Az egész együttest Tiwanakunak nevezzük, a furcsa kövekből álló területet pedig Puma Punkunak, amely aymara nyelven a "puma ajtaját" jelenti. A Plataforma lítica nevű területen felállított Puma Punku (és egyébként az egész komplexum) három nagy építési korszakban készült valamikor Kr. u. 300 és 500 között, mintegy hatszáz évvel az inkák megjelenése előtt. Fénykorában csodálatos látványt nyújthatott: az itt dolgozó régészek szerint díszített, fényesre csiszolt fémplakettek, élénk színű kerámiák és szövetek díszítették, és az ősi társadalom elitebb tagjai, valamint a papi réteg járhatott ide. Osi idegenek videa. Az aymara indiánok keze munkáját dicséri Tulajdonképpen vajmi keveset tudunk magáról a kultúráról, amely Tiwanakut felépítette, mivel nincsenek írásos emlékeink róluk – csupán kezdetleges képírásuk maradt fenn, amellyel valószínűleg az építkezéseket is koordinálhatták. A régészek nagyjából megegyeznek abban, hogy az aymara indiánok húzhatták fel a lenyűgöző építményeket, bár közvetlen bizonyíték erre sajnos egyelőre nincsen.
Azt hiszik ugyanis, hogy a gránitból kifaragott szobrokat nem lehetett a tiwanakui emberek kezdetleges tudásával kifaragni, mindenképpen egy fejlettebb technika kellett ahhoz, hogy ennyire pontos, monumentális komplexumot hozhassanak létre. Nem gránit, hanem homokkő Az elmélet már ott megbukik, hogy Däniken és hívei rosszul nevezik meg az építőkövek anyagát. Ősi idegenek video.com. Däniken egyik, orosz nyelven is kiadott könyvével Forrás: Picture-Alliance/AFP/Thomas Burmeister A Puma Punku-i sziklák ugyanis korántsem kemény gránitból, hanem sokkal puhább (a 10 fokos Mohs-féle keménységi skálán 5, 5-ös szintű) vörös homokkőből vannak, amelyet a tiwanakui technológiával, ha nem is könnyedén, de mindenképpen eredményesen meg lehetett munkálni. Különös preinka civilizáció Na de mi is pontosan az a Puma Punku, és miért izgatja ennyire az ufóhívők és a régészek fantáziáját is? A Titicaca-tótól tíz kilométerre délkeletre, Bolívia és Peru határához közel található egy fennsík, amelyre egy inkák előtti civilizáció templomkomplexumot épített.
Status: Befejezett sorozat Resident Alien Resident Alien Resident Alien sorozat online: A Sötét Ló című képregény alapján készült Resident Alien sorozat bemutatja Harryt, egy űrlényt, aki lezuhan a Földre, és emberré, egy kisvárosi orvossá változik. Ősi idegen lényeket ábrázolnak egy sziklaszentély domborművei. Titkos küldetéssel… Status: Visszatérő sorozat Feria: A legsötétebb fény Feria: A legsötétebb fény Feria: A legsötétebb fény sorozat online: Két nővér kénytelen szembenézni egy új valósággal, és ugyanakkor természetfeletti dolgokkal is, amikor kiderül, hogy szüleik részt vettek egy szekta halálos kimenetelű rítusán. Status: Visszatérő sorozat Felfújva: Karácsonyi különkiadás Felfújva: Karácsonyi különkiadás Felfújva: Karácsonyi különkiadás sorozat online: A Felfújva: Karácsonyi különkiadás valóságshow-vetélkedőben öt visszatérő művész karácsonyi designokkal tölti meg a műhelyt, és egyikük pénzjutalomban részesül a munkájáért. Status: Visszatérő sorozat Exek és nyomozók Exek és nyomozók Exek és nyomozók sorozat online: Léa Soler parancsnoknak, a montpellier-i nyomozási részleg új vezetőjének Paul Marchallal, egy zseniális, de kiszámíthatatlan és ellenőrizhetetlen rendőrrel kell együtt dolgoznia, aki történetesen az ő… Status: Visszatérő sorozat A mandalori A mandalori A mandalori a Birodalom bukása és az Első Rend megjelenése előtt játszódik.
A decemberi 438 158 forintról januárra mintegy 89 ezer forinttal, 348 903 forintra csökkent az átlagbér a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat összevont kategóriában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keresetekről szóló gyorstájékoztatójából. A látványos csökkenés nagyrészt a decemberben kifizetett év végi jutalmakkal magyarázható. Változnak a szociális juttatások: hol és mennyivel járunk jobban vagy rosszabbul? | ma7.sk. Az előző év azonos időszakához képest a januári adat 14, 2 százalékos növekedést jelent, akkor még 305 542 forint volt a havi bruttó átlagkereset ebben a nemzetgazdasági ágazatban. Az összes nemzetgazdasági ágat nézve, 2022 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 322 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 13, 7%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 14, 8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset emelkedéséhez a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés járultak hozzá mindhárom szektorban.
Hiszen a havi keresetből kell képesnek lennem visszafizetni a kölcsönt – a Magyar Nemzeti Bank azt is szabályozza, hogy a kereset mekkora aránya fordítható hiteltörlesztésre. Félmilliós nettó alatt ez 50, afelett 60 százalék. Az infláció ugyanakkor itt is közbeszól. Az infláció miatt felfelé menetelnek a kamatok is, azaz drágábbak és nehezebben finanszírozhatóak lettek a hitelek. Uniós összevetésben alacsony az egy órára jutó bruttó bér - Haszon. Az MNB adatai szerint idén februárban a piaci lakáshitelkamatok szintje átlépte az 5 százalékot – egy éve februárban 3, 75 százalékon kaptak átlagosan lakáshitelt az emberek. Mindez egy 20 millió forintos, 20 évre felvett hitelnél azt jelenti, hogy míg tavaly 23, 8 millió forintos hitelfelvételre volt elég az akkori 282 ezer forintos átlagbér, idén februárban a számításai szerint mindössze félmillió forinttal magasabb, 24, 3 millió forintos hitelt tudtunk csak finanszírozni a jegybanki szabályok alapján a 14 százalékkal 322 ezer forintra ugró nettó átlagbérből. Ráadásul ebben még nincs benne a jegybank irányadó kamatának márciusi drasztikus emelkedése: a várakozások szerint a következő hónapokban a lakáshitelek átlagkamata 7 százalék fölé emelkedhet.
Az uniós átlagtól (21, 9 euró) nagyon messze vagyunk, Ausztriától (27, 5 euró) pedig még messzebb. Az euróban számolt béreknél fontos körülmény, hogy hazánkban nem euróban fizetik a béreket, és a forint euróval szembeni elértéktelenedése elvitte a forintban impozánsnak tűnő béremelkedések egy részét. Magyarországon az euróban számolt munkaerő-költségek rendkívül alacsonyak, ebben is csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg az unión belül. A költségek egy részét a munkabérek és a bérjellegű juttatások, a többit a dolgozó után kifizetett adók és járulékok teszik ki. A munkáltatói terhek tekintetében Magyarország jól áll uniós összehasonlításban, hazánkban a teljes munkaerőköltség 16, 9 százalékát tették ki a nem bérjellegű költségek 2021-ben, ezzel az uniós mezőny hátsó harmadában vagyunk. Hazánkban 2010 előtt közel 30 százalék volt a nem bérjellegű költségek aránya a munkaerő-költségekben, ez a cseh, szlovák, osztrák szintnél is magasabb volt, ezt sikerült 17 százalék alá csökkenteni. HVG fotó: unsplash
Magyarországon 2021-ben 8, 4 euró volt az átlagos bruttó óránkénti munkabér – derült ki az Eurostat adataiból, amelyeket a Haszon reggeli hírlevele dolgozott fel. Ez forintban valamivel több, mint 3000, de fontos megjegyezni, hogy itt nem a tényleges órabérről van szó, hanem a versenyszférában az egy ledolgozott órára jutó kifizetett munkabérről. 2020-hoz képest ez 8, 7 százalékos béremelkedést jelent, ami az egyik legjobb az Európai Unióban, csak Bulgáriában és Litvániában volt nagyobb (9, 6, illetve 11 százalékos), ám a jelentős növekedés ellenére az euróban számolt egy órára jutó magyar munkabér még mindig alacsonynak számít az EU-ban. A visegrádi országok között utolsók vagyunk, az EU-ban csak Romániában és Bulgáriában voltak rosszabbak a fizetések. Az uniós átlag egyelőre távol van (2021-ben 21, 9 euró volt az egy órára jutó munkabér), a szomszédos Ausztria pedig még messzebb (27, 5 euró). És akkor nézzük az átlagfizetést 2022 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 322 100 forint volt, közölte a KSH.
A foglalkoztatottság növekedését segíthette elő az is, hogy 2016-tól kezdve a hatéves bérmegállapodás értelmében a munkaadói és munkavállalói járulékokat is csökkentették, tehát ilyen értelemben olcsóbbá vált egy munkavállaló foglalkoztatása Magyarországon (bár a munkához kapcsolódó adók még a csökkentések ellenére is élmezőnyben vannak az OECD-országok között). Összefoglalva: ebben az időszakban kiléptek a munkapiacról a nagyobb, és kevésbé iskolázott generációk, és beléptek kisebb, de jóval iskolázottabb fiatalok. A legnagyobb hatása a diplomások, illetve kisebb mértékben a gimnáziumi érettségivel rendelkezők számbeli növekedésének volt, emellett pedig jelentősen növelte a foglalkoztatást, hogy az 55 éven felüliek korcsoportjában jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik dolgoztak. Eközben jelentős mennyiségben öregedtek ki a foglalkoztatottak közül a középfokú szakképzést végzettek, és a legfeljebb általános iskolát végzettek. A tanulmány azt is megjegyzi, hogy a munkaerőpiaci teljesítmény javulásában meghatározó szerepet játszott két, hosszabb távon ható tényező.