Arról, hogy mi történt Magyarországgal 1918 és 1920 között, még csak hozzávetőleges képet sem kapunk – legyen az a kép összeesküvéses-szabadkőműveses-háttérhatalmas vagy szikáran tárgyilagos. Valószínűleg azért, mert a szerzőnek sincs elég mély ismerete erről az időszakról. Drábik a Tudás japánkerti tavacskájának iszapjába a saját rögeszméinek cölöpjeit verte le, azon kéne átügyeskedni magunkat a túlsó partra. Mindenféle segítség nélkül, négy-hat méteres ugrásokkal. Miközben a PHVE egy nagy uszodai tisztítóhálóval lökdös bennünket a partról. Tehát, ha Ön, kedves Olvasó, megvette Drábik János könyvét a karácsonyi nagy rohanásban, mert szomjazza az igazságot, szereti a történelmet, pályaválasztáskor családja az informatika felé lökdöste Önt, amit azóta is bán, és foglalkoztatja Trianon, viszont nem kapott kielégítő magyarázatokat a kérdéseire, esetleg örömet akart szerezni barátjának, szüleinek, netán a szomszéd Kálmán bácsinak; vagy csak megigézte Önt a borító és a vastagság, szóval akkor Önt alaposan átverték.
Másfél év van még a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójáig, de karácsony előtt nem sokkal meg is érkezett a boltok kirakataiba az első könyv, amely valamiféle revelációt ígér az emléknap elé. Az összeesküvés-elméletekre szomjazó közönség köreiben hosszú idő óta töretlenül népszerű Drábik János Százéves Trianon című munkája – fogalmazzunk így – műfaji, nyomdászati és intellektuális bravúr egyszerre. Ablonczy Balázs történész könyv(nem)ajánlója a Válaszon. Lehetne legyinteni, persze. Van egy nyolcvan feletti idős úr, az esetek nagy részében mindig decens zakóban-nyakkendőben, a divatból a kilencvenes évek végén kiment nyakkendőcsipesszel, aki tetszőleges sufnitévé vagy webcsatorna műsorában magyarázza a világot a rendszerint teljesen megkukult műsorvezetőnek. A kukulás nem véletlen: Drábik János specialitása, hogy bármilyen beszélgetés tizenhetedik másodpercétől indulatosan kiabál, és senki nem tudja nála hitelesebben, robbanásra kész aortával kiejteni azt a hangsort, hogy " a csirkefogó, szabadkőműves Edvard Bene š vezette, aljas, (szün) rabló, (szün) szlovák, (szün) testvéreink ".
Eddig tizenkét könyve jelent meg. 2002-ben a Miért kellett meghalnia a három Kennedynek? c. könyvet az Uzsoracivilizáció első kötete követte, amely 2003-ban kiegészült az "Uzsoracivilizáció II és az Uzsoracivilizáció III kötetekkel. Az Uzsoracivilizáció köteteiből már több kiadás is elfogyott és folyamatban van kiadása angol nyelven. 2004-ben jelent meg a Tudatmódosítás, amely az agyműködés befolyásolásának veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az egy központból irányított világrendszer létrejöttének folyamatát elemzi az Új világrend? Világzsákutca c. tanulmánygyűjtemény. 2005-ben 1956 – A magyarok harmadik útja címmel jelent meg könyve, amelyben a kiutat keresi a kommunizmus és a pénzuralom zsákutcájából. A pénz diktatúrája c. kötet szintén 2005-ben rámutat, hogy milyen haszonnal járna a közpénzrendszer visszaállítása. A 2006-ban megjelent Világdemokratúra című könyvében részletesen taglalja, hogyan tette lehetővé a világdemokratúra rendszerének globális térnyerését a hitelpénz-monopólium agresszív terjeszkedése.
Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk. Jegyzetek: [1] 168 óra, 2007. március 15. 44. o. [2] Szabad Föld, 2012. február 10. 12. o. [3] Képes Újság, 1966. január 1. 8. o. [4] Film Színház muzsika Évkönyv, 1971. 61. o. [5] Szabad Föld, 1991. október 29. 11. o. [6] Ortutay Gyula: Napló 1-3. Alexandra, Pécs, 2009 (1-2), 2010 (3. ). (Szerkesztette: Markó László) II. kötet 273. o. [7] Ortutay napló II. kötet 272. o. [8] Ortutay napló II. kötet 222. o. [9] Ortutay napló II. kötet 228. [10] Ortutay napló II. kötet 245. o. [11] Ortutay napló II. kötet 228. o. [12] Ortutay napló II. kötet 229. o. [13] Ortutay napló II. kötet 234. o. [14] Ortutay napló II. kötet 249. o. [15] Ortutay napló II. kötet 250. o. [16] Ortutay napló II. kötet 254. o. [17] Ortutay napló II. kötet 271. o. [18] Ortutay napló II. o. A nyitóképen Tamási Eszter munka közben, 1971. (Szalay Zoltán/FORTEPAN, 147870)
Tamási Eszter 1996. december 16-án hunyt el. Bemondóként és műsorvezetőként is dolgozott a tévénél. Vezette többek között a Híradót, a Táncdalfesztivált, a Kodály énekversenyt (Kudlik Júliával felváltva), az Iskolatelevíziót. 1971-ben indult az Önök kérték című kívánságműsor, melynek 1990-ig a műsorvezetője volt. Ezenkívül riporterként is tevékenykedett. Sokoldalúságát szórakoztató szilveszteri műsorokban is bizonyította. Közreműködött hanglemezeken mesemondóként is. 1965-ben született meg lánya, Krisztina. Tamási Eszternek daganatos betegséggel kellett megküzdeni. Sajnos olyan helyen alakult ki, ami nem tette lehetővé a műtétet. Mire hozzáfértek az agydaganathoz, már késő volt. A hosszas kezelés ellenére 53 éves korában meghalt. Halálakor a TV Híradó emlékező-összeállítással búcsúzott tőle, amelynek részleteit kollégája, Moldoványi Ákos válogatta az MTV archívumából. Hirdetés
2020. 07. 09 18:34 Akik ismerték, a mai napig nem felejtették el a televíziózás hőskorának legendás tévébemondóját, Tamási Esztert. Az viszont évtizedeken keresztül titok volt, hogy a szerelme a híres politikus és akadémikus, Ortutay Gyula volt. Tamási Eszter A 28 évvel idősebb férfi tegezte, Eszter viszont magázta a szerelmét. Kapcsolatukat tiltotta a hatalom, így az elképzelhetetlen volt, hogy Ortutay a szerelméért elhagyja a családját. Maga Kádár János is igen rossz szemmel nézte ezt a kapcsolatot, így maradtak a titkos találkozók. A politikus berendezett egy lakást Eszternek, és anyagilag is támogatta "Ha egyszer megírnám hol mindenütt szerettük mi egymást, a Bükkben, a hegyoldalon, a váci hegyek közt elrejtőzve az országút az országút fölötti dombokon, a rektori, a népfront hivatalaiban, s aztán végül a lakásán, amit lassan rendezgettem be néki a Fürst Sándor utcában" – írta a politikus a naplójában. Ennek ellenére a bemondónő volt az, aki egy idő után nem volt hajlandó így élni, és szakított a férfival.