Makita Magasnyomású pisztoly HW102/111/112 mosókhoz (3320152) - Magasnyomású mosókhoz Leírás és Paraméterek Gyári Makita magasnyomású mosópisztoly HW111 és HW102 modellek gyári tartozéka Javasolt felhasználás: HW102, HW111 és HW112 típusú mosókhoz Technikai specifikációk Kiszerelés 1 db Kompatibilis magasnyomású mosók HW102 | HW111 | HW112 Miért vásároljon nálunk szerszámgépet? Ingyenes expressz kiszállítás 29. 500 Ft felett Több mint 30 év tapasztalat Minőségi gépek, barkácsgépek és szerszámok területén Megbízható szerszámgépek MAKITA, HITACHI - HIKOKI, FEIN, SIGMA Garancia Garantált vásárlói jótállás minden termékre
Néhol a zöldségeket előzőleg zsírban megpárolták, majd liszttel meghintették, és az felöntve-fűszerezve megfőzték. Ez a készítési mód volt gyakoribb a vajas változatnál, amelyet néhol kevés tejföllel vagy tejjel tovább ízesíthettek – osztja meg a receptet Remete Farkas László. 2. Fűleves, ahogy régen főzték Egy régmúlt időkre visszakacsintó, ma is lefőzhető a fűleves, amelyet spenót, sóska, turbolya, petrezselyem, zeller, karalábé, retek mosott-összevagdalt leveléből főztek. A mosott-válogatott leveleket vagdalták és sózták, majd olajon vagy vajon párolták, vízzel vagy tejjel felöntötték, fűszerezték és főzték, végül sűrítették (liszt-szórással vagy habarással) és "összefőzték". Állaga a híg sóska- vagy spenót-főzelékre emlékeztetett. Pirított kenyér-kockákra vagy főtt-tojásra tálalták. Számtalan módon fűszerezhették. Kedvelt volt a hagymás fehér-rántásos sűrítése. Néhol kevés apróra vágott petrezselyem- vagy sárgarépa-gyökeret (zeller-gumót) is belefőztek. 2. Böjti csorba és a céklás borscs Hagyományos böjti csorba: más néven húshagyó kiszi, ami a vegyes zöldség-leves erdélyi és felföldi változata – összetétele, készítési módja is hasonló.
Régen a nagypéntek előtti napon, népies nevén zöldcsütörtökön is böjtöltek (jellegzetes étel volt a spenót rántott zsemlével). A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánatot, az áldozathozatalt és a megtisztulást szolgálja. Magyarországon ebben az időszakban nem főztek, sütöttek állati eredetű zsírral; a nagyböjt kezdete előtt mindent a kamrába tettek, amit negyven napig nem fognak használni (zsíros edényeket, szalonnát stb. ). Mindennap csak kétszer ettek: ebédre levest, böjtös pitét, vacsorára olajos káposztát, savanyú paprikát, diót és mézet. A hagyományos böjti étrendben helyet kapott még sokféle főzelék, aszalt gyümölcs, tojás- és halétel. Böjti időszak alatt tilos volt lakodalmat, mulatságokat tartani. Böjt az egészségért Az ókorban Hippokratész (de a keleti Ajurvéda medicina is) valószínűleg nem véletlenül tartotta fontos öngyógyító módszer nek a böjtöt, ami a gyógyszertan fejlődésével azonban háttérbe szorult. A böjtterápiát csak a reneszánsz idejében fedezték fel újra; Paracelsus (1493−1541) a legjobb természetes gyógymód nak tartotta.
A húsvét egyes szakaszai során fogyasztott ételeknek a magyar és európai keresztény hagyományban nagy jelentősége van. A 40 napos böjt Európában már a 7. században szokás volt, a húsvét napján elkészített ételek mindegyikének van saját hagyománya, szimbolikája, mely alapján az ünnepi asztalra kerültek. Böjti ételek A hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt során a régi időkben csak napjában egyszer ehettek, akkor is csak kenyeret, sót és száraz növényi táplálékot. A böjttel kapcsolatban sok vita alakult ki, azonban a magyar parasztság – a könnyítések ellenére – a 19. század végéig csupán halat és növényféléket fogyasztott a böjt során. Ma a katolikusok többségénél már a nagyhétre és nagypéntekre csökkent ennek betartása, akkor is leginkább csak a hús elhagyása a jellemző. Ahogyan a húsvét napján, a böjt során fogyasztottaknál is vannak tájegységekként különböző hagyományos ételek. Ezeknek az alapanyaga is változott a különböző térségeknél. Az Őrségben jellemző volt reggelente a forralt tej és kenyér fogyasztása, ebédre babgánica, aszaltszilva-leves, tejfölös szilva, mákos hajdina (vagy kukoricagánica) stb.
A kosár tartalma is tájegységenként változó lehet, azonban a sonka, tojás, kalács szinte mindenhol jelen van. A szentelésre vitt kosárban Göcsejben jellemző volt például a sonka, a tojás, a kalács mellett a torma is, mely Krisztus keserűségét szimbolizálta, és amiből a családok elsőként ettek az asztalnál, hitük szerint azért, mert Krisztus is szenvedett a feltámadás előtt. A moldvai csángóknál a pászka hímestojást, tojásos túróslepényt és kozsonnát, azaz tejjel, tojással, túróval, mézzel, mazsolával készült húsvéti süteményt tartalmazott, a szabolcsi görög katolikusoknál pedig a sonka, tojás, bor, bárány, torma mellett helyet kapott az ún. sárgatúró is, melynek receptjét olvashatják a következőkben. Szabolcsi sárgatúró Az elkészítéséhez annyi deciliter tej szükséges, amennyi tojást használunk (pl. 10 tojás + 1 liter tej). A tejet ízlés szerint adagolt cukorral (általában fele annyi evőkanállal készítik, mint ahány tojással), csipet sóval és vaníliás cukorral (vagy vaníliarúddal) el kell keverni, majd bele kell egészben ütni a tojásokat, amiket csak annyira kell elkavarni, hogy a sárgája szétfolyjon.