot Robbie játszotta volna a női főszerepet, de a sors kifürkészhetetlen útjai végül oda vezettek, hogy 2019-ben mégiscsak Ridley Scott ült vissza a rendezői székbe, aki sztárszereposztással próbálta befoltozni a könyvben tátongó hézagokat. (A film fontosabb szerepeit Lady Gaga Oscar- és Grammy-díjas amerikai popénekesnő, Adam Driver Oscar-jelölt amerikai színész, valamint négy Oscar-díjas: Jeremy Irons brit, Al Pacino amerikai, Salma Hayek mexikói és a Thirty Seconds to Mars rockegyüttes frontembereként jegyzett Jared Leto amerikai színész játssza. ) A Gucci-ház története az 1970-as évek második felében, Milánóban indul, amikor a huszonöt éves Patrizia Reggiani (Lady Gaga), egy teherfuvarozó cég tulajdonosának munkásosztálybeli lánya megismerkedik a dúsgazdag Maurizio Guccival (Adam Driver), a divatmárka-tulajdonos dinasztia harmadik generációs tagjával.
– The Economist Mélyedj el! Kapcsolj ki! Légy jelen! Felnőtteknek ajánljuk!
A festménynek az 1896-os milleniumi kiállításon és az 1900-as párizsi világkiállításon is csodájára jártak: a francia fővárosban ezüstéremmel jutalmazták a képet. A művész müncheni tanulmányai alatt Carl von Piloty legendás osztályában tanult, és a korabeli müncheni művészeti élet legkiválóbb festőivel barátkozott. A munkásságának első szakaszában festett művei – Majális, Lilaruhás nő, Hóolvadás, Pacsirta, Léghajó – kulcsszerepet játszottak a modern magyar művészet megteremtésében – olvasható a kiállítás beharangozójában. Szinyei Merse Pál a magyar festészet első nagy koloristája. A festő ereje a tökéletes kompozíciókban, a képekből sugárzó üdeségben, a merész színhasználatban és a sajátos természetábrázolásban rejlett. A tájképfestészet (Szinyei kedvenc témája) a képzőművészet egyik mostoha gyereke, hiszen folyton ráaggatják, hogy unalmas, egyhangú és eseménytelen. Szinyei Merse Pál képei azonban a látszólagos mozdulatlanságuk ellenére is tele vannak élettel. A színnel mindent ki lehet fejezni.
A kiállítás központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873 (olaj, vászon, 127 × 162, 5 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) A kép nemcsak a művész kultuszában játszott főszerepet, hanem önmagában is ikonikus jelentőséggel bír. A műnek az egyetemes művészetben betöltött helyét különleges, erre a kiállításra készített kisfilm járja körül. A kiállítás másik érdekessége a színtannal foglalkozó egység, amely a színek és a színérzékelés tudományán keresztül segít értelmezni Szinyei színgazdag festményeit. A Magyar Nemzeti Galéria Kép és kultusz – Szinyei Merse Pál művészete című kiállítása november 12. és 2022. február 22. között látogatható. A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya, Krasznai Réka, Prágai Adrienn.
A plen air festészet egyik európai és hazai úttörő festőjének, Szinyei Merse Pálnak (1845-1920) életművéből nyílik egy nyolcvan vázlatot, grafikát és festményt bemutató kiállítás pénteken Nyíregyházán. A Kaposvár után a szabolcsi megyeszékhelyre érkezett, a Szinyei impressziói című tárlat november 24-ig látható a Jósa András Múzeumban. A kiállítás a Nemzeti Galéria, valamint hazai köz- és magángyűjtemények anyagaiból állt össze. A Forgószél, a Vadregényes táj és a Szinyei Merse László portréja című festmények alkotójának műveiből ilyen jellegű válogatás még nem volt látható eddig Magyarországon. A szigorú biztonsági intézkedések mellett berendezett anyagot múzeumi regisztrációval és időpontfoglalással tekintheti meg a közönség, óránként ötven látogatót tud majd fogadni az intézmény. Szinyei Merse Pál középnemesi családból származott, középiskolai tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon végezte, utóbbiban kezdett festeni tanulni. 1864-ben iratkozott be a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol főként mitologikus, allegorikus műveket készített, sokat foglalkozott a Faust-témával.
Szinyei Merse Pál: Szerelmespár, 1870 Fotó: Magyar Nemzeti Galéria Benczúr Gyula Olvasó nő az erdőben című képe Szinyei Szerelmespár festménye mellett úgy hat, mintha a két kép valójában együtt élne. A kapocs pedig nemcsak a természet és az a feltűnő kockás pokróc, hanem a két festő jó barátsága is. A müncheni tanulóévekben osztálytársak voltak Piloty mesteriskolájában, akihez Szinyei több éven át próbált bekerülni, míg végül egy kicsi mitológiai témát, egészen pontosan a Faust-történetet feldolgozó festménnyel végre elnyerte a mester szívét. Szinyei Merse Pál a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja, ezt ma már senki nem vitatja, bár pályája kezdetén nem sokan díjazták azt az újszerű látásmódot és színkezelést, amivel az akkor divatos akadémikus stílusból szeretett volna kitörni. Amikor az 1873-as bécsi világkiállításon kiállította Majális című képét, alig értette valaki, negatív kritikát kapott, nem érte el azt a sikert, amire vágyott, ebben persze az is közrejátszott, hogy a festményt egy közös fal legtetejére akasztották fel, alig lehetett látni.
A saját korában nem szerették ezt a művet, hiába próbált Szinyei újítani: elszakadni a korábbi, divatképnek gúnyolt, modern figurákat ábrázoló kompozícióitól. A naturalista kompozíció színei és formái valóban sokkal keményebbek és konkrétabbak, mint amilyeneket a kései festményein látunk, és az akt is magán viseli a műtermi festés jellegzetességeit. A háttér hívogató kedvessége, a horizont virágdísze, az ég ragyogó kékje és a bárányfelhők könnyed ragyogása mégis szerethetővé teszi a festményt. A kiállítás külön blokkban foglalkozik Szinyei és az impresszionisták kapcsolatával. A festőt a természet, valamint a tájban elhelyezkedő ember megörökítési lehetőségei izgatták; éppúgy, mint francia kortársait. Előszeretettel festett tipikusan impresszionistának tartott témákat: virágzó almafákat vagy pipacsos mezőt. Ezek közül többet is láthatunk ebben a blokkban. A Virágzó almafa kompozíciója Sisley Tavasz Párizs mellett, virágzó almafák című képe mellett szerepel. Hasonlóságuk szembeötlő. A napsütéses-virágzó tavaszi impresszió köti össze a két festményt, amelyek erejét a fényben úszó fa csillogó tündöklése adja.
Ezen kívül az a négy történeti kiállítás is megelevenedik, amely pályafutása és életműve alakulását meghatározta. A tárlat a festőművész XX. századi és kortárs kultuszát bemutató teremmel zárul: itt reflexiók, parafrázisok, átiratok formájában elevenednek meg a leghíresebb Szinyei-festmények. (Borítókép: Lilaruhás nő c. festmény a Magyar Nemzeti Galériában. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)