A véralvadásban szereplő fehérjék nagy része, köztük a fibrinogén a májban képződik. Ezzel magyarázható, hogy a májsejtek károsodása gyakran véralvadási zavarokkal jár.
Kromatinban gazdag sejtmagjuk szinte teljesen kitölti a citoplazmát. Igen aktív sejtek, gyorsabban mozognak, mint a granulociták. Folyamatos körforgásban vannak a vér és a nyirokszervek között. Elektronmikroszkópos szerkezetük szegényes, a citoplazmában szabad riboszómák, kevés mitokondrium, és fejletlen Golgi található. A limfociták a szervezet immunológiai védekezésében meghatározó szerepet játszanak. Két alcsoportjuk közül a B limfociták antigén stimulus hatására osztódni kezdenek, és plazmasejtekké differenciálódnak. A plazmasejtek ultrastruktúrája megváltozik, fejlett DER-t és Golgi-t tartalmaznak, bazofil festékekkel erőteljesen festődnek, vagyis aktív fehérjeszintézist folytatnak. A plazmasejtek globulinokat, vagyis a vérben keringő antitesteket szintetizálnak, amelyek a vér útján eljutnak azokra a helyekre, ahol a szervezet intaktságát idegen anyagok veszélyeztetik, s így biztosítják a humorális immunválasz kialakulását. A T limfociták egyik alcsoportja, az úgynevezett ölősejtek (killer) az idegen vagy vírussal fertőzött saját sejtek eliminálását végzik.
A rácsrostok hézagait nyiroksejtek, az úgynevezett limforetikuláris sejtek töltik ki. Kivételt képez a thymus, amely, mint az előbél származéka endodermális eredetű hámsejtekből épül fel. A limforetikuláris sejtek nagyobbik része a csontvelői limfoid őssejtekből származik, a nyirokszervekben érési folyamaton megy keresztül, majd visszakerül a keringésbe. A járulékos sejtek nem limfoid őssejtekből származnak, de működésük elengedhetetlen a megfelelő immunválasz kialakításához. Nagyon sokféle sejt tartozik ide, legismertebbek a makrofágok és a dendritikus sejtek. A makrofágokról már korábban szóltunk. A dendritikus sejteknek két fő típusa van, az úgynevezett follikuláris dendritikus sejtek valamint az interdigitáló dendritikus sejtek. Ezek a sejtek egyrészt nyúlványaik, másrészt különböző kémiai mediátor anyagaik révén képesek összehangolni a vérképző szervekben lévő különböző sejtek működését.
A T sejtek másik csoportja, az úgynevezett segítő sejtek (helper) a vírusra érzékeny B-limfocitákat és magukat az ölősejteket is aktiválják, s így indítják el a szervezetben a sejtes immunválaszt. Vörös csontvelő Mivel a vérsejtek élettartama rövid, a vérsejtek képzésének a képessége az egész élet folyamán megmarad. Felnőttkorban a vörösvérsejtek, granulociták, monociták és vérlemezkék képzése a vörös csontvelőben történik. A limfociták a vöröscsontvelőben és a nyirokszervekben is képződhetnek. A vöröscsontvelő a csontok üregrendszerében található. A csontvelő alapszövetét retikuláris kötőszövet képezi, nyúlványos retikulumsejtekkel és rácsrostokkal. A sejtes és rostos hálózatot az érés különböző stádiumaiban lévő vérsejtek, valamint makrofágok és zsírsejtek töltik ki. A csontvelő szövetében tág lumenű, gyakran bazális lamina nélküli kapillárisok, úgynevezett csontvelői sinusok találhatók, ezeken keresztül jutnak el az érett sejtek a keringési rendszerbe. Nyirokszövet A nyirokszövet alapvázát retikuláris kötőszövet képezi.
Szöveti makrofágok - idegen anyagokat fagoc itálnak. Az alakos elemek közé tar toznak még a vérlemezkék, amik a vörös csontvelőben képződnek, nincs sejtmagjuk, méretük kb 2-5μm. Véralvadásnál, érpályák védelménél és helyreállításánál van szerepük. A vérplazma a vér folyékony ál lománya. Kb. 92%-a víz. Benne oldott sók, ionok (Na+, K+, Cl-, Mg2+, Ca2+), fehérjék (a lbuminok, globulinok, fibrinogén), hormonok, szerves anyagok (glükóz, AMS-ak, zsírsavak), bomláster mékek (karbamid, bilirubin) vannak. Funkciója a sze rvetlen ionok, gázok szállítása, a tápanyagok szá llítása, a véralvadás kialakítá sa, az ozmotikus nyomás és a puf ferkapacitás szabályozása.
Monocita 3-6% Az egymagvú fehérvérsejtek a neutrofilekkel közösen takarító szerepet töltenek be (fagocitózis), de sokkal hosszabb ideig élnek, mert más feladatuk is van: ők mutatják be a kórokozó darabjait a T-sejteknek, hogy azok később újra felismerjék, és megöljék a kórokozókat, vagy ellenanyagválaszt indítsanak be. Eozinofil granulocita 2-5% Az eozinofilek főként élősködők ellen harcolnak, ezért a számuk növekedése parazitás fertőzést mutathat, valamint allergiás reakciókban is emelkedett. Bazofil granulocita A bazofilek felelősek az allergiás immunválaszért, mert kibocsátják a gyulladást létrehozó anyagot, a hisztamint. Mindegyik fehérvérsejt típusnak különböző érési formái vannak, melyek ha megjelennek a vérben, az nem jelent jót. Lehet egy masszív bakteriális fertőzés, de komolyabb betegséget is jelenhetnek. A vérlemezkék vagy trombociták A vérlemezkék (thrombocyta) a véralvadásban játszanak fontos szerepet, mert a vérlemezkék trombikináz nevű enzimet tartalmaznak. Nagyságuk 2-4 µm, korong vagy csillag alakúak.
Jelentős mennyiségű honfoglalás kori textilanyagot sikerült megmenteni Derecske közelében. A Nagymező-dűlő lelőhelyen 2016-ban három honfoglalás kori sírt tártak fel régészeink, az egyik női temetkezésből pedig egy újabb, eddig ritkán látott szövésű selyemlelet került elő, a fém- és textil-lelettöredékben gazdag sírból, mely még nagyobb betekintést ad a korszak sajátosságaiba. A honfoglalás kori hagyaték régészeti kutatásában egyre nagyobb szerepet kaptak a szervesanyag-maradványok az utóbbi évtizedben. A ritka lelet ugyan igen töredékes, mégis hatalmas segítséget nyújt a korszak megismerésében. Honfoglalás lap - Megbízható válaszok profiktól. Ezek között a legjelentősebbek azok a textiltöredékek, melyeket a 10. századi hagyatékban azonosítottak, az egyik ilyen például egy sűrűbb szövésű, jobb minőségű maradvány, a másik pedig egy gyengébb lenvászon. A különböző feltárásoknak köszönhetően folyamatosan bővül továbbá a magyarokkal kapcsolatos selyemleletek száma is, sőt az eddig talált maradványoknak köszönhetően több, a korszakra jellemző kötéstípust is megismertek a kutatók.
Mint a feltárásról készült filmen is látható volt, talajvíz nehezítette a leletmentést. A mozgóképeken megfigyelhető, hogy a sírból szarvasmarha koponyát emelnek ki a feltárók. A pártákat Pelles Edit restaurálta. Danuta jó állapotú pártáján mikroszkóppal megfigyelte, hogy az aranylemezt textilre és bőrre erősítették a korabeli ékszerkészítők. Tetőtől talpig feldíszítve Egy honfoglalás kori temetőt is találtak a területen a Múzeum partnerei, a Salisbury Kft. régészei - vette át a szót Kocsis-Buruzs Gábor régész. Ötven lelet került elő. Egy, a Danutához hasonló korú kislány maradványait találták, tetőtől talpig feldíszítve. Ruhájának maradványaiból megállapítottuk, hogy bíborral festett selyemkaftánja volt. Lábbelijét kicsi csizmaveretek díszítették, a kaftánján ruhadíszek sorjáztak nyakig. Múltidéző honfoglaláskori selyemleletek Derecskénél - Salisbury. A gazdag díszítésű ruhákból tudható, hogy előkelő család gyermeke volt. Három sírban találtak leleteket, köztük 1-2 milliméter vékony, hideg domborítással készült, ruhadíszítő ezüst lemezeket. Mint a régész elmondta, ez az anyag rendkívül képlékeny, hidegen is jól alakítható.
Talán ők lehettek a kalandozó hadjárataink vezetői, a körülöttük eltemetettek pedig egy válogatott közösség — a magyar fejedelmi kíséret tagjai. Koponyalékelés Alighanem sokan elborzadnak a koponyalékelés szó hallatán, pedig egyes műtéteknél ma is alkalmazzák a koponyaűri nyomás csökkentésére. A beavatkozás nem volt ritka a honfoglalás kori Kárpát-medencében, és persze akkor is megvolt a maga sajátos szerepe. Pénzek színes világa: A honfoglaló magyarok pénzei Amikor a magyar pénzverés kezdeteiről beszélünk, joggal jutnak eszünkbe elsőként Szent István veretei. Érdemes azonban megismerni, milyen vert pénzeket ismerhettek a honfoglalók. Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum régész-numizmatikusa mesél a korabeli Európa érméiről. Honfoglalás kori ékszerek vásárlása. A honfoglalók egy napja Az animációs film segítségével beleshetünk egy honfoglaló jurtába és a település egy napjába: hogyan vadásztak, temettek, éltek egykor őseink. Szenzációs honfoglalás kori leletet találtak Jászberényben! Hazánkban mindössze két süvegcsúcsot őriznek, ami honfoglaló eleink süvegének dísze volt, és amihez hasonlót a vikingek és ruszok viseltek csak.
Bemutatás Az oldal célja a honfoglalással kapcsolatos linkek összegyűjtése.
Az animációs film a település 9. századi fejlődését mutatja be. A brentai csata | digitális rekonstrukció A kalandozó magyarok első jelentős sikere Friauli Berengár itáliai király legyőzése volt a Brenta folyó mellett, 899. szeptember 24-én. Honfoglalás kori ékszerek tisztítása. Arnulf császár, a Keleti-Frank Birodalom uralkodója ellenében Friauli Berengár, itáliai királya jogot formált az európai főhatalomért, ám kettejük véres viszályában csak egy harmadik szövetséges hozhatott eredményt: ez a szövetséges pedig Arnulf császár oldalán a magyar törzsszövetség volt. A háromszoros túlerővel szemben híres, megfutamodást színlelő taktikájukkal csalták lépre az ellenséget, majd kifosztották Észak-Itáliát. Honfoglalás kor. A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őriz ritkaságnak számító tarsolylemezeket, amik a fejedelmi hatalom szolgálatában álló előkelők hatalmi jelvényei voltak, és közülük több elsőrangú ötvösművészeti alkotásnak tekinthető. Illetve a nők által viselt, palmettákkal vagy mitikus állatalakokkal díszített hajdíszek, amiket a nők a hajfonatukba font szalagokon hordtak.