színi hibáktól. A nagy átmérő (nagyobb fénygyűjtő felület) és a jó leképzés miatt kiválóan alkalmasak halvány objektumok észlelésére. A tükör által a gyújtópontban előállított képet a megfigyeléshez ki kell vezetni a távcső tubusából, ehhez és a kép előállításához többféle tükörrendszert is kifejlesztettek az idők során [21]. Kepler-féle távcső A Kepler-féle (vagy csillagászati-) távcső két gyűjtőlencséből áll. A két gyűjtőlencse optikai tengelye és fókusza egybeesik. Távcső nagy választékban, árakkal | Pepita.hu. A tárgyról kiinduló fénysugarak a nagy távolság miatt gyakorlatilag párhuzamosak, így az L 1 lencse fókuszsíkjában metszik egymást. Ez egyben az L 2 fókuszsíkja is, így a szemlencsén áthaladó sugarak is majdnem párhuzamosak. A (látszólagos) kép tehát nem a tiszta látás távolságában, hanem messze alakul ki, hiszen a távcsőbe néző ember – önkéntelenül – ilyenre állítja be a szemét. A tárgy közepére irányított optikai tengely és a szélső tárgypontból kiinduló fénysugarak hajlásszöge ( α), a féllátószög, a távcsövön át nézve lényegesen nagyobb ( β).
Mivel ide a szem pupillája nem helyezhető, a látszólagos látómező nagysága korlátozottabb, mint az egyéb távcsöveké. 7. ábrán látható. [22] Cassegrain-rendszer A Cassegrain francia tudós által 1672-ben kifejlesztett rendszerben a főtükörre érkező sugarak visszaverődve egy domború segédtükörre verődnek, majd onnan a főtükör közepén levő nyíláson az okulárra, amely így – a refraktorokhoz hasonlóan – a távcső végén található. Ez az elrendezés rövidebb tubushosszt tesz lehetővé. [23] Az ún. kvázi Cassegrain-rendszerű távcsőben a segédtükör egy síktükör, az átmérője a főtükör átmérőjének a 60%-a, helye a főtükör fókusztávolságának a fele. Gregory-féle elrendezés 1663-ban James Gregory építette meg az első tükrökkel működő távcsövet. A távcső két homorú tükörből állt. Használt csillagaszati távcső . A fény a tubust a főtükör közepébe fúrt lyukon keresztül hagyta el, ahol belépett az okulárba. A távcső felépítését tekintve egy nagyon jól működő eszköz lett volna, de abban az időben nem tudtak megfelelően pontos görbületű tükröket csiszolni.
A Gregory-féle távcsőben a segédtükör ellipszoid alakú, két fókuszpontja van. A főtükör fókuszpontja egybeesik a segédtükör első fókuszpontjával, ezért a segédtükör az itt előállított képet áttükrözi a második fókuszpontjába, amely a főtükör közepén levő nyílásban van. A látszólagos látómező nagysága függ a szempupillának az L2 okulártól való z távolságtól, a távcső l építési hosszától, az L1 objektív átmérőjétől, a nagyítástól, az e távolságtól stb. Csillagaszati tavcso - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. A tükrös távcsövek ( reflektorok) esetében a fénysugaraknak egy görbült felületű (homorú) tükrön való visszaverődése (reflexiója) révén jön létre a kép. A végtelen távoli tárgyról érkező párhuzamos fénysugarak a tükör felületén történő visszaverődés után annak gyújtópontjában fordított állású, valódi képpé egyesülnek. A jó minőségű optikai üvegből készült főtükör felületét alumíniumból, vagy más fémből álló vékony réteggel vonják be, amelyre gyakran egy kvarc védőréteg is kerül. Ezen távcsőtípus nagy előnye, hogy mentes a lencsés távcsöveknél (refraktoroknál) fellépő ún.
A Levenhuk LabZZ MC4 Monocular 42 mm-es objektívvel, 113 m széles látómezővel és akár 5 m-es fókusztávolsággal rendelkezik. A távcső ellenálló fémtesttel rendelkezik a tartósság érdekében. Levenhuk Atom 8×42 Monocular A monokuláris távcső 8× nagyítással és 42mm-es objektívvel rendelkezik. A Levenhuk Atom 8×42 monokulár többszörös tükröződésgátló bevonattal ellátott optikával és széles látómezővel rendelkezik az erőteljes látás érdekében. A fémtest garantálja a tartósságot. Állványra helyezhető. MALL
2020. január 22-én lép hatályba az új OTSZ, azaz az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5. ) BM rendelet. A módosításokat a belügyminiszter 30/2019. (VII. 26. ) BM rendeletében rendelték el, ami számos változást tartalmaz. Több helyen új rendelkezések is megjelennek és sok megfogalmazás pontosításra kerül. A változások az OTSZ minden fejezetére kihatnak, ebből néhányat felsorolunk.
BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról [1] (használati név: OTSZ) Források [ szerkesztés] Osztoics tűzvédelem Új OTSZ Jegyzetek [ szerkesztés]
Legfontosabb változások 2016. január 1-től [ szerkesztés] Tűzvédelmi szabályzatnak tartalmaznia kell a készítője nevét és elérhetőségét, valamint a készítő aláírását. Tűzvédelmi szabályzatot középszintű ill. felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat A háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles írásban kidolgozni az épületre, épületrészre vonatkozóan tűzvédelmi használati szabályokat A gazdálkodó szervezetnek középszintű ill. felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni 9/2015. BM rendeletben meghatározott esetekben. Ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, a tűzvédelmi oktatást kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy tarthat. Korábbi [ szerkesztés] 28/2011. (IX. )
Az új 5. 0. OTSZ alapvetésére – a mérnöki módszerre – tekintettel a normaszöveg-tervezet továbbra is teret ad a korszerű és rugalmas tűzvédelmi tervezésnek. A módosítás tartalmazza a közép-európai országok tűzvédelmi szabályozásának vizsgálatát és hazánkban is alkalmazható jó megoldások egyszerűsítések átvételét, a tételes műszaki megoldások jogszabályból való további kivezetését, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján a tűzvédelmi követelmények további enyhítését ezzel is elősegítve az építőipari teljesítmény növelését, illetve az építkezések költségelemeinek csökkentését. A módosítás figyelembe vette az ipari tárolás műszaki megoldásainak rugalmas engedélyezési lehetőségeinek biztosítását, illetve a műemléki környezethez igazodó berendezésekkel kapcsolatos eltéréseket. A részletes indokolásból megemlítendő néhány sarkalatos fejezet például: Az értelmező rendelkezések (OTSZ II. fejezet) a jogszabály tartalmi változásaihoz igazodóan és a szükséges mértékben módosulnak, számuk valamelyest csökken, és sor kerül néhány új, elsősorban a könnyítésekhez kapcsolódó fogalom (pl.
Táblázat: az ipari, mezőgazdasági és tárolási rendeltetések esetében a tűzszakaszméret jelentős növelésének lehetőségét tartalmazzák) Melléklet a kiürítés (1–2. Táblázat: kiürítési útvonal hosszúságának, illetve a kiürítési időnek a növelését teszi lehetővé) Melléklet hő és füstelvezetés (1–2. Táblázat: amely kiegészül a módosítással bevezetendő, menekülési utat képező lépcsőtér hő- és füstelvezetésének követelményével) Melléklet ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat (1. Táblázat: módosításával több műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzésének gyakorisága csökken 1 hónapról 3 hónapra, illetve a táblázat tartalmazni fogja a tűzjelző berendezés személy által végzendő napi ellenőrzésének kiváltását az automatikus ellenőrző rendszer használata esetére) Összességében: a beruházók, tervezők, kivitelezők, üzemeltetők igényeinek figyelembevételével, a jogalkotó szándéka – az indokolt biztonsági szint fenntartása mellett – az OTSZ tolerálható mértékű egyszerűsítse volt. A későbbi jogalkalmazást is elősegíti a normaszöveg általános és részletes indokolása, amely a normaszöveg tervezettel együtt itt tanulmányozható.
Egyúttal megnöveli a tervezők felelősségét is az alkalmazott műszaki megoldások, a tervezés során meghatározott bemenő adatok megadása, az építési termékek és építmény szerkezetek kiválasztása tekintetében. A tervező a megfelelő tűzvédelmi teljesítményjellemzővel bíró műszaki megoldást a tervezési folyamat során meghatározza, nem pedig kiválasztja. Míg korábban az építési engedélyezési tervdokumentációhoz készült egy tűzvédelmi műszaki leírás (TML), addig az új OTSZ bevezetésével az építészeti és tűzvédelmi tervezési feladat még szorosabban összekapcsolódik. Az építészeti tervezés részét képezi a tűzvédelmi koncepció felállítása, és a tűzvédelmi szaktervezés, majd a tűzvédelmi bizonyítás is (adatok, számítás, szimuláció). Új elem a TvMI, mely nem jogszabály, jogszabálypótlék, és nem is szabvány, hanem önkéntesen alkalmazható tervezői segédlet, mely választható megoldásokat és módszereket tartalmaz. A TvMI-k várhatóan 9 témakörben kerülnek kidolgozásra. Az új OTSZ 286. §. (1) bekezdése szerint, a rendelet hatályba lépését követően indult eljárásokban még a régi OTSZ rendelkezéseinek megfelelően készített tűzvédelmi tervdokumentáció is benyújtható, ha az annak készítésére vonatkozó tervezési szerződést az új OTSZ hatályba lépését megelőző 180 napnál nem korábban kötötték meg.