2021. szeptember 13. 2021. szeptember 22—23. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, a Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány és a Grand Café közös, az SZTE centenáriumához kapcsolódó rendezvénye Részletes program: 2021. szept. 22., szerda Helyszín: SZTE BTK (Szeged, Egyetem u. 2. ) Földszinti folyosó 10:00 – 15:00 Könyvvásár nívós magyarországi és határon túli magyar könyvkiadókkal, folyóiratokkal (Magvető, Kalligram, Alexandra, Osiris, Forum, Prae, Symposion, Új Művészet, Tiszatáj, Fiatal Írók Szövetsége, Noran) Helyszín: SZTE BTK, Kari Konferenciaterem (földszint) 10:00 – Megnyitó: Gyenge Zoltán dékán 10:10 – 10:30 Kolozsvártól Szegedig. Százéves a Szegedi Tudományegyetem. Az első évek (1921–1925). Vajda Tamás ünnepi előadása 10:35 – 11:10 Beszélgetés a 80 éves Bodor Ádámról: az Eronim Mox: Receptek végnapokra (Bp., Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 2021) c. antológia bemutatója. Vass Norberttel Klajkó Dániel beszélget 11:15 – 11:50 Könyvbemutató: Benkő Elek – Sándor Klára – Vásáry István: A székely írás emlékei.
Fine_reading – terítéken a világirodalom címmel indít helyi olvasókört és országos podcast sorozatot az 1749 online világirodalmi magazin, a Grand Café és a szegedi Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék. A kezdeményezés célja a kortárs világirodalomhoz való személyesebb kötődés kialakítása, amely a szervezők szerint ebben a formátumban egyszerre válik elérhetővé élőben, olvasóköri élmények keretein belül és otthon, akár egy fülhallgatón keresztül is. Az első beszélgetés középpontjában A szolgálólány meséje című könyvet is jegyző, Man Booker-díjas Margaret Atwood áll, akinek legutóbb magyar fordításban megjelent, Legvégül a szív című regényéről osztják meg olvasmányélményeiket a meghívottak, Borbíró Aletta doktorandusz hallgató, a populáris filmek retorikáját is kutató Hódosy Annamária és Poroszlay Kristóf, a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja, valamint a közönség soraiban ülők. Kölcsönözzétek ki, kérjétek kölcsön vagy vásároljátok meg az aktuálisan bemutatott könyvet, és mondjátok el róla a saját véleményeteket a helyszínen – írják a szervezők az esemény leírásában, ahol azt ígérik, hogy a november 23-án 19 órakor kezdődő olvasóköri beszélgetés ből készülő podcast adás a programot követő hetekben már visszahallgatható lesz a oldalán.
Corpus Monumentorum Alphabeto Siculico Exaratorum (Bp., Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021). A szerzőkkel Bod Péter beszélget. 11:55 – 12:30 Beszélgetés a 75 éves Ilma Rakusáról Kiss Noémivel és Csordás Gáborral Ebédszünet 13:30 – 14:05 Könyvbemutató: Gács Anna: A vágy, hogy meghatódjunk (Bp., Magvető, 2020). A szerzővel Rálik Alexandra beszélget 14:10 – 14:45 Könyvbemutató: Szarka Károly: Az én hibám (Bp., Noran Libro, 2021). A szerzővel Pikó András Gáspár beszélget 14:50 – 15:25 Beszélgetés a 80 éves Végel Lászlóról Ladányi Istvánnal és Szerbhorváth Györggyel Helyszín: Grand Café (Szeged, Deák Ferenc u. 18. ) 17:00 – 17:15 Az 55 éves Stekovics Gáspár fotóművész kiállítása magyar írókról, költőkről, filozófusokról. Megnyitja: Keresztury Tibor 17:30 – 18:15 Könyvbemutató: Keresztury Tibor: Hűlt helyem (Bp., Magvető, 2021). A szerzővel Balog József beszélget 18:30 – 20:00 A 75 éves Spiró Györggyel Szabó Gábor beszélget 2021. 23., csütörtök Helyszín: SZTE BTK, Kari Konferenciaterem (Szeged, Egyetem u. )
A Grand Café egyébként korábban is jelentkezett már kevert műfajú könyvbemutatókkal és más kísérleti kezdeményezésekkel. Tizenegyedik epizódnál jár Ráolvasás című irodalmi sorozatuk, amelyben írók és zenészek közös produkciói kapnak helyet, SmallTalk szériájukban két "évadnyi" ismeretterjesztő előadást forgattak a 2020-as és ′21-es karanténidőszak alatt, Grand Café Live YouTube-csatornájukon pedig évek óta klipminőségben állítanak elő zenei videókat a közösségi térben bemutatkozó együttesek koncertjeiből. További információ: Grand Café Szeged: Szutorisz Szabolcs: Tel. : 06 30/ 787 4781
Szegeden tizenhárom filmet vetítenek a Verzión: emberi jogokról szólnak a legújabb dokumentumfilmek
2021 - Minden jog fenntartva Impresszum ∣ Adatvédelem Szerzői jogok RSS
A speciális nyugdíjak törlése, illetve az állami fizetés és a nyugdíj halmozásának tiltása után a nyugdíjkorhatár megemelése is foglalkoztatja az Orban-kormányt. Az elgondolás nem ördögtől való: más európai országokban is igyekeznek kitolni a nyugdíjazás időpontját, a demográfiai változások miatt ugyanis egyre nehezebb biztosítani az időseknek járó juttatásokat. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt néhány politikusa a múlt héten felvetette a nyugdíjkorhatár megemelését. A felvetés negatív fogadtatása miatt a kormányfő és az államfő igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: a nyugdíjkorhatár növelését nem tennék kötelezővé, csupán azt fontolgatják, hogy engedélyezzék a munkát azoknak is, akik a törvényes nyugdíjkorhatár után is dolgozni szeretnének. "Ez a téma a kormány azon döntését követően merült fel, hogy nem engedélyezi a nyugdíj és az állami fizetés halmozását. MOSZ - 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. (.... ) Jó lenne a nyugdíjkorhatár növelése nélkül lehetővé tenni bizonyos területeken - oktatás, kultúra, egészségügy - azt, hogy az emberek folytassák tevékenységüket további 5-7 évig" – jelentette ki Ludovic Orban miniszterelnök.
Németországban januártól 65 évről fokozatosan 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, miközben a társadalmi szervezetek szerint egyben az öregkori elszegényedés veszélye is növekedik. Az öregségi nyugdíj nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó korhatára 2012 és 2024 között évente egy-egy hónappal, majd évente két hónappal tolódik ki, a 67 évet így 2029-ben érik el. Aki azonban 45 év munkaviszonyt tud igazolni, továbbra is nyugállományba vonulhat 65 évesen. A korkedvezményes nyugdíj intézménye is megmarad, ez azonban szerényebb járandóságot biztosít. Sokan előbb A legutóbbi teljes évből, 2010-ből származó adatok alapján egyre többen élnek a korkedvezmény lehetőségével - írta szerdán a Süddeutsche Zeitung. A lap beszámolója szerint tavaly csaknem minden második nyugdíjba vonuló német a 65. Fenyegető jövő vár a nyugdíjasokra - itt az OECD-elemzés - Napi.hu. év betöltése előtt ment nyugdíjba; összesen 674 ezren vonultak nyugállományba 2010-ben, 47, 5 százalék - csaknem 320 ezer ember - a korhatár előtt. Ugyanez az arány 2000-ben még csak 14, 5 százalék volt, 2005-ben pedig 41, 2 százalék.
Németországban januártól 65 évről fokozatosan 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, miközben a társadalmi szervezetek szerint egyben az öregkori elszegényedés veszélye is növekedik. Az öregségi nyugdíj nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó korhatára 2012 és 2024 között évente egy-egy hónappal, majd évente két hónappal tolódik ki, a 67 évet így 2029-ben érik el. Aki azonban 45 év munkaviszonyt tud igazolni, továbbra is nyugállományba vonulhat 65 évesen. A korkedvezményes nyugdíj intézménye is megmarad, ez azonban szerényebb járandóságot biztosít. A legutóbbi teljes évből, 2010-ből származó adatok alapján egyre többen élnek a korkedvezmény lehetőségével – írta szerdán a Süddeutsche Zeitung. A lap beszámolója szerint tavaly csaknem minden második nyugdíjba vonuló német a 65. év betöltése előtt ment nyugdíjba; összesen 674 ezren vonultak nyugállományba 2010-ben, 47, 5 százalék – csaknem 320 ezer ember – a korhatár előtt. Ugyanez az arány 2000-ben még csak 14, 5 százalék volt, 2005-ben pedig 41, 2 százalék.
Munkavállalás nyugdíj mellett 2020. július 1-től a nyugdíj mellett dolgozók mentesültek a járulékfizetési kötelezettség alól. A nettó bér így jelentősen megnőtt, viszont az már nem vehető figyelembe az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során, hiszen a jövedelem járulékmentessé vált. Azok a munkáltatók tehát, akik nyugdíjasokat alkalmaznak, mentesülnek mind a szociális hozzájárulási adó, mind pedig a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. Kötelező nyugdíjba vonulni? Amennyiben valaki nagyon szereti a munkáját és hiányozna a mindennapjaiból, vagy sokkal jobban jár anyagilag, akkor nem kötelező nyugdíjba vonulni, és nincs olyan végső öregségi nyugdíjkorhatár sem, amikortól a törvény tiltaná a munkavállalást. Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíja? Ha az igénylő a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.