Ahhoz, hogy az alacsonyabb adómérték legyen alkalmazható, legalább 4, 4 térfogatszázalékban kell a motorbenzinnek bioetanolt, a gázolajnak pedig biodízelt tartalmaznia. Ezen időpontoktól kezdődően egyidejűleg megszűnik a biokomponensekre jelenleg biztosított jövedékiadó-visszatérítés.
Vagyis az áfát beszedi az állam, de visszaadni csak adott feltételek teljesülése mellett hajlandó. Mindezzel a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve. Az ügyben május végén született meg a főtanácsnoki indítvány, amely szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az irányelvvel. Jóllehet az indítvány nem köti a bíróságot, az esetek többségében ezzel egyetértő ítélet születik. Ha a magyar szabályozást meg kell változtatni, az szakértői becslések szerint százmilliárd forint nagyságrendű likviditási rést üt a költségvetésen − más szemszögből viszont ennyivel javul a cégek likviditási helyzete. Forrás: Napi Gazdaság Kapcsolódó cikkek 2022. Magyar államkincstár visszaigénylés. április 8. 800 éves az Aranybulla – Előzmények (1. rész) Magyarország államiságának történetében igen jelentős eseménye volt az Aranybulla 1222. évi kiadása. Az Adó Online cikksorozattal emlékezik meg a neves okiratról, különös tekintettel arra is, hogy rendelkezései között számos pénzügyekkel és adózással kapcsolatos rendelkezés is található.
Mindezekre figyelemmel a jövedéki adóról szóló törvény a gázolaj és a motorbenzin esetében akkor engedi meg a jövedékiadó-visszaigénylést, ha a gázolaj olyan biodízelt tartalmaz, amelyet kizárólag növényi olajból észterezéssel állították elő, illetve a motorbenzin olyan ETBE-t tartalmaz, amelyet bioetanolból állítottak elő. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint a környezetvédelmi szempontok magasabb szintű érvényre juttatása azonban szükségessé teszi a jelenlegi szabályozás átgondolását, átalakítását. Erre tekintettel az alternatív és megújuló energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételéről szóló OGY-határozat szerint – az Európai Unió ajánlásait is figyelembe véve – el kell érni, hogy az üzemanyagok 2007-től legalább 2 százalék, 2010-től pedig legalább 4 százalék bioüzemanyagot tartalmazzanak, s ezért a jövedéki szabályozás részesítse előnyben a bioüzemanyagokat. E célok elérése érdekében a jövedéki törvény a motorbenzin esetében már 2007. július 1-jétől, a gázolaj esetében pedig 2008. Visszaigénylés feltételekkel - de milyenekkel?. január 1-jétől adódifferenciálást vezet be a biotartalomtól függően.
2022. április 7. Vásárlói roham indulhat az elektromos járművekért Jelentősen nőhet a kereslet az elektromos autók iránt, amit a kedvező adózási lehetőségek is segítenek – mutat rá az EY 13 országban összesen több mint 9000 fogyasztó bevonásával készült nemzetközi felmérése.
A Bizottság szerint az adósemlegesség elve sérül akkor, amikor a magyar szabályozás a levonásba helyezhetõ áfa visszaigénylését az említett korlátozó feltételekhez köti. Az Európai Bíróság a napokban tárgyalást az ügyben, ahol a magyar állam is elõadta - a Bizottsággal ellentétes – védekezõ álláspontját. Eszerint a magyar állam saját hatáskörében, az uniós elvek tiszteletben tartásával határozta meg az áfa visszaigénylés feltételeit. A Bíróság végleges döntésére még várni kell, azonban lehetséges, hogy az Európai Bíróság ítélete alapján az áfa-törvényt módosítani kell, méghozzá az adózóknak kedvezõ irányban. Egyúttal az sem kizárt, hogy a Bíróság Magyarországot bírság fizetésére kötelezi – mondta el Békés Balázs. Magyar államkincstár - Címkék - KaposPont. *** ÖNADÓZÓ újság - Segítség a szakmai munkában! Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb. - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 11 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket.
Ennek megfelelően bioüzemanyagnak kell tekinteni a bioetanolt, a biodízelt, a biogázt, a biometanolt, a biodimetilétert, a bio-ETBE-t (etil-tercier-butiléter), a bio-MTBE-t (metil-tercier-butiléter), a szintetikus bioüzemanyagokat, a biohidrogént és a tiszta növényi olajat, továbbá a más jogszabályban bioüzemanyagként meghatározott üzemanyagot.
A több mint kétmillió eurós (588 millió forint) beruházás átadásán Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár azt mondta: a következő hét évben megduplázódik a magyar-szlovák határon átívelő közlekedési kapcsolatok száma. A határátkelő átadási ünnepségén a Miniszterelnökség államtitkára úgy fogalmazott, hogy mára Közép-Európa vált Európa legígéretesebb térségévé, és ebből Magyarországnak is a legtöbbet kell profitálnia. Mint mondta, ennek eléréséhez jó néhány versenyhátrányt kell még leküzdeni. Szlovákia - Infostart.hu. Ilyen hátrány az, hogy Magyarország államhatára rendkívül ritkán átjárható, emiatt a határ az összekötés helyett inkább elválaszt. Egész térségek fejlődése látja ennek kárát - jelentette ki, megemlítve, hogy Magyarország határán átlagosan 25 kilométerenként található átkelő, miközben Nyugat-Európában akad olyan határszakasz, ahol másfél kilométerenként át lehet kelni. Szólt arról, hogy ezen versenyhátrány megszüntetése érdekében a kormány országos fejlesztési programot indít. Ennek keretében mintegy 130 milliárd forintból 115 közúti kapcsolat létesül.
Abaújváron pár éve nyílt meg egy híd Kenyhec felé ezt is lezárták a járvány miatt, de itt senki nem őrzi a határt. Az abaújvári határ A képeken is látszik, hogy az új honfoglalók leteszik az autót magyar területen, és átülnek a betontömb másik oldalán lévő ott hagyott másik autóba, vagy valaki felveszi őket. Abaújnádasdnál (Kéked) még az útakadályt is meg lehet kerülni. Tudomásom szerint Hollóháza és Eszkáros között is így működik a dolog. A határ Abaújnádasdnál Azt is meg kell jegyeznem, hogy a Szlovák Rendőrség sem a magyar szervek nem őrzik a határt ezen a szakaszon. Félreértés ne essék, véleményem szerint nagyon helyesen és példaszerűen. A fentiek alapján több kérdés merül fel bennem: 1. Amit lehet a szlovákoknak, azt miért nem lehet a magyaroknak? (Ipolyság vs. Kassa-környék) 2. Miért zárja le hermetikusan a Magyar Honvédség a magyar vidékeket? 3. Szlovák határ átlépés. Ha egyik helyen lehet rugalmasan kezelni a zöldhatárt, a másik helyen miért nem? 4. Miért megint elsősorban a magyarok kárára történik mindez?
és a zöldhatárt lezárták 2020. szeptember 1-étől és előreláthatólag, így is marad 2021. szeptemberig vagy az idők végezetéig. Nem értem, hogy jogilag egy nemzetközi egyezményt hogy írhat felül egy magyar törvény. Persze sok jogi furcsaság van a járvánnyal kapcsolatos jogi normák körül, melyek nem felelnek meg az Alkotmánynak, sem a jogszabályi hierarchiának. (A nemzetközi egyezmények állnak a legfelül. Szlovák határ átlépés ma.de. ) Az ipolyviski határ felvidéki oldala (Fotó: a szerző) Itt most szeretnék rátérni a saját tapasztalataimra, melynek illusztrálására fényképeket is küldök. Először is a magyar szervek betontömbökkel lezárták és a katonasággal őriztetik, azokat az átjárókat, amelyeken lehetne akár gyalogosan is közlekedni: Ipolyvisk (Szlovákia, magyar többség) – Tésa (Magyarország). A tésai határzár, se ki, se be A Honvédség nagy erőkkel állandó 24 órás szolgálatban, sátor felállításával is őrködik azon, hogy itt egy lélek se mehessen át. Nem messze innen az Ipolysági vasútállomáson szintén a Magyar Honvédség gondoskodik a lezárásról, hiszen Ipolyság (Szlovákia, magyar többségű) városának egyik utcája átnyúlik magyar területre.
Földrajzi és praktikus okokból a választási lehetőségek a valóságban ennél is korlátozottabbak lesznek, valójában két vagy három változat között kell majd választani. A felmérések szerint Magyarországon a (CET szerinti) nyári időszámításnak van elsöprő támogatottsága, egyrészt azért, mert ez napos hosszú nyári estéket eredményez, másrészt azért, mert ekkor a legrövidebb decemberi napokon is kicsit tovább lenne délután világos, egy órával később menne le a nap. Határzárási helyzetkép a honti régióban | Felvidék.ma. Igaz, ebben az esetben csak reggel 8 óra után pirkadna, de ezt a jelek szerint kevésbé tartják kellemetlennek az emberek. Nem tudjuk, mi motiválja a szlovének téli időszámítás felé hajlását, a horvátok viszont a magyarokhoz hasonlóan a szép hosszú nyári estékkel magyarázzák, hogy a nyáriban maradnának: nekik a turizmus miatt ez nagyon fontos. Az alábbi térképen az látható, hogy az egyes országokban jelenleg a legrövidebb napon mikor kel fel és mikor megy le a nap. Összeállítottunk egy olyan szubjektív térképet, amely azt feltételezi, hogy (Szlovákia és Szlovénia kivételével) mindenhol naposabb nyári estéket és világosabb téli délutánokat szeretnének a lakosok ott, ahol ez még nem jár túl nagy reggeli sötétséggel.
Itt máskor azt kérjük, hogy támogasd a G7-et. Most az kérjük, támogasd azokat, akiknek most van rá a legnagyobb szükségük. Március utolsó napján, azaz múlt vasárnap elkezdődött az újabb nyári időszámítás, ám az Európai Parlament múlt heti döntése után már azt is tudjuk, hogy valószínűleg 2021-ben fogjuk utoljára átállítani az órákat. Jövő tavaszig minden uniós tagországnak el kell döntenie, hogy a nyári vagy a téli időszámítását szeretné megtartani, és 2021-től kezdve már ehhez kell tartania magát, azaz sehol sem lesz óraátállítás. Mindez elsőre nem tűnik túl nagy változásnak, pedig a helyzet könnyen bonyolulttá válhat. Szlovák határ átlépés ma chance. Európában három időzóna van, és ez kelet-nyugati irányban jelenleg három fő részre osztja a kontinenst. A Görögországtól Finnországig húzódó sávban az Eastern European Time (EET) nevű időzóna húzódik, a kontinens nyugati peremén Portugália, az Egyesült Királyság és Írország a Western European Time (WET) zónába tartozik, a kettő között pedig az összes többi ország a Central European Time (CET) zónában van, ebbe tartozunk mi is.
Ennek a verziónak vélhetően nincs sok esélye, mert az unió előírja, hogy a tagországok egyeztessenek a választásukról, és lehetőleg kerüljék el a hasonló helyzetek kialakulását. Élet Világ Európai Unió időzóna óraátállítás országhatár Olvasson tovább a kategóriában
Konkrét példa erre a Szlovákgyarmat – Balassagyarmat határátkelő, amelyen keresztül a szlovákiai diákok a balassagyarmati magyar középiskolába járnak. Ma azonban a határon tájékoztatták őket, hogy holnaptól kezdve a balassagyarmati iskolába csak a "legközelebbi nyitott" határátkelőhelyen juthatnak be, amely a Parassapuszta – Ipolyság határátkelő. Nekik és szüleiknek ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyermekeket 30-35 km-es távolságra kell reggel elvinni a nyitott határátkelőre, ahonnan valamilyen módon el kell jutniuk Balassagyarmatra, amely következő 35 km-re van buszjárat nélkül. Mivel ingázók, ezt meg kell ismételniük hazafelé menet is és egy egész hónapon keresztül. Ezért azonnal a magyar félhez fordultam, hogy megoldjam a helyzetet, és megkérve őket, hogy legalább engedjék át gyalogosan a diákokat a "nem nyitott" határátkelőkön. Erdély.ma | Így szívasd a külhoni magyarodat – Az Orbán-kormány valójában mit gondol a nemzeti összetartozásról?. Meggyőződésem, hogy ez a probléma, illetve a szülők és diákok számára felmerülő bonyodalmak a lehető leghamarabb megoldódnak. Arra kérek mindenkit, ha hasonló tapasztalataik vannak, írják meg, hogy mely határátkelőkről van szó.