A legkevésbé elterjedt összeesküvés-elmélet továbbra is az, hogy a koronavírus elleni védőoltással mikrochipet ültetnek az emberek testébe, de még ennek a teljes vagy részleges támogatottsága is 4 százalékponttal nőtt az elmúlt fél évben. Az összes konteó esetében az látszik, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségi szintek felé haladva nő az elméletek elfogadási szintje. Koronavírus Magyarország járvány fertőzés vírustagadók közvélemény-kutatás
Egyre többen interneteznek napi gyakorisággal, intézik bank- és egyéb ügyeiket a neten, vagy éppen vásárolnak online. Ezek a folyamatok jól tükröződnek az internet-előfizetések számában, amely évről évre jelentősen emelkedik. A közigazgatás is egyre inkább áttér a digitális térre, és ezzel párhuzamosan egyre többen veszik igénybe az e-közigazgatást. Egy kutatás eredményei szerint nagyot nőtt a vírustagadó magyarok száma - Blikk. Mindezek eredményeként az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye az elmúlt években folyamatosan emelkedett – derül ki a KSH átfogó elemzéséből. Egyre többen és gyakrabban használják itthon is az internetet Tíz évvel ezelőtt a hazánkban 16–74 éves lakosság 63%-a használta a világhálót magáncélból, 2019-ben ugyanez az arány már 86% volt. 2019-ben az Európai Unió 16–74 éves lakosságának átlagosan 87%-a volt gyakori (3 hónapon belüli) internethasználó, míg Magyarországon ez az arány 80% volt. Az internethasználatban a korosztályok között a 16–24 éveseket jellemezte a legmagasabb intenzitás (98%) az unióban és hazánkban is. A legnagyobb mértékű elmaradás az uniós átlagtól az 55–64 és a 65–74 éves korcsoportoknál jellemző (11, illetve 20 százalékpont), annak ellenére, hogy 2015 és 2019 között ebben a két korosztályban nőtt legnagyobb mértékben a 3 hónapon belüli internethasználat.
A lakosság továbbra is leggyakrabban e-mail-ek küldésére használja az internetet A technológiai fejlődés hatására az emberek egyre változatosabb tevékenységeket végeznek az interneten magáncélból. Az egyes használati célok arányai jelentősen eltérnek a különböző életkori és iskolai végzettségi csoportokban. 29/1976. (VIII. 19.) MT rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. 2019-ben az Európai Unió tagállamaiban a gyakori internetezők – a korábbi évekhez hasonlóan – a legnagyobb arányban e-mail küldése és fogadása (86%), árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információk keresése (78%), azonnali üzenetküldő szolgáltatások igénybevétele (77%), valamint online hírek olvasása (72%) céljából használták a világhálót. Magyarországon a 3 hónapon belüli internethasználók szintén ezekben a tevékenységekben voltak a legaktívabbak, a közösségi hálózatokban való részvételhez hasonlóan az uniós átlagot is meghaladó arányban (84–90% között). A 16-34 éves gyakori internetezők körében igen népszerű kommunikációs forma az azonnali üzenetküldő szolgáltatások használata.
Miközben a megkérdezettek 28 százaléka érzi úgy, segítségre lenne szüksége ahhoz, hogy fel tudja dolgozni a járvány alatt átélt időszak lelki nehézségeit, 29 százaléka pedig a hosszú elzártság után feszeng a nagyobb társaságban, a válaszadók 73 százaléka azt állította, hogy többé-kevésbé zökkenőmentesen tudott visszatérni a régi idők hétköznapjaiba. Kimagaslóan magas Budapesten azoknak az aránya, akik elszoktak a nagyobb társaságtól (40 százalék), a kisvárosokban, falvakban és a megyeszékhelyeken ez kevésbé jellemző (30, 25 és 22 százalék). A fővárosi válaszadók 62 százaléka a járvány alatt jött rá arra, hogy több időt szeretne otthon tölteni, és szintén Budapesten vannak a legtöbben azok (45 százalék), akik úgy érzik, segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy feldolgozzák az elmúlt időszakot. Kisebb településeken a támogatást igénylők aránya 19 és 27 százalék közötti. Márciusban a megkérdezettek 39 százaléka mondta azt, hogy a gazdasági helyzetében visszaesést tapasztalt, szeptemberben 19 százalékponttal kevesebben.
Ebben a fél évben 17 százalék számolt be romlásról, 79 százalék nem tapasztalt változást, javulást csupán a válaszadók 4 százaléka észlelt a gazdasági helyzetében, pedig a viszonyítási alap a válság legsúlyosabb időszaka volt. A legnagyobb arányban Budapesten számoltak be anyagi visszaesésről (27 százalék), és itt a legtöbb az állásvesztő is (11 százalék). A kisvárosokban élők 16 százalékánál jelentkezett anyagi visszaesés, állástalan pedig 6 százalék lett. Azok közül, akik egy háztartásban élnek a 18 év alatti gyerekükkel, 23 százalék mondta azt, hogy romlott az anyagi helyzete a világjárvány kitörése óta, míg a gyereket nem nevelők esetében 18 százalék. Közel kétszer akkora arányban veszítették el az állásukat a gyereket nevelők (11 százalék), mint azok, akiknek nincs 18 év alatti gyereke (6 százalék). Tízből hat megkérdezett nem is számít a jövőben anyagi helyzetének a változására, további visszaesést pedig a megkérdezettek mindössze 6 százaléka vár. A válaszadók 24 százaléka optimistán tekint a jövőbe, és a jövőbeli várakozások terén nincs érdemi különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között: szeptemberben az előbbiek 27, az utóbbiak 25 százaléka volt optimista.
A válaszadók az ötfokú skálán 3, 2 pontra értékelték a kormány válságkezelését, ezen belül is a fideszesek jó (4, 1-es) átlagértéket adtak a kormánynak, az ellenzékiek elégségest (2, 4 pont), a pártnélküliek pedig közepest (3, 1 pont). Az életkort tekintve a 60 évnél idősebbek értékelték a legjobbnak az egészségügyi válságkezelést, 3, 4-es osztályzattal. A gazdasági válságkezelésre adott értékelés 0, 2 ponttal rosszabb, mint az egészségügyié, de ennél is javulás figyelhető meg a tavaszi eredményhez képest. A kormánypártiak 4-es, az ellenzékiek 2, 2-es, a pártnélküliek 2, 8 pontos osztályzatot adtak. A válaszadók 55 százaléka hiányosnak ítélte a kormány munkavédelmi és szociális intézkedéseit, bár márciushoz képest 4 százalékponttal, 38 százalékra nőtt a kormánnyal elégedettek aránya. A fideszesek 71, az ellenzékiek 12 százaléka elégedett. A magyarok problémalistájának első három helyén továbbra is a megélhetés magas költsége (47 százalékos említési arány), az alacsony fizetések (46 százalék), valamint az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (38 százalék) áll.
FIGYELEM!!!! A keresőoldal nem rendeltetésszerű használatával történő tudatos szerverteljesítmény-csökkentés és működésképtelenné tétel kísérlete bűncselekménynek minősül, ami büntetőjogi eljárást vonhat maga után! Az oldal adatsoraiban látható információk a Wikipédiáról, keresztrejtvényekből, az oldal felhasználóinak ajánlásaiból, internetes keresések eredményéből és saját ismereteimből származnak. Az oldal adatbázisában lévő adatsorok szándékos, engedély nélküli lemásolása az oldalon keresztül, és más oldalon történő megjelenítése vagy értékesítése szerzői jogi és/vagy adatlopási bűncselekmény, amely a BTK. 422. Trópusi növény – válasz rejtvényhez - Kvízprofesszor. § (1) bekezdésének "d" pontja alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Az oldal tartalma és a rajta szereplő összes adatsor közjegyzői internetes tartalomtanúsítvánnyal védett! Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató
A Kéjfél rövid úton behullott a kvíz és malac műsorokat kedvelő célközönségek közt tátongó szakadékba, múlhatatlan érdeme azonban, hogy elindította a Call-TV-k hazai burjánzását. A tévéújságban egy tucat emelt díjas-betelefonálós műsorra bukkantunk olyan változatos címekkel, mit Pénzeső (BP Tv), Pénzhalász (Hálózat), Kvízaréna (ATV), de a Viasat 3 vagy a VIVA sem maradt ki. Különösen fájó pont a Telefortuna, amely a méltán népszerű Spektrum változatos dokumentumfilmjei közé furakodott be, minden nap 15 órától. A nagy kereskedelmi tévék sem akartak lemaradni, az RTL Klub nemes egyszerűséggel a hívandó emelt díjas számot választotta műsorcím gyanánt, míg a TV2 rögtön két betelefonálós műsorral rukkol elő minden hétköznap délelőtt. ("P. Tánclépés 3 beta version. " - Patrónus, pótkerék?! Sajnos nem erre gondoltunk, de hívjon újra! )