A legtöbb sütemény 200 és 300 Ft között mozog, ami szinte a hihetetlen kategória. Nyilván Rigó Jancsit kellett volna kérnem, de mindenképpen ki akartam próbálni, mit tud egy 250 Ft-os krémes, így azzal indítottam. Kértem hozzá még egy almás rétest (300 Ft) és keksztekercset (200 Ft). A három szelet sütemény összesen 750 Ft-ba került. A tortaszeletek ára is 3-400 Ft között mozog, kivéve az ország tortáját, ami 800 Ft. Sajnos csodák még sincsenek, 250 Ft-ért nem lehet jó süteményt csinálni. A krémes hatalmas csalódás, kocsonyás állagú, borzalmas utóízzel. Az almás rétes sem sokkal jobb, néhány almadarab lisztes pudingba főzve. A keksztekercset legalább nem lehet elrontani: kakaós darált keksz margarinos kókuszkrémmel. A házi krémes, ami 450 forint, fotó: Kalas Györgyi Távozáskor derül ki, hogy van ám házi krémes is, csak rejtegetik! Nincs kitéve a pultba, hanem hátul van a hűtőben. Ezerszer jobban néz ki, mint a sima krémes, az ára is magasabb, 450 Ft, így gondoltam, adok ennek is egy esélyt.
Sütnek túrós batyut és lekváros levelet is, mindkettő jó. A sóssütemény-választék lehengerlő: káposztás és spenótos hasé, a medvehagymás pogácsa és az aprósütemény is remek. A kiszolgálás kedves, negatívum, hogy kártyával nem lehet fizetni, és fényképezni sem engedtek valamiért, így nem tudtam sok képet készíteni. Összegzés: A Rigó Jancsi erőssége a sós sütik és pogácsák, a kellemes belső kert és a szendvics. Minden sütemény nagyon olcsó – talán ha 100 Ft-tal többért adnák, jó is lehetne. Az édes sütik nem jöttek be. 1126 Budapest, Böszörményi út 17/a Gina Cukrászda Gina Cukrászdából három is van: egy az Üllői úton, egy a János kórház mellett és egy a Városmajor utcában, utóbbiba viszonylag gyakran járunk sós süteményért és fagyizni. A Gina nem a szocializmusból maradt ránk, de 35 éve már legalább itt van a Városmajor utcában. Valami lehet ezekkel a magyar cukrászdákkal, mert mindegyik sós fronton a legerősebb. Ebből is látszik, hogy a pogácsa igazi hungarikum. A Ginában is csodás a pogi (3500 Ft/kg), de ők kekszeket is sütnek, amiben szintén nem fogtok csalódni.
Rigó Jancsi Hozzávalók: 4 tojás, 3 evőkanál liszt, 1 evőkanál kakaó, 5 evőkanál cukor, 2 evőkanál víz, 1 csomag sütőpor, csipetnyi só. A tepsi előkészítéséhez zsír és liszt. A krémhez: 5 dl tejszín, 10 dkg étcsokoládé, 2 evőkanál étolaj. A csoki mázhoz: 10 dkg étcsokoládé, 2 evőkanál étolaj. Először a piskótát készítjük el. A tojásokat szétválasztjuk. A sárgákhoz három evőkanál cukrot és két evőkanál vizet adunk, ezekkel együtt habosra keverjük. A lisztbe beletesszük a kakaót és a sütőport. A tojások fehérjét csipetnyi sóval félig felverjük, majd két evőkanál kristálycukorral kemény habot készítünk belőle. A sárga krémbe beleszitáljuk a kakaós liszt egy részét, ráhalmozzuk a tojáshabot, erre újra kakaós lisztet szitálunk, és az egészet óvatosan összeforgatjuk. A tepsit kikenjük zsírral, és megszórjuk liszttel. Beleöntjük a piskóta alapot, és előmelegített sütőben kb. húsz perc alatt megsütjük. Közben elkészítjük hozzá a krémet. A tejszínt kemény habbá verjük. Az étcsokoládét az étolajjal együtt egy kis lábasban, nagyon lassú tűzön, óvatosan, nehogy leégjen, felolvasztjuk.
A minőség és az ár tekintetében is az arany középúton mozognak, a pogácsák fantasztikusak, csakúgy, mint a kávé. 1122 Budapest, Városmajor utca 34. Sport cukrászda A Sport cukrászda annyira retró, hogy nekem már túlzás. Értem én, hogy nosztalgia, és a Szabadság térre érkező külföldi turisták bírják ezt, de a hatvan évvel ezelőtti berendezés számomra inkább nyomasztó. Érdekes módon Madridban meg Olaszországban sosem érzem ezt, ha bemegyek egy "retró" helyre. Valószínűleg azért, mert ott hatvan évvel ezelőtt sem spórolták ki a szépséget és az eleganciát a bútorokból. Sport cukrászda, fotó: Kalas Györgyi Turisták hiányában a Sport is elég üres. Míg a Rigó Jancsin és a Ginán nagyon látszik, hogy a helyiek használják, itt az árfekvés is a turistákhoz igazított. Retróság ide vagy oda, itt bizony 600 Ft felett van egy szelet sütemény. Elég szembetűnően elkülönülnek a sütik: a jobb oldali hűtőben a retró fajták sorakoznak, mint mignon, gesztenyealagút, zserbó, opera szelet, a másik hűtőben pedig az újhullámosabb fajták.
Fém keverőtálba 4 dkg darabokra tört csokoládét teszünk, hozzáadunk fél evőkanál vajat és gőz fölött kevergetve felolvasztjuk. A felolvasztott csokoládét a piskótalapra öntjük és szárazon késsel egyenletesen elkenjük. Megvárjuk, míg a csokoládé megköt, 5x5 cm-es kockákra vágjuk, és így helyezzük a csokoládékrémmel bevont másik lapra. A hűtőben hagyjuk néhány órára vagy egy éjszakára, tálaláskor forró vízbe mártott késsel kockákra vágjuk.
Ragasztóanyagok 181 1. A ragasztás fogalma és lefolyása 183 2. A ragasztóanyag fogalma és jellegzetességei 184 3.
A fa építőipari jelentősége Kérjen árajánlatot A fa, a kő mellett az egyik legősibb építőanyag, napjainkban is a legfontosabbak egyike. Hazánk fában szegény ország, az összterület kb. 20%-át borítja erdő. Az erdőgazdaság fajtánkénti fakitermelése építőipari szempontból kedvezőtlen, mert a kitermelt fenyőfélék aránya alacsony. Lele Dezső: Faipari anyag- és gyártásismeret (Műszaki Könyvkiadó, 1976) - antikvarium.hu. A feldolgozásra kerülő fának kb. a 90%-a így nem alkalmas építőipari felhasználásra, ezért az építőfa … A fa építőipari jelentősége Read More » A faanyagok csoportosítása Kérjen árajánlatot A fákat két nagy csoportba sorolhatjuk, ezek a következők: tűlevelű fák; lombos fák. A tűlevelűek csoportjába tartoznak a fenyőfák, amelyekből asztalos árukat és építőfát készítenek. A könnyű megmunkálhatóság miatt a fából készülő épületszerkezeteink nagy része ebből a fajta fából készül. Az építőiparban a leggyakrabban a feketefenyőt, lucfenyőt, a jegenyefenyőt, és … A faanyagok csoportosítása Read More » A fa szerkezete, felépítése, kémiai tulajdonságai Kérjen árajánlatot A fa természetes eredetű élő, szerves anyag, amelyet különféle megmunkálási módokkal alakítanak építőanyaggá.
Ez az igénybevétel létrejöhet a hossztengely mentén vagy arra merőlegesen is. Ez a fajta igénybevétel fánál ritkán fordul elő önmagában, azonban más erők hatására vagy különböző ipari folyamatok során felléphet. Nyomó erők hatására nyomószilárdság alakul ki. Faszerkezeteknél ez a fajta terhelés, már gyakrabban fordul elő, főként szálirányban, néhány esetben azonban a vízszintesen fektetett elemeknél szálirányra merőlegesen is jelentkezik. Fizikai jellemzők vizsgálata - A károsodott faanyag fizikai-mechanikai tulajdonságai. A szilárdsági jellemzők közül leggyakrabban a hajlítószilárdsággal találkozhatunk. Hajlítószilárdságról abban az esetben beszélhetünk, amikor a két végpontján feltámasztott faelemet két különböző és ellentétes irányú terhelés éri. A két terhelés a keresztmetszetben nyomó és húzófeszültséget eredményez. Keménységi fokozat Bütü-irányban Szálirányban Fafajok Nagyon lágy 10-40 5-20 Fűz, hárs Lágy/Puha 20-60 10-30 Luc-, vörös- és erdeifenyő Közép kemény 40-65 20-40 Hegyi juhar Kemény 60-100 30-60 Akác, bükk, tölgy Nagyon kemény 100-130 50-80 Bukszus, amerikai cseresznye Rendkívül (csont) kemény 120-200 70-140 Pockafa, hickory Nyíró erők hatására a faanyag részei egy képzeletbeli vonal mentén –melyet nyírt felületnek nevezünk- eltolódnak egymáson, ennek ellenállásaként létrejövő nyírószilárdság igyekszik ezt megakadályozni.
Egyes szerkezeteket érhetik egyszerre statikus és dinamikus igénybevételek is. A flexibilis anyagok minden esetben elszenvednek valamilyen alakváltozást a különböző erők hatására, de ezek megszűnésekor általában visszanyerik kiindulási alakjukat. Ha azonban ezeknek az erőknek a hatására létrejövő terhelés nagyobb, mint a fa rugalmassága által megengedett, akkor az alakváltozás maradandó, és végleges, vagy akár roncsolódás is bekövetkezhet. A különböző fafajok rugalmassága nem egyforma, ezért felhasználhatóságuk is változó. A legrugalmasabbak különleges szerkezetekben is alkalmazhatóak. A rugalmasság ezen kívül függ még a fa korától, a sűrűségtől a nedvességtartalomtól, az anatómiai iránytól. A rugalmasságot ideiglenesen –például gőzöléssel- egy időre meg lehet szüntetni ez által kis erővel maradandó alakváltozás idézhető elő, melyet az anyag a lehűlés után is megtart, rugalmasságát pedig visszanyeri. A fa fizikai jellemzői - II. rész. Szilárdság A szilárd anyagokban fellépő igénybevételek - a külső erők ellen fellépő belső erőkfeszültséget eredményeznek.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Ha ezalatt a faanyag nedvessége 30%-ról 5%-ra csökken (ez a relatív légnedvességtől is függ), akkor viszont csak a nedvességcsökkenés miatt húrirányban 6, 5 mm, sugárirányban pedig 3 mm zsugorodás következik be. Az évgyűrűk szélessége és a korai-késői paszta aránya. Magasabb a faanyag sűrűsége, ha nagyobb benne a tömör szerkezetű késői paszta aránya. Ez minden fafajra igaz. A két paszta aránya az évgyűrűk szélességétől és a termőhelyi körülményektől függ. A nevelkedési (termőhelyi) körülmények. Minden fafaj esetén létezik egy ún. termelőhelyi optimum, amikor a legjobb minőségű, legsűrűbb faanyagot növeszti a fa. Idetartozik a faállományban elfoglalt hely, a hőmérséklet, a csapadék mennyisége, a napsütés intenzitása, a talaj típusa, tápanyagtartalma, kémhatása, a légtisztaság stb. Általában elmondható, hogy a zártállásban nevelkedő egyedek jobb minőségű, sűrűbb faanyaggal rendelkeznek, mint a szabadállásban vagy az erdőállományok perifériáján növekvő példányok. Agglomerált termékek fából - OSB lapok, farostlemezek, parallam A fa hőtani tulajdonságai
A fizikai jellemzők közül a sűrűség ill. a zsugorodás-dagadás meghatározására került sor. A fa egyik legfontosabb jellemzője a sűrűség, amelynek nagyságából, ha nem is teljes biztonsággal, de következtetni lehet a faanyag szilárdsági értékeire, keménységére, ill. felhasználhatóságára. A faanyag a vízvesztés és a vízfelvétel hatására megváltoztatja a méreteit, azaz zsugorodás és dagadás folyamata lép föl. A fának e közben létrejövő méretváltozása, a következményeket illetően annál kellemetlenebb, minél egyenlőtlenebbül megy az végbe. Az egyenlőtlen összeaszás ill. dagadás oka az, hogy a fák szöveti felépítése a különböző anatómiai irányokban nem egyforma. Ha figyelembe vesszük, hogy a sebzés hatására a faanyagban bizonyos módosulások fognak jelentkezni, mint pl. anyagberakódások, a gombakárosítások következtében fellépő sejtfallebontás, stb., akkor a faanyag sűrűségében változások várhatók az egészséges faanyaghoz képest. Mindezek következtében a zsugorodás, ill. dagadás mértéke még jelentősebbé válhat, s így annak káros következményei is fokozottabban fognak jelentkezni.