A gyermeküket jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján időszakonként felváltva gondozó szülők a Cst. alapján 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra (közös felügyelet). A családi pótlékra való jogosultságnak nem feltétele a bírósági döntés, egyezség, elegendő, ha a felek erre vonatkozóan közös nyilatkozatot tesznek a folyósító szerv felé. A közös felügyelet alatt álló gyermek után a szülők a családi kedvezményre is 50-50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 33 335 (a 66 670 fele), 66 665 (a 133 330 fele), vagy 110 000 (a 220 000 fele) forintot érvényesíthetnek a felváltva gondozott gyermek után. A kedvezményt egymás között nem érvényesíthetik közösen, viszont a jelenlegi házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen is igénybe vehetik. A közös háztartásban élő, nem jogosult élettárssal a kedvezményt nem lehet év közben közösen érvényesíteni, viszont az év végi adóbevallásban a kedvezmény az élettárssal is megosztható.
Ugyanakkor nem jár adó-visszatérítés annak a szülőnek, aki nem jogosult családi pótlékra, mert ezáltal családi kedvezményre sem jogosult, még akkor sem a gyakorlatban anyagilag hozzájárul a nevelés költségeihez, vagy a gyermek felváltva lakik a szülőknél. A családi jogállásról a NAV számára előírt új adatszolgáltatásból most kiderült, hogy sok esetben közös felügyelet mellett a gyermek az anyával él, aki így az egyedülállók emelt összegű családi pótlékát kapja, viszont mivel nincs levont adója, az apa érvényesíti a családi kedvezményt, holott ő nem jogosult a családi pótlékra, és így az adó-visszatérítésre sem, sőt a jogosulatlanul igénybe vett családi kedvezményt is vissza kellene fizetnie. Ugyanis nem elegendő önmagában, hogy a gyermeket a szülők egyenlő időszakokban a saját háztartásukban gondozzák, ezt a tényt be is kell jelenteni a családtámogatási szervnél azért, hogy megtörténjen a családi pótlék és a családi kedvezmény felezése. Ez a feltétele annak, hogy ugyanazon gyermek után mindketten igénybe vehessék az adó-visszatérítést.
A 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti. Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy családi pótlékban részesül. Kiskorú szülő jogosult lehet-e családi pótlékra? Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani. 16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet.
Ki jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére? A gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult magánszemély, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa; a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Ki után jár a családi kedvezmény? A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár. Kedvezményezett eltartott: az a gyermek, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Milyen összegű a családi kedvezmény? A családi kedvezmény az adózó összevont adóalapját csökkenti. Az a biztosított, aki az adóalappal szemben nem tudja teljes egészében érvényesíteni az őt megillető családi kedvezményt, azt az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal szemben is elszámolhatja.
Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési ktelezettség a 10 000 forintot nem haladja meg. Szerz: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
Legendás név és stílus született, aminek a történetét olvashatjuk az alábbiakban (képek, fotók alul). Coco Chanel 1883. augusztus 19-én született Saumurban, Gabrielle Bonheur Chasnel néven. Igen, Chasnel, a híres divatmárka egy kis elírás. Coco születésekor az anyakönyvvezető kifelejtette az s betűt, amit Coco sosem javíttatott ki. Igaza lett. Születési nevén Gabrielle Bonheur Chasnel, árvaházi évek után nagynénjei neveltek. Az 1900-as évek elején indult Franciaország vidéki kávéházaiból, sanzonénekesnőként boldogította a férfiakat Vichy-ben, jó lehetett, mert a férfiak tartották őt évekig. Egyik támogatóját rávette arra, hogy segítségével megnyithassa első divatüzletét, kalap boltját 1908-ban. Coco chanel élete film online. Később pulóvereket, szoknyákat és kiegészítőket is készítettek. Barátjai segítségével 1914-ben megnyitotta első párizsi butikját. 1916-ban divatszalont nyitott Biarritz-ban, amely 1920-ban Párizsba a Rue Cambon-ra, a Chanel divatház mai helyére költözött. "elegancia feltétele az akadálytalan mozgás lehetősége.
Megfizette, s cserébe halhatatlanná vált. De honnan indult Coco Chanel és hogyan jutott el odáig, hogy divatházat alapítson? Coco Chanel akart, küzdött és kitartásának, személyiségének köszönhetően jutott el oda, hogy ma az egyik legismertebb divatház viseli a nevét Forrás: AFP Íme 15 érdekesség a divat nagyasszonyáról.