FEBRUÁR 1-jén induló otthonfelújítási kölcsön hasonló lesz a 3%-os CSOK-hitelhez: az ötéves átlagos ÁKK-hozam 130 százaléka + 3 százalékpontnyi kamatot számíthatnak fel a bankok, de a 3% feletti részt az állam állja, vagyis az ügyfél által fizetett kamat alapesetben 3%. Felújítási támogatás 2021 rendelet v. a hitelezőket az otthonfelújítási kölcsön összege után 1, 5% költségtérítés illeti meg a hitelfelvevő részéről azzal, hogy a pénzügyi közvetítője részére fizethető közvetítői díj nem haladhatja meg a 0, 8%-ot, (a 6 milliós maximális összeg esetében ez 90 ezer forintos költségtérítést jelent - írja a Portfolio szerkesztője), az otthonfelújítási kölcsön jelzálogalapú hitelintézeti kölcsönnek számít (vagyis várhatóan közjegyzőt, értékbecslőt is alkalmazni kell - a szerk. ), és akkor veheti fel valaki, ha megfelel az új, akár 3 milliós otthonfelújítási támogatás feltételeinek (25 év alatti együtt élő gyermek, 1 éves tb-jogviszony, köztartozásmentesség, stb. - a szerk.
Most akkor háborúzunk Norvégiával? A norvégalap-saga legújabb fejezete, hogy a magyar kormány közleményben fenyegette meg Norvégiát azzal, hogy a nekünk járó 77 milliárd forint visszatartása miatt "felülvizsgálja" a két ország gazdasági kapcsolatait. Erre a hírre az ellenzékiek termeszetesen gúnyos röhögéssel reagálnak, a kormánypártiak meg ütemes tapssal. Viszon annyira össze van zavarodva a fejekben ez az egész balhé (nem véletlenül), hogy igazából alig tudja valaki érthetően elmagyarázni, hogy most akkor kinek is van igaza, és mi lesz ebből? Állami és önkormányzati támogatás a színháznak – a rendelet már megjelent : Miskolc. Erre teszünk most mi egy kísérletet: Akkor most jár ez a pénz, vagy nem jár, hanem csak adomány a norvégok részéről? Igen, jár. A norvég (+izlandi és lichtensteini) alap az Európai Gazdasági Térség létrehozásakor kötött alapszerződés része. Ennek értelmében a nem uniós tagországok bizonyos anyagi ellenszolgáltatás fejében férhetnek hozzá az EU közös piacához. Ennek a "tagdíjnak" egy részét a közép-európai újonnan csatlakozott uniós tagországok gazdaságának és civil szférájának fejlesztésére kell fordítani.
Fontos kitétel viszont, hogy ez a szerződés Norvégia és az Európai Unió között köttetett, nem pedig Norvégia és Magyarország között. Itt Magyarország csak az (egyik) kedvezményezett fél! 2. Végül is min vesztünk össze? Erre a válasz jóval bonyolultabb annál, mint hogy Orbánék nem hajlandóak a 77 milliárdból 4 milliárdot a kormánytól független civil szervezeteknek átengedni (bár ez is igaz). Itt a rendelet: változik a felújítási támogatás, részletszabályozást kapott felújítási kölcsön. A vita formálisan azon ment, hogy a norvég kormány a magyar kormány által nagyon utált Ökotárs pályázatát fogadta el a civil pénzek szétosztására, az Ökotárs pedig megtagadta azt, hogy a magyar kormány (amúgy széles körben kritizált) rendelete alapján havonta részletes jelentést küldjön arról, pontosan kinek, milyen célra és mennyi pénzt utalt ki. Az Ökotárs (a norvégok egyetértésevel) arra hivatkozik, hogy ez veszélyezteti a támogatás azon célját, hogy a pénzt a civil szervezetek kormányzati beavatkozás nélkül, szabadon használhassák fel. A magyar kormány álláspontja ellenben az, hogy a jelentési kötelezettséget törvény írja elő, és nincs szándékában beleszólni a pénzek elköltésébe, csak tudni szeretne róla (amire a civilek részéről keserű röhögés, és egy "hát persze! "
Szente Vajk rendezésében, Balczó Péter, Sáfár Orsolya és Kálmán Péter főszereplésével, az Opera Otthonra online közvetítéssorozat keretében tartja meg a Magyar Állami Operaház Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című opera-musicaljének színpadi ősbemutatóját. A nagyszabású előadás az évadban egyetlen alkalommal, szombaton 20 órától látható az Opera Otthonra online közvetítéssorozatában a felületén. Gyöngyösi Levente zeneszerző Hollerung Gábor karmester, a Budafoki Dohányi Zenekar zeneigazgatójának felkérésére fogott a darab megírásába 2013-ban. A regény több idősíkban játszódó cselekményét és többrétegű értelmezését Gyöngyösi a zenéjében is érzékeltetni kívánta, így jött létre a opera-musical műfaja, amelyben a rock, a musical és az opera hangzásvilága keveredik a szovjet éra indulóival és számos könnyűzenei utalással. A művet koncertszerű változatban 2017-ben mutatták be a Miskolci Operafesztiválon Fotó: A darab librettóját Várady Szabolcs szerezte, aki Bognár Róbert és Schlanger András forgatókönyvírókkal dolgozott közösen.
Gyöngyösi Levente Opera TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA Színpadi ősbemutató Moszkvában megjelenik a Sátán egy bármire képes, beszélő macska és más furcsa alakok társaságában. Egyesek rejtélyes módon eltűnnek, a levegőben boszorkányok repkednek, s egyik pillanatról a másikra olykor bibliai időkbe csöppenünk. Bulgakov A Mester és Margarita című regényének szürreális története Gyöngyösi Levente opera-musicalében különleges zenei formában kel életre: "Régóta szerettem volna írni egy olyan darabot, amelyben a kortárs és könnyűzene különböző stíluselemeket felmutató egységgé szintetizálódik. Ami közérthető, alaposan kidolgozott és korszerű is: kísérlet a határok lebontására, eltüntetésére. " Az ősbemutató különleges, a musicaleket is megidéző formában, a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Fővárosi Nagycirkusz művészeinek közreműködésével jön létre a zenés színházban színészként és rendezőként egyaránt otthonosan mozgó Szente Vajk rendezésében. Opera-musical két felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal Korhatár: 16 év Bemutató: 2020. november 5.
A februári online premierek után először láthatja a közönség színházban is a Magyar Állami Operaház elmúlt évadának két régen várt előadását. Vaszilij Vajnonen Párizs lángjai című koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett előadásában 2021. október 8-tól az Erkel Színházban, míg Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című opera-musicalje október 9-től az Eiffel Műhelyházban lesz látható 6-6 alkalommal. Csaknem 44 év után, látványos külsőségek között, Michael Messerer felújított változatában tér vissza a Magyar Állami Operaház repertoárjára Vaszilij Vajnonen Párizs lángjai című nagybalettje. A francia forradalom idején, 1792 nyarán játszódó történetben Jeanne, a parasztlány és Philippe, a forradalmár szerelmének és a köztársaság kikiáltásának története elevenedik meg. Vaszilij Vajnonen, a karjalai származású neves szovjet koreográfus két évvel A diótörő nagy sikert kiváltó koreográfiájának megalkotása előtt, 1932-ben állította a színpadra a leningrádi Kirov Színházban (eredetileg: szentpétervári Mariinszkij Színház) a francia forradalom diadalát feldolgozó drámabalettjét.
Marketing célú sütik Annak érdekében, hogy minél inkább az érdeklődési körének és műfaji preferenciájának megfelelő hirdetések jussanak el Önhöz, honlapunkon a Google- és Facebook-hirdetések célzásához szükséges sütiket használunk, valamint retargetáláshoz szükséges méréseket végzünk (ilyen például a hirdetésekre való kattintások mérése, illetve a korábban felkeresett oldalak és az ott megadott preferenciák alapján személyre szabott ajánlások készítéséhez szükséges adatok gyűjtése).