A "pogácsás" AUSTROTHERM padlófűtés rendszerlemez az MSZ EN 13163 szabvány szerint gyártott, korszerű hőszigetelő anyag, melynek speciális kialakítása lehetővé teszi a padlófűtés csövek rögzítőelemek nélküli, gyors, méretpontos elhelyezését. A felületből kiemelkedő "pogácsák" lehetővé teszik a cső fűtési hőszükségletnek megfelelő vonalvezetését. A csőtávolság 75 mm egész számú többszöröse (75, 150, stb. ) lehet. A csövek alátámasztását szolgáló távtartó gondoskodik arról, hogy az esztrich kellően körbefogja a fűtéscsöveket, ezáltal megfelelő legyen a hőleadás. A rendszerlemez 16-20 mm átmérőjű padlófűtés csövek rögzítésére alkalmas. Kivitelezés A csöveket a vonalvezetési terv szerint kíméletesen kell a pogácsák közé nyomni. Az esztrich vastagsága a cső felett legalább 45 mm legyen. A 30 mm vastag "pogácsás" lemez hővezetési tényezője a szokásos hőszigetelő anyaghoz (AT-N100) képest kb. 15%-kal kedvezőbb. Ha fokozni kívánjuk a hővédelmet, a rendszerlemez alá AUSTROTHERM AT-N100 táblát kell fektetni.
A Magyar Országos Elektromos Fűtés Szövetség kiemelt ajánlásával működik a vállalkozásunk. Ennek feltétele a folyamatos etikus tevékenység, és magas minőségű termék és szolgáltatás értékesítése.
A felhordandó esztrichnek csak 8–25 mm vastagságban kell fednie a korongokat és a fűtőcsöveket, ezáltal a korongok közötti területeken az esztrich maximális vastagsága legfeljebb 32 mm. A Schlüter-Ditra 25 vagy a Schlüter-Ditra-Drain 4 rétegelválasztók alkalmazásával az esztrich járható szilárdságának elérése után rögtön lerakható a kerámia- vagy természetes kőlap burkolat. A kerámia- és természetes kő burkolatok mellett más (parketta, laminált- és szőnyegpadló stb. ) padlóburkolat is használható. A viszonylag csekély esztrichmennyiség és a fűtéscsöveknek a felülethez való közelsége a hőmérséklet változásaira való gyors reagálást tesz lehetővé. A rétegelválasztó rétegnek a csempeburkolat alatt egymással összeköttetésben álló légrései révén egyenletes hőmérséklet-eloszlás érhető el. Így a Schlüter-Bekotec-Therm olyan, gyorsan reagáló kerámia klímapadló, amely nagyon alacsony előremenő hőmérséklettel, energiatakarékosan működtethető. A Bekotec-Therm klímapadló gyors és pontos szabályozhatóságáról a rendszerhez tartozó elektronikus szabályzóelemek gondoskodnak, amelyek rádióvezérléses változatban is kaphatók.
A legalsó réteg egy 100%-os 5 mm-es hűtőkör, a következő maga a fűtőfólia, amely az alapterület 60-70%-át fedi be általában. Harmadik rétegként egy vastag, párazáró fóliát alkalmazunk, amely letakarja a fűtésrendszert. A részletes rétegrendeket a következő képek mutatják be burkolatonként. Padlófűtés rétegrend laminált parketta esetén Laminált parketta Iszappapír 4-5 cm Beton / 2 cm rigidúr (opcionális, csak lehetőség ez a réteg) Földelő háló Párazáró fólia Inteligens fűtőfólia 5mm hőtükör Szigetelés (pl. : lépésálló hungarocell) Beton Szőnyeg vagy pvc padló 4-5 cm Beton / 2 cm rigidúr Hajópadló Padlófűtés rétegrend hideg burkolat esetén Hidegburkolat Csempe ragasztó 5-4 cm beton / 2 cm rigirdúr száraz exctrit Milyen típusú házhoz a legoptimálisabb a fűtőfólia? Fűtőszőnyeg Elektromos padlófűtés utólag Mi a teendő, ha a fűtőfólia számára már nem maradt hely? Válasszuk a fűtőszőnyeget! Kiegészítő vagy akár teljes értékű fűtőrendszerként is alkalmas, ráadásul nem csak időt, de pénzt is spórolhatunk vele.
Móricz Zsigmond vállalta, hogy rendezi az adósságokat, cserébe szerkesztői rangot kért. Babits és Móricz mellett Gellért Oszkár lett a harmadik szerkesztő, de szerepe nem volt jelentős. Móricz a prózai részt gondozta, Babitsé volt a kritika és a líra. Számos vitájuk támadt, 1933-ban Móricz is elhagyta a lapot, amelyet Babits ettől kezdve gyakorlatilag egyedül szerkesztett. Ekkor már Kassák Lajos foglalkozott az új nemzedékkel. "Lehet, kissé különösen hangzik, hogy az idősebbek azért kötekednek a fiatalokkal, mert nem tartják őket elég fiataloknak, romboló kedvűeknek és kezdeményező akaratúaknak – de ha így van, bűn lenne róla hallgatni. " Az új generáció nehezen találta meg helyét a már begyöpösödöttnek, öregesnek tetsző Babitséknál. Mindaz a hit és mánia, ami a sokat megélt és megírt nagyokat jellemezte, a fiatalokat elkerülte. Talán reálisabbak, békére vágyóbbak voltak, talán illúziók nélkül tekintettek már a világra. Babits uralmát amúgy is nehéz lett volna megtörni. 1941. augusztus 1-jén jelent meg a Nyugat folyóirat utolsó száma, 1941. augusztus 4-én, három nappal az aktuális szám megjelenése után meghalt Babits, s mivel a megjelenési engedély kizárólag az ő nevére szólt, a Nyugat is megszűnt.
A Nyugat folyóirat több, mint három évtizeden keresztül képviselte a magyar irodalom legjavát. A folyóirat közel azonos szerkezetben, terjedelemben, megjelenésben lenyomata egyben az ármozgásoknak is. Az alábbi táblázat összefoglalja minden egyes év januári számainak áralakulását. Az 1919-24 közötti időszakban folyamatosan drágult az ára, de ezen időszakon kívül csak ritkán. A Megjegyzés oszlop tartalmazza a folyóirat életében történt legfontosabb változásokat is. A Nyugat szecessziós címplapja 1910-ből (forrás: Országos Széchényi Könyvtár) ÉV PÉNZNEM EGY SZÁM ÁRA ÉVES ELŐFIZETÉS Megjegyzés 1908 Korona 1 20 Főszerkesztő: Ignotus Hugó. Havonta kétszer, évente 24-szer jelenik meg. 1909 Korona 1 20 1910 Korona 1 20 1911 Korona 1 20 20% drágulás az 1911. jún. 16-i számtól kezdve 1912 Korona 1, 20 24 1913 Korona 1, 20 24 1914 Korona 1, 20 24 1915 Korona 1, 20 24 20 fillér drágulás az 1915. dec. 16-i számtól kezdve, jóval az infláció alatti áremelkedés 1916 Korona 1, 40 28 1917 Korona 1, 40 28 40 fillér drágulás az 1917. júl.
Schmidt sokáig azt hitte, hogy " legyőztük a kommunizmust", és csatlakoztunk a szabad világhoz, melyet idealizáltunk. Azonban Augusto Del Noce írásait olvasva rádöbbent, hogy a marxizmus már teljes győzelmet aratott Nyugaton, a kommunizmust, mint végcélt elengedték, és egy " kommunistátlanított marxizmust" hoztak létre. A fordulat talán még 1989 előtt megtörtént, véli Schmidt, mégpedig Kínában: először ott lett a marxizmus az államirányítás eszköze, melyet összeházasítottak a neoliberalizmussal. A poszt-'68-asok Kínára tekintettek, amiből mi nem sokat láttunk Magyarországon. Ezért az a Nyugat, amihez megérkeztünk, nem a Ronald Reagan-féle patrióta, keresztény hitvalló Amerika volt, hanem az ateista, relativizáló, az egyre fejlődő történelem marxista hitvallását követte. Az amerikanizáció folytatása szuverenitásunk feladását jelentené, ezzel áll szemben Orbán Viktor miniszterelnök saját útja, melyet anno Tusványoson hirdetett meg 2014-ben. Lánczi András szerint a magyar filozófia gazdag hagyományt hagyott hátra, melyet ismernünk kéne.
A konzervatív irodalmi köröknek a "modernekre" zúduló támadásával mit sem törődve csatlakoztak a folyóirathoz azok a tehetséges fiatalok, Móricz, Babits, Kosztolányi, Karinthy, Füst Milán, Tóth Árpád, akik később e hasábokon váltak a magyar irodalom meghatározó alkotóivá. A folyóirat mindig mecénásokra szorult, támogató segítség nélkül létre se jöhetett volna. Meglepően alacsony, néha csak háromszáz, többnyire hat-nyolcszáz példányban jelent meg, a világháború alatt. A harmincas évek legelején lépte át csupán a bűvös, kétezres határt. Szellemi kisugárzása azonban annál jelentősebb volt. 1929-ben, Osvát Ernő öngyilkossága után, a szerkesztést Móricz Zsigmond és Babits Mihály, 1933-tól pedig Babits előbb Gellért Oszkárral, majd egyedül vitte tovább. A Nyugat 33 év után, 1941 augusztusában Babits Mihály halálával szűnt meg. A nevére szóló lapengedély megújításához a hatóságok nem járultak hozzá. Azonban Illyés Gyula vezetésével azonos formában, csak épp Magyar Csillag néven 1944-ig mégis tovább élt a Nyugat.
Ennek nyomán a Nyugat az első világháborús vereségig fennálló liberális rendszer, a tanácshatalom és a Horthy-rendszer keresztény-konzervatív diskurzusa szemében egyaránt szálkát jelentett. Az állandó ellenszélben Hatvany Lajos – és az általa létrehozott Nyugat Kiadóvállalat –, majd Móricz Zsigmond anyagi támogatásának volt köszönhető, hogy a folyóirat egészen 1941-ig fennmaradhatott. A Nyugat első főszerkesztője Ignotus lett, de a gyakorlatban Osvát szava is komoly súllyal esett a latba; az indulás utáni esztendők során a folyóirat főleg Ady magyarsága és Ignotusnak az alkotói szabadságról alkotott nézetei nyomán nyerte el arculatát. A verseket és szépprózát egyaránt közlő Nyugat a tízes években meghonosította a szimbolizmus, a naturalizmus és az impresszionizmus irányzatait, az első világháború kirobbanása után pedig háborúellenes, békepárti írásaival – a leghíresebb talán Babits Húsvét előtt című verse volt – hívta fel magára a figyelmet. 1918 őszén a Nyugat az őszirózsás forradalom mellé állt.
Az első évfolyam munkatársai között – rajtuk kívül – ott van Ady, Balázs Béla, Csáth Géza, Bresztovszky, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi, Lukács György, Osvát felfedezettjei: Babits és Móricz, továbbá Tóth Árpád és Schöpflin Aladár (1872-1950), szépíró és kritikus, a folyóirat és a szerzők majdani irodalomtörténésze is. A Nyugat az első pillanattól a támadások kereszttüzébe került.
). A Nyugat első száma a "Figyelő" új folyamaként jelent meg. A Nyugat már címével is jelezte a tájékozódás irányát, a világirodalmi mértéket. Létét olyan iparmágnások pénzügyi támogatásának köszönhette, mint báró Hatvany Lajos, aki Ady Endrét, József Attilát, Tóth Árpádot is támogatta anyagilag. 1929-ig a Nyugat főszerkesztője Ignotus (Veigelsberg Hugó) szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A lap legfőbb szerkesztői szempontja az érték, a líra forradalmasítása. Példaképpen Ady, de az ő politikai és társadalmi radikalizmusát csak óvatosan követte. Osvát legfontosabb szerkesztői elve a tehetség tisztelete. Véleménye szerint a tehetséget hagyni kell a saját törvényei szerint alkotni. A Nyugatban való megjelenés az íróvá, költővé avatás feltételévé vált hamarosan. A folyóirat emblémáját Beck Ő. Fülöp készítette, amely a bujdosó magyar irodalmat jelképezte Mikes Kelemen emlékérmével. (Talán az is szimbólumnak tekinthető, hogy a bujdosó megrajzolt alakja mellett a toll és a mécses megmaradt. )