A világszép kecskebéka - Petrolay Margit - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Jónásról, az ásítozó kutyáról, az inci-finci kisegérről, a városba kiránduló mackóról, a kedves Télapóról szólnak a mesék. De találkozunk ebben a könyvben az Óperenciás-tenger túlsó partjáról az igazi iskolás gyerekekhez látogató királlyal és sok más meseszereplővel is. A tarkabarka történetekben csodálatos dolgok esnek meg, és mindezt a jól ismert mesemondó, Petrolay Margit adja elő érdekesen, vonzóan. Róna Emy vidám rajzai díszítik a könyvet. Illusztrátorok: Róna Emy Kiadó: Móra Ferenc Könyvkiadó Kiadás éve: 1977 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Zrínyi Nyomda ISBN: 9631109321 Kötés típusa: fűzött kemény papír Terjedelem: 140 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 17. Petrolay Margit: Sürgős levél - Neked ajánljuk!. 00cm, Magasság: 24. 00cm Súly: 0. 30kg Kategória: Tarkabarka mese Jónás A harcias kis egér Mese a sete-suta kiscsirkéről Mackóünnep Sürgős levél Három világjáró A gyémántszőrű faparipa Az unatkozó királykisasszony Erdei kalács A Rettenetes Hétfejű Sárkány A tarka malac A juhásznak jól megy dolga A királyné libái A Szél nótája A három bölcs varjú Házasodik a bagoly A Kutya és a Holdvilág A világszép kecskebéka Hegyen-völgyön lakodalom A vásárfia Az álmatlan király A király macskája Mese a király eszéről Mese a hét mesterségről akár 20% akár 10% akár 30% 20%
Amerre ment, csillagos hó hullt az utakra, városra, tornyos nagy házakra. Hó hullt a mezőre, rengeteg erdőre, és a puha hóban senki sem hallotta lépteinek zaját. De reggel, mikor felébredtek a gyerekek, s kinéztek az ablakon, örömükben felkiáltottak: – Esik a hó! Esik a hó! Lacika nem szólt semmit, csak mosolygott a kis rácsos ágyában, mert ő már tegnap este tudta, hogy itt járt a Télapó. Petrolay Margit: Sürgős levél. Hirdetés
Aztán újból hozzákezdett a számláláshoz, mert közben elfelejtette, hol is tartott már, s elölr ő l kellett kezdenie… - No de most már nem hagyom magam többé megzavarni – mérgel ő dött Télapó, - megszámlálom, ha addig élek is. - Egy, kett ő, három, négy… - mondogatta csendesen magában, és már el is jutott talán háromszázig, amikor ismét bezörgetett valaki az ablakon. - Ki van kint? – szólt ki mogorván Télapó. – Ki háborgat megint fontos dolgomban? - Én vagyok, a postás bácsi! – hallatszott kívülr ő l. – Levelet hoztam Télapónak. Erre már mégiscsak ki kellett nyitni az ajtót. - Nagyon fontos levelet hoztam – mondotta a postás bácsi. Ötletek adventi naptárba – avagy élet a csokin túl - Felelős Szülők Iskolája. – Az van ráírva: Sürg ő s! Tessék hát sürg ő sen elolvasni! - Könny ű azt mondani! – dörmögte Télapó. – Nem látom én az ilyen bolhabet ű ket. - No majd én segítek! – ajánlotta a postás bácsi. Kibontotta a levelet, és elolvasta, ahogy ott állt, szép sorjában: "Kedves Télapókám! Gyere el hozzám, mihelyt lehet! Fontos dologban kell beszélnem veled! Csókol: Lacika! "
Tűzpiros subája, Fehér hó szakálla, Szakálla fehér hó, Várja őt száz lurkó. (Mikulás) Mikulás a főnöke, Karácsonynak hírnöke. Nagy hatalmas szarva van, Szánkót húz, ha dolga van. Ez az állat, szép és barna, Rudolf a legismertebb fajta. Mire gondolsz? Kitalálod? Az Északi-sarkon látod! (Rénszarvas) Mezítláb a nagy hóban, Megfázik a lábujjad, Kell rá meleg lábbeli, Abban szaladj játszani! Bundás, meleg, meglátod Mi lehet ez? Kitalálod? (Csizma) Fehér pokróc egész földön, nem is szövik, az égből jön. (Hó)
Mit tehetett Télapó? Felhúzta a meleg csizmáját, amivel hét mérföldet lehet egyszerre lépni, belebújt a bundájába, fejébe nyomta a prémes sapkáját; éppolyan volt most, mint egy falusi bakter. Becsomagolt magának egy kis útravalót, el ő kereste a vándorbotját, és elindult hetedhét országgá. Ment, mendegélt a rengeteg erd ő ben, hát egyszer csak összetalálkozott a cinegével. - Hej, cinege madaram, meg tudnád mondani nékem, merre lakik Lacika? - Hogyne tudnám, Télapókám! Menj csak mindig jobbra ebben a rengeteg erd ő ben, arra lakik Lacika! Ment, mendegélt Télapó, amerre a kis cinege mondta, hát egyszer csak kiért egy nagy virágos rétre. "Hát most ugyan merre tartsak? " – gondolta magában, és akkor hirtelen megpillantotta a mezei nyulacskát, amint éppen futni tanította a kisfiát. - Hej, te nyulam-bulam, meg tudnád-e mondani nékem, merre lakik Lacika? - Hogyne tudnám, Télapókám! Menj csak mindig balra ezen a nagy, virágos réten! Arra lakik Lacika. Ment, mendegélt Télapó, amerre a nyulacska mutatta néki, hát egyszer csak elért egy nagy város szélére.
| 2017. 03. 02 16:55 | 0 MEGOSZTÁS | 0 HOZZÁSZÓLÁS Nem Nemes Jeles László és Deák Kristóf az egyetlen magyar, aki átvehette az aranyszobrocskát. A tavalyi Oscar-gálán Nemes Jeles László díjat nyert a a Saul fia című filmjének köszönhetően, ami egyben azt is jelentette, hogy 34 év után ismét magyart díjazott a filmakadémia. A következő aranyszobrocskára már nem kellett ilyen sokat várni, hiszen idén Deák Kristóf, a Mindenki című rövidfilmjéért vehette át az elismerést. Az legfrissebb siker apropóján elevenítsük fel, hogy kik azok a magyar díjazottak, akikre Magyarország és Hollywood is büszke lehet! Rófusz Ferenc: Az első tényleges magyar Oscar-díjat 1981-ben kapta Rófusz Ferenc A légy című filmjéért. Lett újabb magyar Oscar-díjas, a CODA és a Dűne tarolt, mégis Will Smith pofonjáról szólt az idei gála | 24.hu. A legjobb animációs rövidfilmért járó szobrot Dósai István, a Hungarofilm akkori igazgatója vehette át, míg maga Rófusz a Szabad Európa rádióban hallotta a győzelmét. William S. Darling: William S. Darling 1882-ben, a mai Románia területén született Sándorházi Vilmos néven, majd 1910-ben Amerikába utazott.
Február végén adja át az amerikai filmakadémia – idén már 91. alkalommal – a világ leghíresebb filmes kitüntetését, az Oscar-díjat. Számtalan híres művész vihetett már haza akár többet is az ikonikus aranyszobrokból, köztük több magyar alkotó is. Íme egy rövid összefoglalás a magyar Oscar-győztesekről a teljesség igénye nélkül. 1929 óta minden évben átadásra kerül az Oscar-díj, melynek történetében nem egy magyar díjazottat találunk a különböző kategóriákban. Bár az elmúlt pár év sikerei után idén nincs magyar jelölt egyik kategóriában sem, így is számtalan híres és itthon is emlékezetes filmet találunk a magyar sikerek között. Magyar Oscar-jelölések és győzelmek | MédiaKlikk. A huszadik század során számtalan magyar emigráns dolgozott Hollywoodban színészként, rendezőként, forgatókönyvíróként vagy épp látványtervezőként. Az első magyar Oscar-győztesek is Magyarországon születtek, de a történelem viharai során az Egyesült Államokban telepedtek le. A hőskor talán leghíresebb magyar sikere a történelem egyik legbriliánsabb filmjének tartott Casablancához fűződik, melynek rendezőjét, Kertész Mihályt (Michael Curtiz) korábban már háromszor is jelölték a díjra, mire negyedik jelölésekor elnyerte a legjobb rendezőnek járó szobort.
Bár nem szükséges feltétlenül összehasonlítani az amerikai és a magyar filmgyártást, azonban a mi filmiparunk is komoly hagyományokkal bír, ez meg is mutatkozik az Oscar-díjak történetében elért sikerekben. Bízzunk benne, hogy mihamarabb örülhetünk ismét magyar nyertesnek és annak, hogy a világ egy újabb magyar alkotást ismerhet meg. források: X X X
A Mephistó n kívül Rófusz Ferenc A Légy című rövid animációs filmje a másik magyar gyártású film, melyet Oscar-díjjal jutalmaztak, 1981-ben lett a legjobb animációs rövidfilm. Magyar filmek 1965 óta indulnak az amerikai díjátadón. A Fábri Zoltán rendezésében készült A Pál utcai fiúk (1968) és a Magyarok (1978), a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása (1983), és Makk Károly filmje, a Macskajáték (1974) azok az alkotások, melyek a díjat ugyan nem, de az Oscar-jelölést megkapták. Magyar Oscar: a Vígszínházból a legjobb férfi alakításig jutó színésztől a látványtervezők 5 díjáig - Glamour. Számos Magyarországon született, majd külföldön sikeressé vált filmes kapott már korábban Oscart, többek közt Korda Sándor, aki 1941-ben A bagdadi tolvaj producereként kapott díjat, Kertész Mihály, aki 1943-ban a Casablanca legjobb rendezéséért vehette át az elismerést, Rózsa Miklós zeneműveiért háromszor kapta meg az Oscar-szobrot (Ben Hur, Kettős élet, Elbűvölve), és összesen 17-szer jelölték. Trauner Sándor t látványtervezőként díjazták az 1961-es Legénylakás ért; forgatókönyvíróként Herczeg Géza kapott elismerést 1938-ban az Emile Zola életé ért, Székely János 1941-ben az Arise, My Love című filmért, Pressburger Imre pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat A 49. szélességi fok ért.
Az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj látványvilágáért 1941-ben Korda Vince (Vincent Korda) vehetett át Oscar-díjat, a film producere fivére, a brit filmipart megteremtő Korda Sándor (Sir Alexander Korda) volt, a film zenéjéért Rózsa Miklóst is jelölték. Korda Vince még háromszor kapott jelölést. William S. Magyar oscar díjasok youtube. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező hét jelöléséből a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmekért kapta meg a szobrocskát. Szintén látványtervezőként győzött 11 jelöléséből háromszor is Paul Groesse (Büszkeség és balítélet, 1941; Az őzgida, 1947; Kisasszonyok, 1950), a díjra ötször jelölt Joseph Kish 1966-ban (A bolondok hajója), Trauner Sándor (Alexander Trauner) 1961-ben (Legénylakás) vehette át a díjat, ő 1976-ban az Aki király akar lenni című film díszletéért kapott újabb jelölést. Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért nyert Oscart 1953-ban.
Látványtervezőként hétszer jelölték Oscar-díjra, amit háromszor kapott meg. Az első szobrot 1934-ben a Kavalkád című filmért vehette át, amivel ő lett az első magyar filmes, aki Oscar-díjat nyert. Korda Vince: A Korda-fivérek legfiatalabbja festőnek készült, de végül folytatta a családi hagyományt, és filmezni kezdett. 1941-ben a A bagdadi tolvaj látványtervezéséért kapott aranyszobrocskát. Ezen kívül még háromszor jelölték Oscar-díjra. Michael Curtiz: Kertész Mihály a magyar némafilm aranykorának volt az egyik legnépszerűbb rendezője. 1918-ban például 45 filmet rendezett. A Tanácsköztársaság bukását követően Bécsbe, onnan Dániába, végül az Egyesült Államokba költözött. Magyar oscar díjasok 2018. 1944-ben a Casablancával nyerte meg a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat, ám nem ez volt az első alkalom, hogy Kertész neve a jelöltek között szerepelt, ugyanis 1939-ben két különböző filmjéért jelölték az elismerésre. Geza Herczeg: 1937-ben Herczeg volt az első magyar, aki a legjobb forgatókönyvért vehette át a díjat, a Zola élete című filméért.