1435 körül született Szentmihályon, Turóc vármegyei családban. Egyetemre nem járt, de a latin nyelvet kiválóan megtanulta. Jogi érdeklődése és latintudása révén fiatalon jegyző lett Pálóci László országbíró hivatalában. Okleveleket fogalmazott, feljegyzéseket készített, peres ügyek iratait szerkesztette Később Báthori István, majd Hásságyi István mellett folytatta, végül Drágfi Tamásnak lett ítélőmestere. Magyar királyt csak megölni lehet | 24.hu. 1467 és 1486 között országbíró és jegyző, majd 1488-ig személynöki ítélőmester volt. 1488-1489 körül hunyt el. Munkájában régi krónikaszövegeket felhasználva, Zsigmondtól kezdve saját koráig, oklevelek és szóbeli hagyományok alapján - Mátyás király könyvtárát felhasználva -, önállóan írta meg Magyarország történetét. A mű ( Chronica Hungarorum) megőrizte Rogerius Siralmas ének ét is. Mint a Hunyadi-ház tisztelője, és mint világi történetíró és hivatalnok, saját társadalmi osztálya a politikai életbe ekkoriban bekapcsolódó köznemesség törekvéseit és történetfelfogását fogalmazta meg. Hásságyi biztatására az 1480-as évek elején megírta II.
Mátyás, a világ királya A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Mátyás királyról szólómesék és történetek birodalmába hívja a nagyobbacska gyerekeket. A tanulságos történetek elmesélése során segítségünkre lesz Mátyás király udvari történetírója (vagy inkább okos udvari bolondja? ), a híres Galeotto Marzio. Az ő segítségével megismerjük az igazmondó juhászt, Mátyás szép és okos feleségét; Beatrix királynét éppúgy, mint a gonosz kolozsvári bírót, sőt azt is megtudhatjuk, hogyan is lett király a magyarok vezérlő csillaga: a mi igazságos Mátyás királyunk. A meséket színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa Koreográfusok: Appelshofer János, Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán Díszlettervező: Tóth Kázmér Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa Zene: Rossa László, Szabó Dániel, Papp István Gázsa Rendező: Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
– hatására a hatvanas évek elején megszüntették. Azóta a szigetnek nem volt állandó lakója, egy idő után pedig a nagyközönség előtt is lezárták: azóta afféle madárrezervátumként működik, gémek, kócsagok és más nyakigláb vízimadarak kószálnak az egykori karanténkórház és a drogrehabilitásciós intézet rohamosan pusztuló romjai között. Északi-Szentinel-sziget | Holamon.cat. Poveglia A Velencétől (mármint az olaszországi Velencétől) nem messze fekvő Poveglia nevű szigetecske, ha lehet, még sokkal nyomasztóbb és hátborzongatóbb, mint North Brother, noha távolról nézve egészen kellemes helynek is tűnhet. A 18. század második felétől kezdve egészen 1814-ig használták bubópestises betegek elkülönítésére, és a karanténállomás alig pár évtizedes működése alatt állítólag kb. 150-200 ezer ember lelte itt a halálát, valószínűleg meglehetősen nyomorúságos körülmények között: bizonyos becslések szerint a szigetet fedő talajréteg úgy nagyjából ötven százaléka emberi maradványokból áll. Poveglia (fotó: Wikipedia) A huszadik században aztán tovább folytatódott Poveglia horrorisztikus története: 1922-ben a szigeten egy olasz ideggyógyász nyitott elmegyógyintézetet, ahol brutális, illetve időnként teljesen értelmetlen műtéteket és kísérleteket végzett a betegeken, majd végül ő is öngyilkos lett – legalábbis így szól a városi legenda, amelyben alighanem van némi igazság (már csak azért is, mert az elmegyógyintézetek többségében akkoriban tényleg borzasztó állapotok uralkodtak).
Marco Polo, a híres olasz kereskedő és utazó is inkább elkerülte a szigetet, ugyanakkor hallomás alapján hasonlóan festette meg a helyieket 1296-ban, mint Ptolemaiosz előtte bő ezer évvel. Mintha csak az idő megállt volna A helyzet nem sokat változott az azóta eltelt bő nyolcszáz év alatt: a 2018-ban, halászok segítségével a szigetre érkező misszionárius, John Allen Chau többek között ezt írta utolsó jegyzetében: ne okoljátok a bennszülötteket, ha megölnek titeket. John Allen Chau azért érkezett a szigetre, hogy megismertesse az őslakókat Jézus tanításaival – azonban hamar nyílvesszők sokaságával találta szembe magát. Eszaki sentinel sziget -. És bár nagyon alaposan felkészült élete legnagyobb kihívására, az első szerencsétlen találkozást pedig sikerült túlélnie, tovább próbálkozott az őslakosoknál, haza pedig soha nem tért. John Allen Chau és az Északi-Szentinel-sziget A 18. század végén a Brit Kelet-indiai Társaság egyik hajója is elhaladt a sziget mellett, száz évvel később pedig a Nineveh nevű indiai kereskedő szenvedett hajótörést a sziget közelében közel száz emberrel a fedélzetén; majd Maurice Vidal Portman parancsnok is meglátogatta a szigetlakókat, szűk ötven éve pedig egy filmstáb – antropológusok, felfegyverzett rendőrök és a National Geographic fényképésze társaságában – kereste fel a szigetet.