Értékelés: 700 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Hürrem nagyszerű tervet eszel ki Mahidevran eltávolítására, ám Nigar váratlanul keresztülhúzza a számításait. Hatidzse megvetését fejezi ki, s újra Mahidevran mellé áll. A leleplezés miatt Szümbülnek el kell hagynia a palotát, ezért Hürremnek új bizalmasra van szüksége. Ibrahim kénytelen elviselni, hogy Cselebi nem csak visszakapja régi tisztségét, hanem újabb kinevezéssel tetézik meg. Mahidevran megkapja a hárem irányítását, és azonnal nekilát, hogy beköltözzön a valide lakrészébe, ami Hürremet érthetően bosszantja. Musztafa napokon belül indul a szandzsákba, ahová kedvenc ágyasát nem viheti, mert Mahidevran nem nézi jó szemmel a viszonyukat, és kitalálja, hogy Fatmára inkább neki van szüksége a hárem vezetéséhez. A műsor ismertetése: A Szulejmán, akárcsak az Ezel vagy a Szív hídjai, a legnagyobb igényességgel készült. Szulejmán hürrem eltünése - hürrem szultána (törökül: hürrem sultan [hyɾɾem suɫtaːn]; oszmán-törökül: خرم. A parádés kosztümös török tévésorozat látványossága mellett, politikai cselszövések és szerelmi intrikák tekintetében is felveszi a versenyt bármely amerikai vagy angol produkcióval.
26 évesen a világ meghódítására készül, és ezt elsősorban új módszerekkel próbálja elérni. Közben folyamatosan érkeznek az új szolgák és háremhölgyek a szultán palotájába, hogy a frissen trónra került uralkodó kedvére válogathasson. Szulejmán 96 rész. Így kerül az udvarba a gyönyörű Rokszolana, akinek a családját a tatárok lemészárolták. A háremben lévő lány mély benyomást tesz Szulejmánra, ám a szultán asszonya és édesanyja rossz szemmel nézik a fellángoló szerelmet, és mindent megtesznek, hogy eltávolítsák az udvarból Rokszolanát. Az asszonyok féltékenysége mellett az uralkodóra többen is veszélyt jelentenek. Néhány befolyásos pasa, akik ellenzik Szulejmán szokatlan reformintézkedéseit, aki a területeiken élő egyiptomiaknak és a különböző származású kereskedőknek szabadságjogot adományoz, cselszövésre készülnek a szultán ellen. Évadok: Stáblista: Linkek: RTL Gold 15:20 16:25 17:30 18:35 19:40 19:40
Szulejmán, a török birodalom fiatal uralkodója nagyobb álmokat dédelget, mint amit Nagy Sándor valaha is el tudott volna képzelni. 26 évesen a világ meghódítására készül, és ezt elsősorban új módszerekkel próbálja elérni. Közben folyamatosan érkeznek az új szolgák és háremhölgyek a szultán palotájába, hogy a frissen trónra került uralkodó kedvére válogathasson. Így kerül az udvarba a gyönyörű Rokszolana, akinek a családját a tatárok lemészárolták. A háremben lévő lány mély benyomást tesz Szulejmánra, ám a szultán asszonya és édesanyja rossz szemmel nézik a fellángoló szerelmet, és mindent megtesznek, hogy eltávolítsák az udvarból Rokszolanát. Az asszonyok féltékenysége mellett az uralkodóra többen is veszélyt jelentenek. Néhány befolyásos pasa, akik ellenzik Szulejmán szokatlan reformintézkedéseit, aki a területeiken élő egyiptomiaknak és a különböző származású kereskedőknek szabadságjogot adományoz, cselszövésre készülnek a szultán ellen. Szulejmán sorozat 202. rész tartalma » Csibészke Magazin. Évadok: Stáblista: Linkek: RTL Gold 15:20 16:25 17:30 18:35 19:40 19:40
A kölni dóm mozaikablaka Jézus bemutatását ábrázolja Forrás: Profimedia A görög szó, epiphaneia (epifánia) jelentése: megnyilvánulás. Ekkor emlékezek meg arról, hogy Jézus Krisztus először mutatkozott meg a pogányoknak, akiket a három királyok képviseltek, továbbá ezen a napok keresztelkedett meg a Jordán vizében, és ekkor ünneplik Jézus első csodatételét is. Mivel, az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, ezért kezdetben többféle időponthoz kötötték. Az első századokban a kereszténység az epifánia, azaz a vízkereszt napján (január 6. ) ünnepelte az emberré vált Isten világra jövetelének misztériumát. Vízkereszt napja - január 6. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el ettől a dátumtól, és került át december 25-re. (Az ortodox keresztények liturgikus könyveiben szintén december 25. a dátum, de a régi Júlián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított 13 napos késése miatt január 7-re esik. ) Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus születésének és keresztségének, valamint a kánai menyegzőnek az ünnepeként – írja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata.
Innen származik az ünnep közismert elnevezése. Ezt a szent hagyományt őrzi a bizánci egyház is, mégpedig kettős formában. Január 6. – Vízkereszt: Jézus Krisztus megjelenése, Háromkirályok és a vízszentelés ünnepe | Felvidék.ma. Vízszentelés ugyanis nem csupán az általában január 5-én, nagy alkonyati zsolozsmával egybekötve végzett Szent Bazil Liturgiája végéhez kapcsolódik, hanem a január 6-ai Szent Liturgiához is. Az előesti vízszentelés a görögkatolikus egyházban a templomokban történik, január 6-án néhány pap és a püspök a folyókhoz is kimegy, hogy megszenteljék azok vizét, ezáltal még inkább bekapcsolódva a Jézus Krisztus megkeresztelkedésekor megvalósuló eseménybe. "Ma a vizek természete megszenteltetik, és a Jordán kettészakad, s hullámainak folyását visszatartóztatja, látván a vizében keresztelkedő Üdvözítőt" – hangzik a vízszentelési sztihira. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2, 1–12). Jézus ezzel a cselekedettel kinyilvánította isteni erejét: "Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne" (Jn 2, 11).
Bálint Sándor arra utal, hogy egy egyházias gyakorlat elnépiesedéséről éppen úgy szó lehet, mint az egykori iskoladrámák hatásáról. A háromkirályjárás előbb a vízkereszti házszentelés része volt, majd önálló adománygyűjtő szokás lett (Bálint S. 1976: 147–150). Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. "Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd" – mondják Berettyóújfalun. "Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél" – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: "Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron. " A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél. Termékenységvarázsló eljárásokra már utaltunk a házszenteléssel kapcsolatosan. A bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.
Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: "Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad. " Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak és minden betegségre használták, de hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára is. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy annak vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát. Vízkereszt egyben a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete is. Hossza változó, a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerda időpontjától függ.